55. SZÉPKENYERŰSZENTMÁRTON
55. SZÉPKENYERŰSZENTMÁRTON
1292-ben de Sancto Martino néven jelentkezik a források ban. (Documente. XIII. C., II. 382.), de nem bizonyos, hogy ezzel a Szentmártonnal azonos. 1312-ben Zenthmartun (Györffy: Az Árpád-kori. II. 90.), 1335-ben Scenthmarthun, 1456-ban Zenthmarthon, 1492-ben Zenthmartonfalva, 1625-ben Zepkenierü zent Marton, 1643-ban Szép szükkenyerű Szent Márton (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő.
Korán jelentkező, Szent Mártontól kapott neve Szent Márton tiszteletére szentelt templomának bizonysága, amely a XIII. századból származik. Ez a templom a XV. században egy gótikus templomnak adott helyet. (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka m. 203.)
A gótikus templomot az 1920-as években lebontják és helyébe a ma is álló új templomot építik.
A középkori gótikus templomról 1622-ben és 1654-ben adnak hírt az oklevelek. Képét Szabó T. Attila idézett monográfiája a 207. oldalon közli.
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt. 1622-ben református anyaegyház, bár meggyengülve, a Basta korszak pusztításai következtében. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VI. 432.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört. 529.) Református anyaegyház a XVIII. század elején is. (Benkő J.: Transsilvania. II. 186.; Helységnévtár. 1913.)
A Református Névkönyv régi kelyhének feliratát közli: „M.R.E.K.R.E.Cz.H.LA.K.LD. 1185” (Ref. Névkönyv. 1887. 13.) A dátum biztosan téves.
A helynevek régi lakóiról vallanak: 1622-ből Alsó tábla, Halom felett, Tekenős felett, Ehmező, Pap Lika, Szilvás, Szombattelke felé; 1796-ból Vízmosás, Nokó éle, Ördöngöstó, Kisberek, Felső pad, Kopapataka, Oltovány, Mogyoros, Szilvás, Válluskút, Kerektő, Kásahalom, Nádaskút, Szárhegy, Kapus, Nyerges kútja, Szederjesmező. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VI. 432.)
Református templom
