DOMONKOSOK TEMPLOMA
DOMONKOSOK TEMPLOMA
A domonkosokról az első adat 1282-ből ismeretes, amikor a rendház főnöke: vicarius domus Praedicatorum Péter. (Beke: i.m. 204.; Urkundenbuch. V. 212, 217.)
1302-ben a prior a ferences házfőnökkel együtt panaszolja, hogy rendházukat megtámadták és kirabolták Vasmund segesvári comes és társai. (Documente. XIV. C., I. 22.) 1308 körül Siuerd domonkos szerzetes Gentilis pápai követnek tizedet fizet. (Documente. XIV. C., I. 61.) 1309-ben Henrik domonkos szerzetes egy peres ügyben mint védő szerepel. (Documente. XIV. C., I. 95.)
Templomuk és kolostoruk már a tatárjárás előtt a város falain kívül, az Erzsébet-kapu előtt állott és a város falain kívül maradt, amikor a tatárjárás után a város erődítését tökéletesítették és felépítették a részben ma is álló falakat. A tatárjáráskor elpusztult, de utána újra lakhatóvá tették.
Amikor a XIV. századi török beütések ismétlődnek, a falakon kívül álló kolostor állandó veszélynek van kitéve és lakói nem tudják megmenteni a pusztulástól.
1445-ben IV. Jenő pápa engedélyt ad, hogy a török támadások által lerombolt kolostort a város falain belül építhessék fel. Ennek előzménye, hogy a rend a várostól kér megfelelő helyet az építkezésre, de a plébános ellenzi a tervet, s a rend ezért fordul a pápához. (Urkundenbuch. V. 159, 160.) A pápa még 1447-ben is kénytelen megújítani a szebeni dékánságnál a sürgetést, hogy gondoskodjanak helyről a domonkos kolostortemplom építésére. (Urkundenbuch. V. 201.)
IV. Jenő idézett 1445. évi okleveléből az is kitűnik, hogy az eredeti templom kéttornyú volt, s mivel közel esett a vár falaihoz, bár megrongálva, az ellenség felhasználhatta a város elleni ostromban. Ezért leromboltatták és csak a szentély maradt meg, de használaton kívül.
A szentélyt 1569-ben bontják le, amikor az ostrom elleni védekezés céljából a falakon kívül minden fát, halmot, épületet eltüntetnek. Addig kórháznak is használták.
A templom titulusa Szentkereszt volt. 1417-ben a szentély részére egyetlen kőtömbből faragott hatalmas feszület készült. A romok alól megmentették és 1683-ban a török elleni bécsi győzelem emlékére a város egy boltozat alatt felállíttatja. Ezt 1755-ben kápolnává bővítik. A kereszt olyan nagy, hogy a kápolna szélessége kevés, s ezért egyik karja a falba mélyítve áll.
A kápolna az egykori falon kívül álló domonkos templom helyének táján, a mai állomástéren van. (Schematismus. 1882. 52., Buchdrukkerei Th. Steinhausens Nachfolger Füzete 1901-ből.)
A feszületről olyan hagyomány is van, hogy mocsárban rejtették el és 1683-ban onnan került elő. Ez lehetséges. Egy másik hagyomány szerint, amely valószínűleg legenda, II. Endre keresztes hadjáratából származik. Ugyanis a kereszt karjain ez olvasható: „Hoc opus fecit petr latregen [Lantregen] von oestreich. Anno domi milesimo CCCCXVII.” (Roth: Die d. Kunst in S. 123.)
A domonkosok hosszas kérelmezés után kapják meg az engedélyt, hogy benn a városban felépítsék új otthonukat és templomukat, amely el is készül 1474-ben. A templom a gótikus kor jellegzetességeit mutatja: egyhajós, hatszögű szentélyzáródással.
A XVIII. században a belső átalakítások során barokk díszítéseket kap. (Schematismus. 1882. 51.; N. Lupu: i.m. 41.)
1502-ben Matheus de Rwppas lessesi plébános gazdag könyvtárát a Szentkereszt kolostornak hagyományozza. (Tonk: Erdélyiek. 1529.)
Szentkereszt kápolna
Feszület a domonkosok templomából
