1. Szolnok és Kraszna vára.
1. Szolnok és Kraszna vára.
Az eddigelé ismeretes történeti adataink szerint csak a Zagyvának a Tiszába ömlésénél volt Szolnok nevű vár, a melyről már a XIII. század első felének adatai emlékeznek. Pesty azt állítja, hogy sem a szilágysági, sem az erdélyi Szolnokban nem létezett ily nevű vár s el sem tudja gondolni, vajjon miért nevezték volna el a szilágysági s erdélyi Szolnok területeit ily névvel, «ha azok külön-külön vármegyéket és nem a Tisza melletti szolnoki vártól függő tartomány kiegészítő részét képezték volna.»
Ám az ő figyelmét sem kerűlte ki Zálnok, csakhogy régi múltja ismeretlen előtte s azt említi: hogy várral birt volna, melyet a környék uralt, senki sem bizonyította még s mint mondja: a helynévnek némi összetalálkozása nem bizonyít semmit. Sőt kizárja Benkő s Szilágyi S. véleményét, a kik pedig helyes úton járnak, mikor azt mondják, hogy a Nyirség Zonuk főispánnak megyéje volt, a ki itt Zánok várát építvén, a megyének – értsd: az egész megyének nevet kölcsönzött.* Benkő József azt írja Transsilvaniájában, hogy Szolnok megyét egy régi várról és Zánok avagy Zálnok faluról nevezték el és hogy e megyét a régi időben általában Zolnik néven említették.* «Denominatur comitatus ab antiqua arce et pago Zánok, 58sive Zálnok.»* «Zálnok, seu Zánok pagus jam valachicus, a cujus olim munitione hujusque conditore comitatus nomen, obtinuisse videtur, mihi, quod sciam memorabile habet priscis temporibus Zolnik passim vocatus est.»*
M. Hirlap 1851. év 362. sz.
Erd. muz. Josephi Benkő: Transsilvania specialis, kéziratban, 696–717. ll.
Erd. muz. Josephi Benkő: Transsilvania specialis, kéziratban, 697. l.
U. o. 715. 1.
Mint a mi területünkön, úgyszintén Belső-Szolnok területén nem állt szerinte Szolnok nevű vár és a midőn a szolnoki várhoz tartozó földekről, szolnoki várjobbágyokról van szó, ezek a tiszavidéki Szolnok várával kapcsolatosak s hogy Szilvás is ennek volna a tartozandósága, ha mindjárt Közép-Szolnokban van is.
15. Arany fibula.
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Arany fibula.
Érdekes egyébiránt a Várispánságok történetéből* közetebbről megismernünk gondolkodása módját, a hol körülményesen tárgyalja a kérdést.
494–500. l.
«A három tagú Szolnok megye területén a Tisza melletti és a vármegyének nevet adó váron kívűl, még csak Közép-Szolnok megyében létezett egy Szolnok nevű helység, melyről egyetlen és pedig igen későkori adatból nyerünk tudomást, abból t. i., hogy Mizes Mihály és Kardos György, középszolnokvármegyei szolnoki lakosok 1630. évben 40 frtig kezességet vállaltak Mizes Jánosért. E helység talán a mai Zálnok Közép-Szolnok megyében, 59hol azonban várnak semmi hire.»
«IV. Béla király 1238. évben a János-vitézeknek sok egyéb nagy jószágokon kívül Abonyban tíz ekényi földet adományoz, melyet a szolnoki vár tartozandósága alól kivesz. Az előttünk ismert oklevél szövege ugyan Odum földről szól, mely név mai kiejtés szerint Adony volna, azonban e névalak csak olvasási vagy leirási hiba lehet, miután csak a pestmegyei Abonyt, nem a fehérmegyei Adonyt lehet Szolnok vártartozandósága alatt érteni.»
16. Arany fibula.
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Arany fibula.
Majd így folytatja:
«Nincs nyoma annak, hogy két szolnoki várispánság létezett volna, azt sem mondhatni, közlött adataink szerint, mintha a szolnoki várispánság tartozékai egyedül csak Külső-Szolnok megye határában volnának találhatók, daczára, hogy Botka Tivadar csak külsőszolnoki várispánságot ismer,* én a szolnoki várispánság 60szervezetét mégis a Szamosnál és Dés környékén is látom feltünedezni, és ez egyúttal egy okkal több, Szolnok vármegye álladékának egysége mellett a XV. század végéig.»
