54. SZÉK
54. SZÉK
1291-ben jelentkezik először a forrásokban Zek néven. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 87.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1310-ben villa Zeek, 1315-ben Scekakna, 1410-ben Szék, 1430-ban oppidum Szék, 1612-ben Szék formában fordul elő. (Györffy: i.m. II. 88.; C. Suciu: i.m.)
Első katolikus templomának építését a XI. századra lehet tenni. A sóbányászat ugyanis már ekkor megindul (Hodor szerint 1002-től), mivel a sóbányászok német telepesek (hospitesek), akik már katolikusok, amikor ide jönnek, és biztosan nem maradnak templom nélkül.
Károly Róbert 1326. évi oklevele megerősíti, hogy András erdélyi püspöknek a szent királyok (Szent István, Szent László) adományának alapján van joga sótizedhez. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., II. 186, 377.)
Ennek a kornak temploma a tatárjárás áldozatául eshetett, mert a mai templom építésének idejét az 1250–1260-as évekre teszik. (Entz G.: Le chantier cist. de Kerz. 36.; Entz G: Sebestyén: A széki református templom.)
1326-ban a gyulafehérvári káptalan oklevelében a széki hospites polgárok tiltakoznak egy határjárás ellen, többek között János testvér (per fratrem Joannem) és a Zaaznak nevezett Mihály pap által. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., II. 181.). Ez a pap a széki plébános lehetett.
1333-ban Ilyés plébános a pápai tizedjegyzék szerint 14 garast fizet. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 165.) 1390-ben István a plébános. (Beke: Az erd. egyházmegye. 139., jegyz, az Erdélyi Káptalani Levéltár. Miscellanea. I. fasc. 3, num. 25 után).
1470-ben, amikor Ilyés a plébános, a székvárosi egyház papjai mentességet kapnak az adófizetés alól és a sókamara jövedelméből évi 25 arany forint kiutalását hagyják jóvá számukra. (Kádár: i.m. VI. 414.)
1479-ben is szó van plébánosáról, azzal kapcsolatban, hogy a széki polgároktól vásárolt halastava kiáradt. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VI. 40.)
1481-ben Lukács, a németek papja, a domonkosok olasz rendjéből, a Szelec patak mellett 10 iga földet vásárol. (Kádár: i.m. VI. 409.)
1485-ben Domokos a plébános, aki előbb kolozsi plébános volt és ott a Szent-Katalin kápolnát alapította. (Kelemen: Művészett. I. 166.)
1505-ben István a plébános, 1516-ban Márton, akinek idejében Gál és Péter, az oltárok papjai. 1543-ban Kodori Pál a plébános. (Kádár: i.m. VI. 414.)
1533-ban az omboziak panaszának kivizsgálására kiküldött papok között szerepel a széki pap is. (Erdélyi Múzeum.)
Maga a templom szemlélteti és megerősíti azt a megállapítást, hogy a XIII. században épült háromhajós román kori bazilika, rokon a besztercei volt minorita templommal és megőrzött formáit a kerci cisztercita műhellyel hozzák kapcsolatba.
Hajóterét nagy vaskos oszlop három hajóra osztja. A pillérközök felett félkörívesek a boltozatok. A mellékhajók záródása egyenes. A főhajóhoz a nyolcszög három oldalával záródó szentély csatlakozik. A szentély keresztboltozatos, a bordák hatsüveges záródásával.
A szentély ablakai fölött a háromkaréjos ablakok kifejezetten kerci hatást mutatnak. Az oszlopfők többnyire bimbósak. A pillérfőket lapos tölgyfalevél vagy akantusz díszíti. (Szabó T.A.: Szolnok-Doboka m. 200–201.)
Az 1770-ben végrehajtott építkezés-javítás során a XIV. századból származó itáliai jellegű falfestmények bukkantak elő. Újra bemeszelték őket. A falfestményeket a kolozsvári testvérek és apjuk, Miklós művészeti iskolájával hozzák kapcsolatba. (Kelemen Emlékkönyv. 254.; Kádár: i.m. VI. 409.)
1432-ből építkezésről van adat: ekkoriak a csúcsíves részek.
Keleti tulipán mintájú szószéke 1793-ban készült. (Balogh J.: A művészet Mátyás kir. udvarában. 326.)
Mátyás király 1470-ben kelt okleveléből ismerjük, hogy a templom a Szentlélek tiszteletére volt szentelve. (Kádár: i.m. VI. 414.)
1717. augusztus 23-án tatárbetörés pusztítja. Ekkor a nép fogadalmat tesz, hogy a pusztítás napját, Szent Bertalan napját megülik: „az egész város és ekklézsia fogadást tettenek vala, hogy az napot, mely Birtalan nevére íratik a Kalendáriumban, fiúról-fiúra, nemzetségről-nemzetségre poenitentia tartásra szentelik, böjttel, háromszori isteni szolgálattal az Istent engesztelik”. (Ref. Névkönyv. 1884. 3.) A fogadalom megtartása meglazul, de 1759-ben megújítják, mert ekkor éppen Bertalan napján óriási tűzvész pusztítja a falut. Azóta lelkiismeretesen tartják.
A középkori tiszta katolikus falu, illetve város lakossága előbb a lutheránus vallást választja. 1555-ben Tamás mester itt tart lutheránus zsinatot Kálmáncsehi ellen. Kálmáncsehi győz a reformátusok javára, de hamarosan az unitáriusok kerekednek felül. 1638-ban az unitárius egyház véglegesen megszűnik, és református lesz a templom és a nép. (Kádár: i.m. VI. 414.; Kádár: Szolnok-Doboka népokt. tört. 4.) 1574-ben Pap Gergelyt még plébánosnak címezik, de ő már bizonyosan reformált pap.
A XVIII. században református anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.; Helységnévtár. 1913.)
A katolikus élet 1714-től indul meg, amikor kolozsvári ferencesek kezdik el a missziót. 1752-ben szervezik a plébániát, és 1753–1795 között építik templomukat. (Schematismus. 1882. 166–167.; Benkő J.: Transsilvania, II. 166.)
A régi helynevek lakóiról tanúskodnak: 1366-ból Csepegő hegy, Király határa, Lyuk-verem, Hengyresbérc, Csipkéshegy, Sósnagyút, Nogwnye, Kiswanye, Chuchalhegye; 1453-ból Nagyrét; 1516-ból Sepec patak. (Kádár: i.m. VI. 424.)
Katolikus templom
Református templom
A református templom belseje
