128. SZÁSZALMÁD
128. SZÁSZALMÁD
1356-ban említik először az oklevelek Almasium néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1417-ben villa Alma, 1453-ban Alma a neve. (C. Suciu: Urkundenbuch. V. 367.)
1453-ban plébániatemploma van, plébánosa László. Temploma a XIV. század elején épült. (Fabritius [S. Kirchenburgen 65.] a falu okleveles jelentkezését 1289-re teszi, amit C. Suciu Küküllőalmással téveszt össze.) Egyhajós torony nélküli gótikus templom. A szélesebb hajóhoz az apszis szentélynégyszöggel kapcsolódik, s a többszög három oldalával záródik. A szentélyt keresztboltozat, a hajót csillagháló boltozat fedte, ezt azonban 1845-ben a szentélynél sík mennyezettel váltották fel, a hajónál pedig 1804-ben barokkos boltozatot alkalmaztak. A szentély ablakai keskeny csúcsívesek. Diadalíve majdnem köríves. Déli ablakát az erődítések után befalazták. A déli fal szentségfülkéje egyszerű formában maradt fenn. A szentély fölé 1510-ben védőerkélyt emeltek.
A XV. század végén egyszerű, majdnem ovális várfallal vették körül. Töréspontjain fatornyok állnak. Kaputornya többemeletes. A déli toronyban középkori harang függ, minuszkulum betűs felírással: „O got perot maria hilf uns aus das ich heit beginn das ist aien guet.” A délkeleti torony XVII. századi. (Fabritius: i.h.; Kemény– Gyimesy: Ev. templomok. 155.)
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 206.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