Századok 1872. év 37. lap.
17. Arany fibula.
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Arany fibula.
6118. Onyxkővel ékített arany fibula szemközti nézete.
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Onyxkővel ékített arany fibula szemközt nézete.
«Mert ha a várispánság be nem érte a Tisza melletti 62vár környezetével, a vármegye közigazgatása annál inkább vehetett tágasabb tartományt gondja alá.»
Ime ez Pestynek véleménye, holott már az ő előadásából valószinűnek látszik, hogy e roppant terület be nem érte a Tisza melletti várral s az ő adatai irányítanak Zálnok felé, a melyet még a Zanigról való jegyzetével is megerősít. Hogy t. i. a mosonyvármegyei Szolnok nevű helységet a németek Zanignak nevezik.
Midőn megjegyzem, hogy IV. Béla királynak amaz 1238-diki adománylevelében említett Odum földben nem Adonyt, hanem Diósadot kell értenünk, hivatkozom Torma Józsefre, a ki Zonuk váráról azt állítja, hogy az a Közép-Szolnok vármegyében levő Zálnok falutól északra mintegy negyed mérföldnyire ötven ölnyi magas csúcson állott* s hogy továbbá 1484-ben Zonuk vára Zánokfalva név alatt fordúl elő Báthori Domonkos adománylevelében; ugyanígy fordúl elő 1497-ben a Drágfy Bertalan, valamint a Dobay György részére kiadott iktató parancslevélben.*
Tört. Tár. 1886. 79–80. l.
U. o. 91. l.
19. Az onyxkővel ékített arany fibula oldalnézete. (Előbbi ábra.)
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Onyxkővel ékített arany fibula oldalnézete.
63Szikszai Lajos szintén abban a határozott véleményben volt, hogy Zálnok megyei vár. Azt a patakot, mely innen a Kraszna völgyébe foly le s Hidvégnél szakad a Krasznába, Megyepatakának (Valea Megi) hívják ma is.
20. Aranycsesze (felső nézetben).
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Aranycsésze (felső nézetben).
A Zálnok-féle theoriát alig gyöngíti az Orsz. Levéltár amaz oklevele, melyben «possessio Zanuk in comitatu Zolnok» fordúl elő,* a miből az látszanék, hogy a régiek nagyon is megkülönböztették a kettőt s nem tartották Zálnokot Szolnok vármegye eredeti székhelyének.
Dl. 28896.
64Egyébiránt okleveleinkben Zálnok jó korán feltünik. Hihető, hogy már a Váradi Regestrumban Zálnok lappang Zunuchy villa alatt, a hova való Rebeket s Badult vádolták tolvajsággal.*
220. §.
A váradi káptalan előtt 1300-ban Zaznogi (kétségkívül Zálnoki), Zakachoi és Gyuroi Anduma fiai: Thela, Nezda és Pál igényt emelnek Szakácsi, Gyuro (Girolt, Girókúta?) és Kegye birtokokra.*
F.-c. VI. 2. 274.
Zsigmond királynak egy 1388-diki oklevele Zolnuk vármegyében említi Aranyos várát, ugyancsak ez Aranyos váráról szóló 1406-diki oklevele Zalnuk vármegyét ír.* A név változatai: Zanok, Zanak, Sanak, Szanok, a mint majd a helység történetében látni fogjuk az okleveleket.
Wl.
21. Aranycsésze (oldalnézetben).
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Aranycsésze (oldalnézetben).
De ha a név ingadozó alap is, annál hatalmasabb az az 1417-beli oklevél, mely Váralja-Kegyéről szól.
1417-ben Magyarkegye, Oláhkegye és Váraljakegye birtokokba, a melyek előbb Közép-Szolnokhoz tartoztak, ekkor 65pedig Szatmár megyében vannak, beiktatják Báthori Istvánt, továbbá Benedeket, Mihályt, Tamást, Jánost és Bertalant.*
Lelesz, Stat. B. 363. – Eredeti (Váralja-Kegye felül betoldva egykorú kézzel).
