137. SZÁSZKERESZTÚR
137. SZÁSZKERESZTÚR
1322-ben Cruz, 1356-ban Kerezdur, 1488-ban Kruch, 1532-ben Kreycz, 1589-ben Keresztúr néven említik az oklevelek. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1322-ben és 1356-ban jelentkező neve (Cruz, illetve Kerezdur) Szentkereszt tiszteletére szentelt templomáról tanúskodik, amelytől nevét is kapta.
Az V. István 1270. évi oklevélben szereplő Scentkerestet tévesen Szászkeresztúrral azonosították, az ugyanis a Szederjes melletti Felek Szentkereszt-templomával azonos. Szászkeresztúr a kerci apátság birtoka volt, s így V. István oklevelétől függetlenül is bizonyos, hogy temploma már az 1200-as években állott. (Göllner: Geschichte de D. in R. 29.) Ezt az is alátámasztja, hogy a szentkeresztről elnevezett templomok a legrégibbek közé tartoznak.
1432-ben Christianus a plébános, akinek elődje Miklós volt. (Urkundenbuch. IV. 134.)
1432-ből oklevél van arról, hogy a keresztúriak nem mondanak le a papválasztás jogáról. (Urkundenbuch IV. 464.)
Román stílusú templom volt, 1810-ben lebontották. Képét a régi templom egyik átmentett padjára festve örökítették meg: alacsony szentélye volt, magas hajója és nyugaton harangtornya. (Fabritius: S. Kirchenbürgen. 30.; Komm mit. 1972. 11.)
A régi templomot a XV. századtól ovális várfal vette körül. Négy bástyatornya közül három még áll, a negyedik, a déli összeomlott. A bejárati alagút felett jól megerősített kapubástya emelkedik. A XVII. században a sík terület felé, nyugaton és délen egy második fallal tették védhetőbbé. Az északi torony is leomlott, de 1955-ben visszaépítették. (Komm mit. 1972. 11–12.; Fabritius: i.m. 30.)
A régi templom helyére, mint fentebb említettük, a XIX. század elején új templomot építenek klasszicista stílusban.
Két régi harangja volt 1549 és 1551-ből.
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció korában lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 209.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
A lutheránus templom a várfallal
