SZENT JAKAB-KÁPOLNA
SZENT JAKAB-KÁPOLNA
1382-ben temetői kápolnaként említik. (Teleki Codex. I. 204.) A Szent Jakab-kápolnát Zsigmond király 1424-es oklevele is említi, amikor a felszámolt szebeni prépostság alapítványi miséiből ennek a kápolnának is kötelezettségeket ír elő. (Schematismus. 1882. 48.)
*
Nagyszebenből a reformációig a katolikus templomokon kívül másról nincs adat. A reformáció idején az egész város lutheránus lesz, valamennyi templomával.
Szebenben a német kapcsolatok révén már 1523-ban Luther tanait terjesztő könyveket olvasnak, ezért II. Lajos tiltó rendelkezést küld a szebeniekhez. (Teutsch: i.m. I. 180.)
1529-ben a város plébánosa megnősül, és a fogadalmukhoz hű ferenceseket pedig elűzik. 1532-ben a domonkosok is erre a sorsra kerülnek, akik Segesvárra húzódnak. A következő évben megkísérlik a visszatérést, ugyanis 1533-ban a tartományi gyűlésen a szebeni ferencesekről esik szó, de 1556-ban véglegesen távozniuk kell, mégpedig Laetare vasárnapján, amint Gyulafi Lestár mint szemtanú elbeszéli. (György: i.m. 394.; Karácsonyi J.: i.m. 206.; Beke: i.m. 204.)
1525-ben a Szent Erzsébet-templom ferences papja a hitújítás szellemében izgat. (Benkő J.: Transsilvania. II. 125.)
1529-ben 8 napot adnak, hogy a kollégium kanonokjai, papok, Istennek szentelt férfiak és nők a városból eltávozzanak.
1540-ben Ramasi Mátyás plébános, aki már előbb megnősült, hevesen tiltakozik azon híresztelés ellen, hogy Szebenben a kórház lelkésze két szín alatt áldoztat. (Batthyaneum. I. 155.)
1556-ban nagy tűzvész pusztít a városban: három kolostor és több templom lesz a tűz áldozata.
A XVIII. század végéig Szebenben nincs katolikus istentisztelet.
1687-ben tábori lelkészek jelennek meg és magánházakban miséznek.
1691-től jezsuiták is jönnek, de templom nélkül vannak. (Szeghalmi, in: Az EME évkönyve. 122.)
1702-ben Rabutin követeli, hogy a raktárnak használt Apáca utcai templomot adják át a katolikusoknak, amit a városi tanács elutasít, de 1716-ban Steinville tábornok közbelépésére a ferencesek megkapják.
1728-ban Tiege parancsára a volt domonkos templomot visszaadják a katolikus egyháznak, amelybe 1730-ban az Orsolya apácák vonulnak be. (Teutsch: i.m. 28.) Az evangélikusok ennek fejében az Erzsébet utcai kis templomot veszik használatba istentisztelet céljára. Addig az egykori ferences apácák templomát raktárnak és iskolának használták. (Az erd. kat. múltja és jelene. 524–525.)
A jezsuiták 1728-ban telket kapnak templomépítésre, és az új templomot 1733-ban szentelik fel. (Teutsch: i.m. 38.; Schematismus. 1882. 50.)
A város főterén Wallis tábornok 1734-ben felállíttatja Nepomuki Szent János szobrát. (Teutsch: i.h.)
A XVIII. század végén, 1786-ban, II. József idejében a református egyház is szervezkedni kezd. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 165.)
A kevés számú unitáriusnak csak a legújabb kortól van egyházuk, Fogarassal társulva. (Négyszáz Ev. 127.)
E század elején Szebenben római katolikus, református és lutheránus anyaegyház van. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