22. Aranycsésze szemközt nézete.
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Aranycsésze szemközt nézete.
A Zálnok erdejében levő Várdomb nevű helyről ma azt tartja a nép, hogy ott Rákóczi vára állott, melyet a föld már 66vastagon belepett s nagy élőfák nőttek be. A tetején egy kéményalakú nyílás van, melyen a rege szerint leeresztettek valakit, a ki ott sok fegyvert, kádakba rakott kincset látott, de egy ősz ember is volt ott, ki azt kérdezte tőle, hogy mit keres, mire ő megijedt s felhúzatta magát.
Mindezek eléggé megerősítik, hogy Zálnoknál megyei vár volt, a mit főként Váralja-Kegye, Megyepataka s az a hatalmas sóút támogat, melynek területünkön okvetetlen érinteni kellett egy nagyobb arányú rakodótárt s az az út irányából kivehetőleg alig is tehetett másutt, mint Zálnoknál. Sőt itt még tovább kell mennünk. A Csörszárok nem csupán kereskedelmi jellegű, mint Szikszai hangsúlyozza. Tudjuk, hogy mily jelentős átjárója volt a hadaknak a mi Szilágyunk; de azt is, hogy első sorban bizonyára itt is, mint mindenütt, mindent a hadászati érdekek irányítottak; föltehető, hogy a híres meszesi kapuhoz vezető út nemcsak a sókereskedés útja vala. Sőt az talán első sorban volt hadi s csak azután kereskedelmi, a mi mind csak erősebbé teszi állításunkat, hogy területünkön s épen Zálnoknál megyei vár volt.
23. Aranycsésze oldalnézete.
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Aranycsésze (oldalnézetben).
6724. Arany kargyűrű és egy arany fibula korongjának gombja.
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Arany kargyűrű és egy arany fibula koronájának gombja.
1249-ben Zonuk várát Zonuk megyében IV. Béla király Pál királyi udvarbirónak adományozza.*
Magyar tört. emlékek 7. füz. 208. l.
25. Arany fibulák.
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Arany fibulák.
Kraszna várának fekvésére nézve útbaigazítást amaz 1251-diki határjáró levél ad, mely Vatha-Somlyova birtokról 68maradt fenn II. Ulászló 1494 febr. 17-diki átíratában, a ki Dobai György kérésére írja át Bebek Imre, országbiró 1390 márczius 23-diki oklevelét. Ez tartalmazza voltakép szintén átíratban az erdélyi káptalan 1251-diki határjáró levelét, Wathasomlyova birtokot illetőleg. A határjárás kezdődik a Kraszna vizénél két határjellel, az egyik Perecsen, a másik Somlyó felé. Craznawartól a határ Ráton felé huzódik el, majd 69a somlyói templom telkén van a határ, aztán Nagyfalu felé. Innen Zekpatthaka felé, Chehtelewk irányában, Zeek és Chehi felé közös Nagyfaluval, a honnan Bylgez a határ. Itt Iwannak (Zovány) fordúl, a honnan Warbykfew-nél van a határ, majd Wydima felé halad Maladénak. – Előfordúlnak még a határjárásnál Gywrktheleke, Eggerság, Kereki berek, Irswa erdő stb.*
Dl. 31054.
26. Arany fibula.
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Arany fibula.
Ebből az oklevélből sejthetőleg Kraszna vára Somlyó, Perecsen és Ráton között keresendő. Somlyó és Ráton közt sánczok nyomaira is lehet akadni.
7027. Fibulák.
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Fibulák.
71Szolnok és Kraszna vármegyék első nyomai.
Szolnok és Kraszna vármegyék első nyomait, a Váradi Regestrumban, ebben a kisérteties, csodálatos történeti kútfőben találjuk, a melyben Szolnok s Kraszna várához tartozó várjobbágy-községekről van szó. Pesty az itt talált adatokból A magyarországi várispánságok története czímű munkájában egybe is állítja a szolnoki s krasznai várispánságok történetét s külön tárgyalja. A várispánságok története voltaképen nem levén egyéb, mint a vármegyék őstörténete, vármegyéink első nyomait keressük itt.*
Balássy azt a nézetet osztja, hogy a «várispánság ugyan földrajzilag a megye területén feküdt és legtöbbször annak nevén is neveztetett, de kezdetben attól egészen elkülönített részt alkotott s a megye és várispánság két, egymástól megkülönböztetett terület és intézmény volt». (Balássy Ferencz: A megye és a várispánság. 11, 12. l.)
