32. KISLUDAS
32. KISLUDAS
1309-ben Bothludas néven jelentkezik oklevélben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpád-kori. II. 172.) 1341-ben Gusubul, Kyszybul, 1431-ben Kysludas alio nomina Bakludas, 1496-ban Kissebel, 1587-ben Kis Lwdas (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
1309-ben plébániatemploma van, papja, Henrik a székeskáptalan és a szász papok perében szerepel. (Documente. XIV. C., I. 93.) 1330-ban Homodeus plébános nevét a püspök és a Sebes vidéki papok vitájában említik.
1332-ben papja a pápai tizedjegyzék szerint 3 pensa dénárt fizet. (Györffy: i.h.; Documente [XIV. C., III. 142.] András papot ír és Nagyludassal azonosítja.), 1336-ban pedig 66 dénárt. (Györffy: i.h.)
A XIV. században épül kis gótikus csarnoktemploma torony nélkül, Szt. Antal tiszteletére.
1528-ban újítják, majd 1880-ban újjáépítik, amikor sík mennyezetet kap. Megőrizték a középkori szentségfülkét. (Roth) 1828–1830-ban épül mai harangtornya.
Középkori katolikus lakossága a reformáció során lutheránus lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. I. 209.; Helységnévtár. 1913.)
