V. Articulus a szőlőbecsültetésbe bejött visszaélésnek eltöröltetéséről.
V. Articulus a szőlőbecsültetésbe bejött visszaélésnek eltöröltetéséről.
Minthogy a szőlőbecsültetés olyan árbitrarie* szokott volt ezelőtt való években végbe vitetni, hogy a becsülőknek értelenségek miatt 378az által a feleknek sokszor nagy kár okoztatott: tehát ezen tárgyban is orvoslást kívánván ezen vármegyének rendei eszközölni, arról a következőkben tették meg a maguk határozatukat:
Önkényesen.
1. A becsűnek olyannak kell lenni, hogy abban ugyan egyfelől a colonusok vagy hyppothecariusnak* munkája, fáradsága, költsége és industriája megfordíttatván, de másfelől arra kell vigyázni, hogy ezenfelül nehogy valamiképpen a proprietarius* a maga földjét is pénzen tartoznék megváltani a proprietatis jusnak* megsértésével, ugyanazért
Jobbágy és jelzálogos.
Tulajdonos.
Tulajdonjog.
2. Fel kell venni a szőlő egész építtetésére tett minden munkáját addig az ideig, a meddig az olyan haszonvehetővé tétethetik, a melyben már legalább az esztendei munkáltatásnak megadja az árát, melyre határoztatik öt egész esztendő.
3. Ezeket mindenütt egyformán nem lehet határozni, mert némely határon nehezebb mívelésű a szőlőföld, drágább a munkás, a karó, a hárs s a többi, ugyanazért hát minden helységben külön-külön limitatiónak kelletik tétetni ilyen planum szerint.
4. Ha gazból irtódott a szőlőnek a földje és olyan recenter,* hogy még arra emlékeznének a becsüsök, tehát becsűljék meg azt, hogy hány napi munkával irtathatott ki azon hely és azon summa tegye az első classist, de ha olyan régi a szőlő, hogy annak földje gazosnak nem tudatik is, de először szántóföldnek vagy kaszálónak usuáltatott és ha két esztendei haszonvétel által a munka megjutalmaztatott, úgy az irtásért semmi nem becsültetik.
Új, friss.
5. Végére kell járni, hogy azon helységben száz tő szőlőnek mennyiért ássák ki az árkát és rakják el, vagy ha annak végére nem lehet járni, azt kell megtudni, hogy egy nap hány tő szőlőnek lehet árkot ásni és azt ki is rakni s így napszám szerint kell meghatározni száz tőke elrakásának az árát és minthogy egyszerre minden tő meg nem fogamzik s a szőlővessző-válogatásban is kell valami időt eltölteni, másfélannyira határoztatik.
6. Meg kell tudni, hogy a becsű alatt levő szőlő hány napokon kapáltathatik meg őszszel és tavaszszal és hányszor nyáron, minthogy a palánt szőlők minden esztendőben négyszer és így öt esztendő alatt húszszor kapáltatnak meg, a bért fizettessék meg azon az áron, a mint azon helységben fizetik a napszámot.
7. Hogyha pedig a szőlő felette ritka volna és így az azt építő 379gazda ingyen mívelte volna azon idő alatt a földet, vagy pedig ha a tőkéket már nagyon elrontotta volna, ugyanazon mívelésről a mi hijja van a tőkéknek, vagy a mennyire el vannak rontva, ki kell huzattatni.
8. Öt esztendő alatt hányszor kellett metszeni, megkötni és mennyi hárs mehet azon szőlőre, azt is conputálni kell,* nemkülönben a karóját, annak jóságát vagy rosszaságát és helybeli ára szerint kell computusba* tenni.
Összeszámolni.
Számadásba.
9. Minthogy ezen munkának vagy a reá tett költségnek öt esztendeig semmi haszna nem volt, a mellett industriával kellett azt építeni, tehát ennek megfordítására annyi határoztatik, a mennyit öt esztendei munkája teszen.
10. Az olyan rossz fajtájú szőlő, úgy az olyan elpusztúlt tőke, a melyet ki kellett vágni, számba ne vétessék.
11. A trágyázás csak abban az esetben mehet calculusba, ha a szőlő földje új korában is olyan lett volna, hogy a szőlőt meg nem termette volna, mert ha jó kövér földre épűl a szőlő, maga az építő vette ki annak a zsirját, a trágyázást a proprietarius nem tartozik fizetni.
12. Ezen principiumok szerint minden helységben a v. szolgabírák vagy annak helyébe exmittált értelmes regiusok jelenlétében a bírák által figáltassék* egy jó, ép és illendő sűrűségű szőlőnek a tőkéje, mely szerint aztán a következő becsűben csak annyiban neveltetnék a többeknek az ára, ha írtani is kelletett annak a földjét és annyiban kevesíttethetik, ha a tőkék vagy rossz fajtájúak, vagy nagyon elromoltak, vagy pedig a földje a rossz mívelés által el van soványítva.
Állapíttassék meg.
13. Az is consideráltathatik,* hogy némely helyeken a földesurak dézmát nem szoktak venni, ilyen helyen hát ha már a szőlő tizennégy esztendős és így hét esztendő alatt dézmát tartozott volna adni belőle, ezen dézma nem adás által az industriája az építőnek recompensáltatottnak tartathatik és így a reá tett munkájának és költségének megfordíthatásával kielégíttethetik.
Tekintetbe vétessék.
14. A szőlő közé plántált gyümölcsfák, minthogy azok ottan kárt tesznek inkább, mint hasznot, a becsűbe fel nem vétethetik.
15. A szőlő alján és tetején oltott vagy ültetett s árnyékaikkal 380a szőlőnek kárt nem tevő fáknak ültetésére s oltására tett munka computáltatva itt, ha már termők is volnának az indrustriának recompensatiójára a munkabér in duplo* vétessenek fel.
Két annyiban.
16. Ezen feljebb leírt becsű pedig értettetik csak arra az esetre, midőn a proprietarius valami usufructariustól* becsűlteti el a maga földjére építtetett szőlőjét, de midőn az ugyancsak aproprietarius egy olyan zálogostól becsültetni vagy condivisionalisától* veszi át, a ki maga építette azt az általa zálogba bíratott földbe már akkor, minthogy ő az ő zálogsummájának semmi hasznát nem vette, azon öt esztendők alatt, míg a szőlőt építette: tehát ezen esetben az ő zálogsummájának cessans lucrumát* is lelkiismeret szerint meg kell ítélni, valamint
Haszonélvező.
Osztályos atyafi.
Megszünt hasznát.
17. Midőn a proprietariustól magától valamely adósságba becsűltetik el a szőlője, akkor annak nemcsak a tőkéjét, hanem a földjét is meg kell becsűlni.