Nézetem szerint Pauler Gyulánál van az igazság, a ki csak egységes vármegyét ismer s hamis theoriának tartja a külön polgári és katonai szervezetet. (Pauler Gyula: Megye? Várispánság? [Századok, 1882. évf. 202. l.] – A magyar nemzet tört. az Árpádh. királyok alatt. Bp., 1893. I–II. k.) Ujabban Komáromy András Ugocsa vármegye keletkezésében (Ért. a tört. tud. köréből. XVI. k. 7. sz.) czáfolgatja szerencsésen a vármegyék s várispánságok közti különbségekről való fejtegetések theoriáit. «Bizonyos, hogy az ország nagyrésze várak körül csoportosúlt s az ily kerületek rendszerint fölvették az illető vár nevét.» A vármegyéket hadi czélok irányították, várak kellettek a katonaság számára védelmi helyül s egyébként minden sohasem volt alárendelve a vármegyei közigazgatásnak sem.
28. Fibula.
A SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCSBŐL.*
A szilágysomlyói második kincsből: Fibula.
72A Castrum Zounuk várterületéből Chen (Csán), Ulmecz,* Ad (Diósad), Désvár, Lápos, Kozárvár, Szilvás, Mon, Roba * és Sugu (Csög) helyeket, Castrum Karaznáéból Bánt, Vata-Somlyót és a két Kyrist (Kerestelek, Kárásztelek) őrizték meg a történeti források.
Kegye határai közt ma is van egy Ulmez nevű hely; kétségkívül ez volt a Szolnok várához tartozó várjobbágyok birtoka.
Nyirsid mellett feküdt.
A szolnoki várispánságról – kettő kivételével – Pesty felsorolja a Váradi Regestrum adatait. A legrégibb adatot egy irás- vagy sajtóhibából «hüvelyezi ki». «Tudjuk, – úgymond – hogy a Zounuk-név sokszor Zounik-nak iratott és miután a Váradi Reg. 133. §-ban említett Zagyva folyó ott Hogova-nak van irva, tehát palaeographiai tévedésnél fogva itt is a Z betü H-val cseréltetett fel, Houmik vár alatt Szolnokot vélem értendőnek».*
Pesty Frigyes: A várispánságok története. 495. l.
A V. Reg. 30. §-a ekképen szól: A Houmik (Zonik, Zonuk) várához tartozó Mon falúbeli Cholnuk nevű jobbágy följelentette Mocius nevű ugyanazon falúbeli lakostársát tolvajságért, Samud fia Benedek curialis comese, Iván, mint biró és Tupas pristaldus előtt tüzes vasat hordozván, igazsága kiderűlt.* A V. Regestrum egyéb adataival találkozni fogunk az érdekelt helységek történetében s itt csak röviden említem Szolnok nyomait. Így a Nyírmon falúból való parasztok, Zolnuk várához tartozó molnárok.* A mikor a Roba helységbeli Vincze, Vendegu és Voca följelentették a falujokbeli Esaut, Farkast, Pétert és Batát, Tobias Zounuk-i udvarbiró (curialis comes) őket Váradra küldte.* Ladamér és a szolnokvármegyeiek (Alodomerius et comprovinciales Zounuk) tolvajsággal vádolják a Kátha-nemzetségből való Farkas szolgáját, Hizét, Pál csanádi ispán és Ivánka pristaldus előtt.* Bulsu, a zounuki vár hadnagya és mások azon vár jobbágyai közül, hasonlókép Bucicud és más várbeliek följelentették Felicianust és ennek 73fivéreit Tamást és Györgyöt, hogy Zounuk várhoz tartozó szolganépek.* Biráskodott Smaragd, azon vármegye ispánja. Zounuc várának jobbágyai, Ogyuz és Tumulot pörbe fogtak némelyeket, Kezuga helységből bizonyos Joabot, Móczot, Medvét, Forcost és Pereznek (Perecsen?) helységből Tibát, továbbá Péter jobbágyait, ú. m. Kesát és Micost, hogy erőszakosan tíz márka kárt okoztak.* Gyobou, Gabrian, Buda, Tencus, Nicla, Zounuc várának jobbágyai, följelentettek Girókuta (?) helységből való bizonyos Angelus nevűt, a Durs fiát, Márton és Mica testvérét, hogy nekik sorsostársuk, és Zounuc várának jobbágya. Ekkor Pál, Zounucnak comes curialise, urának, Smaragdus comesnek parancsából őket, ügyöket tisztázandó, Váradra küldte.* A Zounuk várához tartozó Sugu (Csög) helységbeli Sama közönséges váralattvaló följelentette Pousát, a Zolos (Zölcze?) helységből való Pál fiát, hogy az neki sorsos társa. Angelus, zounuki udvarbiró hallgatta ki s küldte Váradra őket.* Tompa, zounuki udvarbiró biráskodik Bervei (Börvely) falúbeliek lopási ügyében.*
