I. FEJEZET. KÖZÉP-SZOLNOK-, KRASZNA- ÉS SZILÁGY VÁRMEGYÉK CZÍMERE ÉS PECSÉTEI.
19I. FEJEZET.
KÖZÉP-SZOLNOK-, KRASZNA- ÉS SZILÁGY VÁRMEGYÉK CZÍMERE ÉS PECSÉTEI.
KÖZÉP-SZOLNOK-, KRASZNA- ÉS SZILÁGY VÁRMEGYÉK CZÍMERE ÉS PECSÉTEI.
Szilágy vármegye czímere Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék czímereinek egyesítése. A két vármegye czímerei – külön paizsokon, egy nemesi korona alatt, a régi Kraszna vármegye czímerénél egy tölgyfaággal, Közép-Szolnokénál egy szilfaággal félköralakban övezve, a középen egyesítve – jelzik a Szilágyságot, mely a vármegyének nevét adta. Körírata Szilágy vármegye czímere 1876.
A vármegye színei: aranysárga és buzavirágkék.*
A vármegye czimere, pecsétje és színe tárgyában a törvényhatósági bizottság közgyűlése 1876 deczember 11-dikén határozott. Az erre vonatkozó 81. sz. határozat így hangzik:
«A f. évi szeptember hó 4-én tartott közgyűlés 3. sz. a. határozatával Szilágy vármegye czímere, pecsétje és színe iránti véleményadással megbízott küldöttség munkálata eredményét a következőkben terjeszti elő:
I. A czímerre vonatkozólag:
Miután a közgyűlés azon óhajának adott kifejezést, hogy a mennyiben Kraszna- és Közép-Szolnok vármegyék egész területökkel olvadtak be Szilágy vármegyébe: az új vármegye czímerébe mindkét vármegye czímerei vétessenek fel, illetőleg az új czímer a régiek egyesítése alapján állittassék össze: a küldöttség a két vármegye czímerét külön paizson egy nemesi korona alatt a bemellékelt rajz szerint véleményezi egyesíteni ezen körírattal «Szilágy vármegye czímere 1876.» A paizs alján a régi Kraszna vármegye czimere alatt s azt félkörben átölelve egy tölgyfaág, Közép-Szolnok vármegye régi czímere alatt hasonlólag egy szilfaág, s ekként a középen egyesítve jelezné a Szilágyságot, melyről a vármegye nevét nyerte.
II. A pecsétre nézve azt véleményezi a küldöttség, hogy hivatalos használatra szánt pecséteken a fent jelzett czímer lenne kitüntetendő, és pedig a nagy pecséten, mely alatt a közgyűlés határozatai lennének kiadványozandók, ezen körírat lenne: «Szilágy vármegye közönsége», a közigazgatási bizottságén ez: «Szilágy vármegye közigazgatási bizottsága», s így az árvaszék, iktató hivatal és levéltári pecsét is, mely alatt a levéltárnok egyszerű másolatokat kiadványoz.
III. A vármegye színét illetőleg a bízottság meghagyandónak véleményezi ugyan a czímeren a volt Közép-Szolnok- és Kraszna vármegyék színeit, a hogy azok a czimerek adományozásáról szóló okiratban benfoglalvák, de ezt csak a történelmi emlék megőrzése indokaiból; azonban ezutáni használatra a következő két színt, ú. m.: aranysárga és búzavirágkék – ajánlja.
A küldöttség előterjesztése indokainál fogva elfogadtatván, a két vármegyének a bemutatott rajz szerint egyesített czímere Szilágy vármegye czímeréül ezennel elfogadtatik, s a jelen határozatnak a czímer hátlapjára leendő vezetése után ő Felsége általi megerősítés eszközlése végett belügyminiszter úr ő Nagyméltóságához felterjeszteni határoztatik.
