FARKAS UTCAI TEMPLOM
FARKAS UTCAI TEMPLOM
Tervezése, építéstörténete oklevelek alapján felvázolható.
1486-ban Mátyás király és Báthori István óhajára Kolozs városa telket ad a ferenceseknek a Szabók bástyájánál és 1487-ben templom építését engedélyezi. (György: A Ferencrendiek. 241.) 1490-től az építkezést Fráter János vezeti. 1494-ben II. Ulászló 300 arany értékű sót utalványoz az építkezés folytatására. A templom hamarosan felépül (Balogh J.: i.m. 501.; Balogh J.: Művészet Mátyás kir. udvarában. 158.), de egyes belső munkálatok kivitelezése későbbre marad; pl. a hálóboltozatot 1644-ben I. Rákóczi György fejezteti be. Ekkor készül híres reneszánsz szószéke, Nicolai Illés, Kőfaragó Benedek és Régeni János műve. 1644-ben bontják le tornyát és a hozzá épült rendházat. Oltárai is ekkor pusztultak el.
1531-ben György kőfaragó özvegye a templomhoz a férje által épített kápolna javára hagyományoz. Ebben őrizték az oltári szentséget. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 75/67.)
Kisboldogasszony tiszteletére szentelték. Hozzá kolostort is építettek.
Nyugati kapuja szép gótikus formáit mindmáig megőrizte. (Balogh J.: i.m. 105/2.)
Déli falát nagy terjedelmű falfestmények díszítik, amelyekből a lepattogzott vakolat alól 15 négyzetméternyi legújabban került napfényre.
Az időközben romossá vált templomot I. Rákóczi György hozatta helyre, de tornyát már nem menthették meg. (Kelemen Emlékkönyv.)
Sokszögű falpilléreiről Balogh Jolán ad szakszerű leírást. (Az erd. renaissance. 107/3.)
A reformáció után 1622-ben a reformátusoké lesz.
A templom falait XVII–XVIII. századi temetési címerek díszítik. A szentélyben van az Apafiak fejedelmi sírja, a síremléket Kós Károly készítette.
A Farkas utcai református templom