V. R. 30. §.
V. R. 7. §.
U. o. 44. §.
U. o. 107. §.
V. R. 148. §.
U. o. 182. §.
U. o. 253. §.
U. o. 276. §.
U. o. 238. l.
1234-ben, a mint már láttuk, említve van, hogy Szilvás Szolnokmegyében (in Comitatu Zonuc) fekszik.* 1246-ban Zilah és Tasnád (Chanad) községek Szolnok (Zonuk) megyében fekszenek, a mikor Béla király megengedi Gallus erdélyi püspöknek, hogy a tatárok által szétrombolt templomokat és szószékeket helyreállítsa.* László király 1274-ben kelt kiáltványában elsorolja Chaki Mátyás mester fiának, Péter mesternek (M. Petri, M. M. de genere Chak) a különböző országokban véghezvitt hőstetteit s a kiáltvány végén a főméltóságot viselők közt Miklós, erdélyi vajdát és Zonuk ispánját említi. Gábor hadnagy és Gyele, szolnoki várjobbágy szolnokmegyei Csen és Ülmez pusztaföldeit a Káta-nemzetségből származó Panit fiának, Ábrahámnak adományozza IV. László király 741275-ben, mivel a régi birtokosok magtalanul haltak el.* 1282-ben említve van, hogy Herena, Bilokul és Zilah villa Szonukmegyében vannak, a mikor László, erdélyi püspök a különböző háborúk alatt elpusztúlt helységek helyreállítása érdekében adakozásra szólítja a jóltevőket.* 1291-ben András magyar király Dénes ispánnak, Dénes nádor fiának, adta Szonuk vár Lapos nevű birtokát, a melybe az ispánt be is iktatta a gyulafehérvári káptalan.* 1293. okt. 6-dikán III. Endre Kerew szolnoki várföldet Csányi Máté fiának, Istvánnak adományozta, a ki az osztrák herczeg ellen Bécs alatt vívott csatában hősiesen küzdött s nehéz sebet kapott.* 1329-ben Bőnye birtok Zonukmegyében fekszik s annak egy részét Kőrösi Gál eladja Szilágyszegi Péter és Bálint testvéreknek meg Szilágyszegi Istvánnak.* 1349-ben a szolnokmegyei (in C. de Zonuk) Kusalyban Kusalyi Lőkősné Jureni Margitnak leánynegyed örök birtoka van.* Ugyancsak 1349-ben Szértelek és Másatelek birtokok Zolnok megyében vannak s azok tárgyában egyezséget kötnek Sarmasági László és testvérei Sámsoni Istvánnal, a mely egyezséget megerősiti Endre, erdélyi vajda és szolnoki főispán.* 1353-ban Jakcs mester és fiai Kusaly birtoka Szolnokmegyében (in C. de Zonuk) fekszik.* 1362-ben Zonuk megyei várjobbágyok: Dobai Miklós, a Bertalan fia s testvére, János, a kiknek aztán I. Lajos király nemességet ad, fölmentvén egyszersmind őket s Doba birtokukat a várjobbágysági kötelék alól.* 1366-ban Lajos magyar király Sámsoni Mihály fiának, Péternek szolnokmegyei (in C. de Zonuk) Sámsoni és Bendő birtokait Jakcs mesternek és örököseinek ajándékozza.* 1377-ben Kalandai András mester Zolnuk vármegye alispánja.* 1383-ban Gallus mester Zolnukmegye alispánja.* 751411-ben Czigány és Vaja mint szolnokmegyei birtokok említvék.* Az erdélyi káptalan ekkor kelt levelében bizonyítja, hogy Kusalyi Jakcs fiának, Györgynek, a fia, János mester, az ő örökös birtokát, a szolnokmegyei Czigány-Vaját, melyet egykor 1000 frtért vett, az erdélyi püspököknek adományozta.*
F.-c. III. 2, 403.
