6. ALSÓILOSVA
6. ALSÓILOSVA
1405-ben Ilswa, 1467-ben Illoswa, 1628-ban Nagy-Ilosva néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Középkori templomáról az oklevelek nem beszélnek. Ellenben ismeretes, hogy a XVI. században unitárius egyházközsége van, ami csak úgy lehetséges, hogy itt előbb középkori egyházközség és templom volt. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört. 73.)
A templom az idők során hol az unitáriusoké, hol a reformátusoké. 1745-ben pedig közösen használják a templomot. Ekkor a reformátusok azt tervezik, hogy maguknak külön, legalább fatemplomot építenek. 1816-ban a régi kőtemplomot még az unitáriusok újítják, de az 1840-es években a megfogyatkozott unitáriusok reformátusok lesznek, amihez az is hozzájárult, hogy a földesúri birtok az unitárius Horváth családról a református Kendeffikre száll. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 73.; Ref. Névkönyv. 1887. 25.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. II. 120.) A változások azonban tovább tartanak, a XVIII. század második felében többen katolikusok lesznek.
A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.; Helységnévtár. 1913.) A XVIII. században még az unitáriusoknak is anyaegyházuk volt. (Benkő J.: i.m. II. 227.)