A pecsétekre vonatkozólag költségesnek találván a vármegye közönsége a kezelő hivatal részére szükséges pecséteknek czímerekkel való elláttatását, kijelenti, hogy az iktató, kiadó s általában a kezelő személyzet részére szükséges pecsétnyomók a czímer mellőzésével csak egyszerű körírattal legyenek ellátva.» A fölterjesztésre a belügyminiszter 1877. évi márczius hó 22-dikén 11740. sz. a. kelt leíratában tudatta a vármegye közönségével, ő Felsége legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Szilágy vármegye a volt Közép-Szolnok- és Kraszna vármegyék czímereit egyesítve saját czímere és pecsétjéül használhassa. (L. 18–1877. sz. közgy. határozatot.)
20Közép-Szolnok vármegyének czímeres levelet Mária Terézia adott. A vármegyének 1754 november 13-dikán Zilahon tartott közgyűlésén olvasták fel a királynő diplomáját a czímeres pecsétről. A régi, czímer nélkül való és csak a vármegye nevével jelölt (Sigillum Comitatus Szolnok Mediocris), valamint az új, czímeres pecsétről folyó eszmecsere után elhatározták, hogy a régi pecsétet többé semmiféle ügyben nem használják. Csupán a peres feleknek az eddigi jegyzőkönyvből kiadandó ügyíratait pecsételik a régi pecséttel, a melynek az ilyen esetekben még törvényes ereje lesz. A jövőben azonban minden néven nevezendő expeditióknak (akár juridicumokat, akár aeconomicumokat vagy politicumokat s correspondentiákat illetők legyenek) az új pecsét alatt kell folyniok.
A pecsét paizsa négy szakaszból áll.
21Az első szakaszban vagy negyedben van egy emberi kar (brachium humanum), a mely a marokból felnyúló két szál buzakalászt és azok között zöld ágacskán egy szem makkot tart jelképeül a vármegye különböző részei terméseinek. A második negyedben egy kősziklán épűlt hármas kastélyocska alakja látható, mely e vármegyében lévő néhány régi elpusztúlt várnak és kastélynak a jelképe. A harmadik negyedben ezüst színnel festett szarvas áll, jelképezve a Bükk erdején olykor felhangzó vadászatokat. A negyedik negyed pedig három folyó vizet tüntet elő, a vármegyén keresztül folyó Szamos, Kraszna és Szilágy vizeit.*
Mely pecsét alatt, hogy a vármegye dolgai «szerencsésen, Isten segedelme által folyhassanak, minden rendek tökéletes hűséggel kivánták».
Kraszna vármegye czímerében egy, koronából kinövő oroszlán s egy, olajágat tartó galamb vannak egymással szembeállítva.
Az erdélyi országos czímerek történetében is szerepelnek régi vármegyéink. Barcsay Ákos fejedelem uralkodása alatt, 1659 május 24-dikén, a szászsebesi országgyűlés az erdélyi országos czímer és pecsét iránt akként intézkedett, hogy «négy pecsétek metszessenek az országnak négy nagyobb rendei szerint», s hogy azok közül a negyedik az Erdélyhez incorporáltatott Magyarország részéé, az ezen részben levő ítélőmesternél, a mikor pedig ítélőmester a partiumban nem volna: olyankor a biharvármegyei főispánnál álljon. A partium pecsétjét, «a Magyarország Erdélyhez incorporáltatott részéét» így tervezték: négy folyó víz, s a kettős kereszt, ezzel a körirattal: Sigillum Partium Hungariae Transsylvaniae annexarum.
A pecsétek megkészűltek, kivéve a magyarországi részeket illetőt, ez elmaradt; ily pecsétű oklevelet nem ismerünk.*
V. ö. Jakab E.: Századok. 1867. 344., 345. l.
Az okleveleken jó ideig csak pecsétek vannak, az aláírások Mátyás korával kezdenek föltünedezni. A papir- vagy 22viaszpecsétek a vármegyék neveinek csak egyes szótagjait vagy betűit tartalmazzák. Úgy látszik, az alispánok s szolgabírák a vármegye nevének egy-egy töredékét őrízték pecsétjökön s valamennyiök pecsétje adta aztán a vármegye egész nevét, mert a pecsétek egymás kiegészítésére szolgáltak.*
Egy 1608-diki okíraton Szolnokmegyének, az alispán és szolgabiró együttes jelentésén, két pecsétje van, az egyikben COTTUS, a másikban ZM látszik; 1615-ben Közép-Szolnokmegyének négy pecsétje van: az elsőn ZOLN (a második, mely körülbelül azt tartalmazta, hogy OK, lehullott) a harmadikon MEDIO és a negyediken CRIS áll; 1643-ban Szabó Jakab, 1655-ben Ujnémeti Ferencz, középszolnoki szolgabirák neve alatt levő pecséteken COTTUS; 1643-ban Lele-Kaplyon Ferencz, középszolnoki szolgabiró gyűrűpecsétjén MEDIO; 1651-ben Menyői Debreczeni István, középszolnoki hites szolgabiró gyűrűpecsétjén CRIS-Berkeszi István, középszolnoki szolgabiró neve mellé nyomott pecséten COMITATUS szó, más alkalommal 1693 február 3-dikáról kelt íraton SZOLNOK van.
Egy 1688 ápr. 13-dikán kelt okiraton Varjú Mihály, krasznamegyei szolgabiró neve alatt levő megyei pecsét paizsában egy ágat tartó madár látható s felette «Cotus»; 1670-ben Dobay György, krasznamegyei szolgabiró neve felett álló pecsét mezejében egy kinyújtott nyelvű oroszlán és a paizs felett CRAS betűk; 1674-ben Krasznamegye pecsétje mezejében egy koronából növő, kinyújtott nyelvű, egyik lábával buzogányt tartó oroszlán és a paizs felett CRA… még tisztábban látható; Somlyói Bornemissza Ferencz, krasznai megyei szolgabiró neve alatt levő pecsét paizsa fölött «CRASNE» van írva.
1712 április 12-dikén, a Deésházán tartott tisztújító széken, azt is elhatározták, hogy a mennyiben a vármegye (t. i. Közép-Szolnok) négy pecsétje a négy szolgabírónál áll és sürgős esetekben missilis levelek küldésénél késedelmes eljárás lenne a négy szolgabírót a pecséttet összehívni, csináltasson az alispán, Dobai Zsigmond, egy kellő nagyságú pecsétet, de ezt a juridicumokra ne tehessen használni, hanem csak a politicum és egyéb levelezésekre. 1731-ben Közép-Szolnok vármegye elveszett pecsétje helyett újat metszettek magyar körirattal. 1848-ban e körirat olvasható a megye pecsétjén: Közép-Szolnok vármegye pecsétje 1753.
Kraszna vármegye 1861 ápr. 2-dikán tartott bizottmányi közgyűlésén az elnöklő alispán előterjeszti, hogy a megye hivatalos pecsétjét 1848-beli miniszteri rendelet következtében újólag készítették és magyar körírattal látták el, de ezen új 23pecsétbe lényeges hiba csúszott be, a mennyiben a megye régi pecsétjén látható medve helyett az újon oroszlán van.
A közgyűlés el is határozta, hogy a megye pecsétjét, a régi czímerrel, újra készítsék. Mindegyik alispán számára egy-egy, ezenkívül a jegyzői hivatal számára kettő, levéltárnok, tiszti ügyész és a hat szolgabíró számára egy-egy kellett. Az egyes pecsétek köríratai: Krasznamegye alispáni, jegyzői stb. pecsétje. Mind e mellett az oroszlános pecsét maradt használatban.
KÖZÉP-SZOLNOK VÁRMEGYE CZÍMERES LEVELE MÁRIA TERÉZIÁTÓL.*
Közép-Szolnok vármegye czímeres levele Mária Teréziától. Eredetije Szilágy vármegye levéltárában.