U. o. IV. 1, 415.
Árpádk. Új Okmt. IX. köt. 123. l.
F. C. D. V. 3, 118.
U. o. VII. 2, 165. l.
Hazai Okmt. VIII. k. 327. l. – Orsz. lt. Dl. 30,359.
Zichy-Okt. I. k. 319. l.
Wl. perg.
Zichy-Okt. II. k. 367–373. ll.
Wl. perg.
Zichy-Okmánytár, III. k. 208–210. l.
Wl. perg.
Zichy-Okt., IV. k. 6–7. l.
U. o. IV. k. 252. l.
F.-c. X. 5, 137. l.
U. o. X. 5, 137. l.
Ezek az első nyomai Szolnok vármegyének. Különösen figyelmet érdemel, hogy még 1362-ben is szó van Zonukmegyei várjobbágyokról.
Krasznai várjobbágyok három esetben szerepelnek a Váradi Regestrumban, ezek a peres eljárási esetek a következők: Az úr születésének 1219-dik évében Karaznay várának jobbágyai, ú. m. Ruben hadnagy (major exercitus), Echilleus, Várnag (várnagy), Euzud (Öszöd) és Pinna századosok (centuriones), Paradan, több várszolga: Byuncy, Vcyk, Mikus és mások perbe idézték Vaca comes fiát, Lulát, azzal vádolván, hogy a sajátjokat tevő Poyaspatak nevű földet jogtalanul elfoglalta. Lula azt állította, hogy a földet öröklési joggal birtokolja. Seud (Söd) fivére Márton comes, a király meghagyására, ezeket tisztázandó, Lulának esküt rendelt. Ez Szent-László sírja fölött a királynak Toma nevű pristaldusa (ki a Mata helységbeli Tup fia) és a váradi káptalan előtt megesküvén, ügyének igazsága derűlt ki.*
V. R. 110. §.
Carazna várának e jobbágyai: úgymint Ruben, Echilleus, Eusud, Pinna és Paradan, továbbá a már szintén szereplő várszolgák egy másik esetben perbe fogták Poneci fiát, Leonardus Altust, azért, hogy ez Cesar nevű földjök egy részét foglalta el erőszakkal. Nevezett Leonardus ezzel szemben hasonló módon állítá, hogy a földet örökösödési jogon birtokolja. Márton comes, a Seud testvére, ugyancsak esküt rendelt Leonardnak, a ki Szent-László sírja felett a már említettek: Matai (de Mata) Tup fia, Toma királyi pristaldus és a váradi káptalan előtt megesküvén, neki igazságot szolgáltattak.*
U. o. 111. §.
76A Carasnai vár jobbágyai Bán helységből, ú. m. Damang, Duh, Nusata és mások, mindnyájan azon helységből, Tumpa százados támogatásával, mint a pristaldus előadta, följelentettek bizonyos egyéneket, mint Jecurt, a Redea fiát, Solt és Boudunt, Sacicu fiait, a Babuci fiát, Sytecyt, mondván, hogy azok is várszolgák. A vádlottak magukat szabad embereknek állíták s hogy ruthen-nemzetségbeliek; szabadságuk védelmére állíták a ruthén nemzetségbeli Chedurt, Barnabás jobbágyát, ki állítá, hogy az illetőknek rokona s erősíté szabad állapotukat Tupa Carasnai comes curialis, mint biró, a Bogus helységbeli Donca pristaldus előtt. Chedur a tüzes vasat hordozván, állítását törvényesen igazolta.*
V. R. 300. §.
A vár területéből a somlyói határjárásnál szereplő két Kyrisről csak annyit tudunk, hogy az apátsági Kyris Csehivel volt határos. Pesty előtt ismeretlen a két Kyris.* Egész bizonyosra vehető, hogy ennek a két várjobbágyságnak ma Kerestelek és Kárásztelek felelnek meg. Mellettök volt Adorjántelek, mely ma már nem létezik.
Pesty: A várisp. tört. 307. l.
Az 1158-ban meghalt Ottó, frisingai püspök szerint Magyarország hetven vagy több vármegyére oszlott. Kraszna még ekkor nem volt vármegye, 1241-ig sem fordúl elő. Pauler azt mondja: II. Géza alatt keletkezett Kraszna megye «Bihartól keletre a Szamosba ömlő Kraszna mentében.»* A vármegyék száma ekkor 72 volt.
Pauler: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I. k. 324. l.
Kraszna vármegye további nyomait jelölik ezek az adatok: 1270-ben István király az ő krasznai (Crazna) várához tartozó Hurvath nevű földet kiveszi a várjobbágysági kötelék alól. * 1299-ben említve van, hogy Zovány villa Karazna megyében fekszik.* A váradi káptalannak ekkor kelt levele szerint ugyanis a krasznavármegyei Zovány falú birtokosai (possessores ville Zovan m. C. de Karazna) a tasnádi főesperes 77által panaszt emelnek, hogy a néhai Kusalyi Jakab (J. olim de Kusal) adományaiból ugyanazon helységben épűlt zárda szerzetesei a falút igényelik.* 1318-ban Lecsmér birtok Krasznamegyében,* 1341-ben Csízér birtok Karaznya megyében fekszik. Drugeth Villermus nádor 1341-ben kelt levelében ugyanis a szatmári és ugocsai szolgabirák, esküdtek és assessorok bizonyságai alapján Chizer Karaznya megyei birtokot Chaholi Jánosnak, a Péter fiának itéli.* 1349-ben Baldun birtok Kraszna megyében,* 1353-ban Horvát birtok Kraszna megyében,* 1355-ben Somlyó vára Karaszna megyében fekszik. A váradi káptalan ekkor kelt levelében bizonyítja, hogy Megyesi Mór mester leánya, Anna, a ki Báthori Briccius fia, János fiának, Lászlónak a neje, nagyanyjától, Sabinától örökölt birtokát a karasznamegyei Somlyó castrumot testvérével, Simon mesterrel megosztotta.* 1364-ben Guth fiának, Imrének özvegye Kahchin, a ki elöregedett és örökösök nélkül van, a krasznavármegyei Baldun részbirtokát András erdélyi püspöknek s ezzel az erdélyi egyháznak adományozza.* 1413-ban Kraszna megyében fekszenek Szent-Keresztfalva, Fel-Sereden, Alsó-Sereden és Gomboch-pataka birtokok.* 1422-ben Peres Miklóst Szalvatő (Zalwatheu) és Mályás-Horváti, Zele Lászlót Sadán-Horváthi és Keczel krasznavármegyei birtokokba iktatják.* 1435-ben, mikor Zsigmond király a honvédelmi rendszert reformálta, 58 vármegyének adott utasítást, ezek közt szerepel Kraszna is.
Eredetije Bydeskúthy György, ippi birtokos családi iratai között.
F.-c. VII. 4, 255. l.
F. C. D. VII. 4, 255. l.
Wl. perg.
F. C. D. VIII. 4, 543. l.
F.-c. IX. 1, 697. l.
Dl. 30,119. l.
Fejér, IX. 4, 658. l.
U. o. IX. 3, 450. l.
Dl. 29039.
Hazai Okt., V. k., 210–218. l.
«Ad portas Mezesinas ire coeperunt, ut meta regni ducis Árpád esset in porta Mezesina» – így szól Anonymus. Ebből Hunfalvi Pál azt a helyes következtetést vonja le, hogy az Anonymus határtétele szerint a későbbi Kraszna megye is Árpád országához tartozott.*
Századok 1889. évf. 10. füz.
