48. SAJÓUDVARHELY

Teljes szövegű keresés

48. SAJÓUDVARHELY
1329-ben Udvarhely (Wduorjel), 1345-ben Dyenuswduhely, 1392-ben Uduarhel, 1587-ben Udvarhely néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Templomáról a kezdeti időkből nincsenek okleveles adatok. Stíluselemei azonban a román kori templomok közé sorolják. Az eredetileg félköríves templom építtetője a Becse Gergely nemzetség volt. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 159.)
A helység neve, Udvarhely alapján, a legelső települések közé sorolható, s így a kereszténység felvételekor hamarosan itt is épül templom. (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok. 4.)
1407-ben Somkereki Geleth fia, László miseruhát ajándékoz a templomnak. (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka vm. 212.)
A templom egyszerű, szentélye egyenes záródású. Román kori elemeiből megmaradtak a falak, bár töredezetten, a szentély déli falának peremén, és a mai napig a román kori fríz, szépen faragott kettős levélsorú gyámkövekkel. (Szabó T. A.: i.m. 194, 196, 198.; Debreczeni: i.h.) A XV. századi gótikus kor alkotásai az ablakok, a szentségfülke és az érdekes északi kapu. A szentségfülke, a szokástól eltérően, a déli falban található, kettős nyilatú, kötélfonást utánzó faragással szegélyezve. A szentély boltozata és támpillérei újak, a XVIII. században készültek. (Debreczeni: i.h.) Az említett északi kaput a húszas években tárták fel. Kiderült, hogy a vakolat alatt a legrégibb erdélyi szobrászati alkotás rejlik. A kettős tagú oszlopos ajtókeret felett, a köríves timpánonban, kőrelief tűnt elő: a sárkánnyal viaskodó Szent Mihályt ábrázolja. Ebből arra következtetnek, hogy Szent Mihály lehetett a templom védőszentje. (Debreczeni: i.h.; Szabó T. A.: i.m. 196.) 1845-ben a templom romlásnak indul, 1847-ben pedig teljes pusztulásáról írnak, de ez csak annyit jelenthetett, hogy fedél nélkül pusztán állott, mert falai megmaradtak, sőt szentélyének párkánydíszei is. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört. 442.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. VI. 67.) 1860-ban építik újjá. (Debreczeni: i.h.)
Középkori tiszta katolikus lakói átélik a reformáció korának változásait. Egy ideig unitáriusok, majd reformátusok. A XVI. század elején unitárius anyaegyház, de 1622-ben már református.
Az 1640-es évekre annyira megfogyatkozik, hogy csak leányegyház, lelkipásztor nélkül, majd Somkerékhez csatolják. (Ref. Névkönyv, 1887. 21.; Szabó T.A.: i.m. 106.; Kádár: Szolnok-Doboka népokt. tört. 449.)
A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1644-ből Alsó tábla, Felső tábla, Sajó mellett, Irrom, Rekety, Sziget, Csorgópatak; 1754-ből Szárhegy, Hosszú várhegy alatt, Sajó régi váluja, Szent András alatt, Malom pataka, Zabmalom, Sólyomtó, Kerektó, Galambbérc-hegy. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VI. 55.)

Református templom

A református templom északi kapuja

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem