II. FEJEZET. A SZILÁGY, KRASZNA, SZOLNOK NÉV EREDETE.
24II. FEJEZET.
A SZILÁGY, KRASZNA, SZOLNOK NÉV EREDETE.
A SZILÁGY, KRASZNA, SZOLNOK NÉV EREDETE.
Bél Mátyás azt mondja Közép-Szolnok vármegye nevének eredetéről, hogy Szolnok a Zánok várától, Közép pedig, mivel két megye között fekszik épen.* Német neve: Die mittlere Solnocker Gespanschaft. Kraszna vármegye nevéről pedig ugyancsak ő ennyit mond: Kraszna városától nyerte nevét.* Németül: Die Krasznaer Gespanschaft. Helyesebb az a felfogás, hogy Kraszna vármegye a Kraszna folyótól kapta nevét, mely «szép vizet» jelent.*
Bél M. Compendium Hung. Geogr. 123. l.
U. o. 119. l.
Hunfalvi Pál: Az oláhok tört. I. k. 324. l.
Semmi kétség nem fér hozzá, hogy ezek szláv szavak. Szolnok: szolnik, szótiszt. Kraszna: szép, kies. A nevek legrégibb változatai: Karazna, Carazna, Carasna,* Zounuk, Zonik, Zonuk, Zolnuk,* 1300. Zovan in comitatu de Karazna.* 1338. Crazna,* 1341. Karazna,* 1391. in comitatu Krasznensi, in Comitatu de Crazna,* 1427. Crazna (megyei főispán),* 1434. Crazna (fluvium),* 1462. Krazna (flumen). 1334. Zonuk,* 1341. Zonuk,* 1342. Zolnuk,* 1345. Zonuk,* 1385. in Comitatu de Zonuk,* 1391. Zonok,* 1396. Zolnok.*
Vár. Reg.
U. o.
Wenzel G.: Árpádkori Új Okmánytár. V. 257. l.
Gróf Károlyi-család Oklevélt., I. 91.
Anjoukori Okmt. IV. k. 143. l.
Szgy.
Gróf Károlyi-család Oklt. II. 62.
U. o. II. 87.
U. o. I. 172.
Anjoukori Okmánytár IV. k. 4. l.
U. o. 199. l.
U. o. 143, 147. l.
Báró Bánffy-család levéltára.
Gróf Károlyi-család Oklt. I. 272.
U. o. I. köt. 292.
Ezek a szavak egyszersmind egy történeti korszakot jelölnek 25meg vármegyénk területén, de mellettök egyidejűleg feltűnik okleveleinkben a Szilágy név is.
A Szilágy-név eredete után két, sőt három irányban kutathatunk. A Magyar Nyelvtörténeti Szótárban azt találjuk róla: Szilágy: pertinax, obstinatus, hartnäckig, starrköpfig. Szilágy, kemény nyakú: labeone insanior.*
Magyar Nyelvtörténeti Szótár III. 242. l.
Ha arra gondolunk, hogy a Szilágy erdős, hegyes vidéke valóban, mint «kemény nyakú» vidék szolgált helyéül a határőröknek: jelentése nem áll ellentétben egy másik következtetéssel, mely a Zilah névvel áll összefüggésben. Majdnem arról győznek meg ugyanis emlékeink, hogy a Szilágy a Zilahból fejlődött. A Váradi Regestrumban* »curialis comes de Ziloc» van említve. Egy 1281-diki oklevél szerint Erzsébet királyné «quintam partem proventuum tributi de Ziloh (alább Zilok) annualem» meghagyja a meszesi monostor birtokában.* Anonymus írja: de Zyloc eggressi venerunt in partes Mezesinas (portas Mezesinas).* Az ezekben előfordúló nevekről azt tartja Bunyitay, hogy az nem Zilah várost jelenti, hanem ama régi «Ziloc» mai kiejtéssel: Szilágy vagy Szilágyság.* A Szilágy név változatai: 1231. Zylag,* 1329. Zylagh,* 1331. Zilag,* 1383. Zilagság, Zilagy,* 1392. Zylag,* 1411. Zilagh,* 1414. Zylaghzeghy (Szilágyszegi Domokos és Pál).* És Zilah az avar nép nyelvén, törökül, fegyvert jelent s ez nevét onnan vehette, hogy a határt fegyverrel kellett megvédeni.
183. §.
Fejér Gy.: Codex Dipl. V. 3., 94. l.
M. Florianus: Hist. Hung. fontes domestici. II. 22. l.
Bunyitay V.: Szilágym. Középk. Műeml. 8. l.
Árpádk. Okmt. XI. 231. l.
Lib. Reg. XVI. 401. l.
Fejér, C. D. VIII. 3. 567. l.
Szirmai: Szatmár E. I. 95. l.
Gróf Károlyi-család Oklevélt., 1. k. 275. l.
U. o. 357. l.
U. o. II. 7. l.
El is lehetne fogadnunk bátran ezt az értelmezést, kivált, ha a Váradi Regestrum Zilocját tartjuk szem előtt, a hol «de villa Ziloc» s curialis comes «de Ziloc» együtt fordúl elő, ha nem ismernők a Regestrumnak egyébként is megbízhatatlan 26írásmódját s a Szilágy név változatai mellett nem tűnnének fel egy időben: a Scylag (vize), Scilag (birtok), 1246,* 1327,* M. Paulus de Scillag 1351.* Ez az alak már szorosan magyar területre vezet: az erdős, talán épen szilfás vidékre, a mint a szót a Nyelvtudományi Közleményekben* a következőleg megvilágítva leljük:
Hazai Okt. I. 24. l. – (Fejér, C. D. VII. 3, 28. l.)
U. o. II. 47. l.
U. o. IX. 2, 126. l.
Nyelvtudományi Közlemények. 1895. junius 1. (XXV. köt. 2-dik füz. 153. l.)
A tihanyi apátság alapító-levelében a «-gy képző, melylyel leginkább fanevekből erdő- és folyó-elnevezések alkottatnak, kétszer található: fyzeg fizegy (mai kiejtés szerint füzegy) és sumig somogy; későbbi példák: 1349. Iuxta fluuium Egreg. – 1231 (1397). Tenet meteam cum Silua Zylag. – 1489. Quoddam nemus Zylagh vocatum. – 1367. Vltra fluuium Nyaragh vocatum. – 1095. Siluam unam que appellatur Hashag. – 1359. Versus Siluam ipsius Monasterii Feketeuerdeu seu Hassagh vocatam. – 1236. Tenet metam cum villa Zaldubag. – 1414. Quibusdam Siluis Zaldobagh et Eger appellatis. A folyó- és erdőelnevezéseken kívül a -gy képzővel ilyen szók is képeztetnek: horhágy, ebből horh, továbbá: «Vineam in territorio Hurhag vocato.» – Igen gyakran találkozunk azzal a nézettel, hogy az ilyen folyónevekben Egregy, Füzegy, Nyárágy stb. az ügy «víz» szó tartotta fönn magát, de ez tévedés, hiszen az ügy szó csak nem fog minden egyes esetben a tőszó kedvéért -ágy, -egy, -ogy stb. alakot felvenni. De meg mit jelentsen akkor a gy képző az erdőelnevezésekben: szilágy, száldobágy, gyiógy vagy gyógy (ebből gyió = dió), továbbá az ilyen szóban: horhágy (?) Ezekre csak nem lehet ráfogni, hogy vizek volnának. Egyébiránt az ügy «víz» szó, a hányszor csak előfordúl, mindig teljes alakjában ki van írva, pl.: «1434. Ad quendam paruum riuulum qui wlgo wyzafolowgy vocaretur.»
Simonyi Zsigmond, a kinek véleményét kértem, vajjon 27azonos eredetű-e a vármegye és a város neve, azt mondja: «Nagyon valószínű, hogy a két név nem egy eredetű, s hogy hasonló hangzásuk csak véletlen eredménye. Zilok vagy Zilah alakból, a magyar hangfejlődés szabályai szerint, nem válhatik Szilágy. A megye neve az oklevelekben is sz kezdőhanggal olvasandó, hisz ezt a hangot is z betüvel jelölték akkor, a z hangból pedig azóta nem vált volna sz. Szilágy kétségkívül a szilfából származik*; hiszen oklevelekben, mint erdő neve is előfordúl: silva Zylag, nemus Zylagh.» «Egészen hasonló képzésű helynevek: Nyárágy, Hásságy, Száldobágy (szintén erdőnév 1414). V. ö. más képzőkkel: Nyárád, Nyárad, Nyárasd és Száldobos; és szintúgy: Szilád és Szilas.»* A Zilah név eredetéről nem szól.
A monói határban a Péchy István tagjában még van pár holdnyi szilfaerdő.
Magyar Nyelvőr, XXVII. köt. 475., 476. l.
Valóban azt az értelmet fejezi ki, melyet egy 1231-diki oklevél megjelöl, a hol a Szilágy erdejével határos, Fentős erdőségről van szó: «tenet metam cum silva Zylag»; – «ibique disjungitur de silva Zylag».* Kazinczy is így értelmezi Erdélyi Leveleinek bevezetésében: «A föld neve 1130-ig Erdélyi vala, tovább Transilvania, mivel királyainknak túl fekvék a Szilágyságon.»* Marosi István, egrespataki evang. reform. pap 1684-ben írt verses munkájában* így fejtegeti a vármegye nevét: «Szilágy nevezete a deákból sylva, mert deákul esik Szilágy, Sylvania». Innen nevezik aztán Erdélyt Transsylvaniának, még pedig azért, mert a kik innen Erdélybe mennek: «a Meszes erdején azok transcendalnak.»
Árpádk. Okmt. XI. 231. l.
Kazinczy Ferencz Utazásai, 74. l.
Topica Descriptio Sylvaniae.
Vidékünknek tehát nevet a szilfák erdeje, a Szilágy vize adott, s annak neve magyar.
