30. KODOR
30. KODOR
1292-ben jelentkezik mai nevén először. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1305-ben Kodor (Documente. XIV. C., I. 44.), 1437-ben Kodor, 1587-ben is Kodor (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
1508-ban plébánosát említik, ekkor tehát temploma van.
1518-ból az is ismeretes, hogy kőtemplomát Szent István tiszteletére szentelték. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. IV. 392.) Egy kolozsmonostori oklevél szerint Szent László-plébánia-templom volt. (Kolozsmonostori Levéltár. DL, 36 405, p. 349–350. n. 1.)
1597-ben életképes egyház őrzi a templomot, mert ebben az évben öntetnek új harangot, ezzel a felirattal: „Verbum Domini manet in aeternum.“ 1610-ben már puszta, utána görög-keletiek lakják.
A kőtemplom a XVIII. században elpusztul. Köveit 1858-ban eladják, harangját Désaknára bízzák, majd a némai egyház birtokába kerül. (Kádár: i.h.)
A reformációig katolikus falu. Amint Kádár megállapítja, a reformáció századában a hívek mindegyik protestáns (lutheránus, református, unitárius) felekezet elveit vallják. (Kádár: Szolnok-Doboka népokt. tört. 326.) 1638 körül újra református egyház és templom. 1690–1711 között a református egyházközség elpusztul. Az 1750-es években újra felébred, de kevés ideig; 1766-ban még 145 református hívő van, de a következő századra elapadnak.
1654-ből helynév is őrzi temploma helyét: „Templom alatt”. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. IV. 393.)
