2. Ákosmonostora.
2. Ákosmonostora.
Ákoson, egykor Ákosmonostorán, a monostorból ma már csak a mai ev. ref. templom áll, a melynek párját nem lehet találni az egész tiszántúli kerületben. Az ákosi szerzetesi templom keletkezésének idejét, valamint a hozzá hasonló beszterczenaszódvármegyei harinainak nem ismerjük. Stílje a román korba helyezi. Míg azonban középrésze szokatlanúl magas, addig kettős tornya aránytalanúl kicsiny s épen e sajátságos arányainál fogva a román ízlésben külön helyet foglal el. A régi román stílben épűlt, kelet felé fordúlt templomnak két magas tornya, három hajója van, ezek ugyanannyi apsisban végződnek. A főapsis 6.46 m. széles, 5.48 m. hosszú. A középső famennyezetes hajó 25.5 m. hosszú, 4.90 m. széles s 11.70 m. magas. Az oldalhajók szél. 2.67 m., mag. 6.55 m. Tornyai négyszögűek s a templomon még három emelettel emelkednek felül. Az első emeleten egyszerűek az ablakok, a második és harmadikon kettősek s középen egy-egy kis oszlop az elválasztó. Igen szép művű alkotmány s az Árpádok idejében még élt Ákos nemzetség vallásos buzgóságának igen szép emléke.*
Bunyitay Vincze: Schematismus … 372. lap.
Ez a templom, a szóhagyomány szerint 1300–1400. (?) években épűlt két toronynyal. 1642-ben már egészen elhagyatott lévén, akkor a hívek újból fölépítették; de még ugyanez évben ismét leégett s csupaszon állott 1732-ig, a mikor teljesen kijavították.
592AZ ÁKOSI EVANG. REFORM. EGYHÁZ. (I.)*
Az ákosi evang. reform. egyház (I). A Műemlékek Országos Bizottságától nyert fényképfölvétel után.
Míg a templom helyreállítása meg nem történt, a hívek a kőkar alatt végezték a romlott templomban az isteni tiszteletet. A templom kőalapú, többi része, a két torony is, tégla; alatta régi sírbolt. Szentesi Keresztes Mihály, az eklézsiának 1773-tól 18 éven át papja, 5931789-ben versben iktatta az egyház jegyzőkönyvébe, hogy a sok rendbeli gyászos pusztulása után 1642-ben, mint phoenix hamvából újúlván, vett vala vidulást e ház; de a tűz csakhamar elpusztítván «kilencz tizes számig» tartott a gyász, a mikor is, 1732-ben Török János és Papp Kata, kegyes hívek, «a gyászt félben szakaszták» s megújíták a romokat. 1853-ban, majd 1867-ben történtek még javítások a nevezetes művön, míg a millennium évében a műemléknek teljes helyreállítását kezdték meg.
AZ ÁKOSI EVANG. REFORM. EGYHÁZ. (II.)*
Az ákosi evang. reform. egyház (II). A Műemlékek Országos Bizottságának fölvétele után.
A váradi káptalannak egy 1342-diki levele szerint a Szónok vármegyében levő Ákosmonostora az Ákos nemzetség birtoka.* A honfoglalók egyikének nyoma van itten – írja 594Bunyitay – itt állott előbb sátra, majd kastélya s nemzetségi monostora Ákosnak, kiről már a krónikás dicsekedve szól,* s kinek ivadékai, köztök a hírneves Micz bán, mint zászlós urak szerepeltek történetünkben, egész az Árpádok kihaltáig. Ekkor Ernei bán fia, István, az országbíró, majd nádor a szabad királyválasztás fegyveres vitái közben választottjával, Venczellel együtt megbukik s méltóságát és jószágait elveszti. Ekkor szüntetett meg Ákoson a monostor is, melynek helyét a hagyomány a bazilika északi oldalánál jelöli meg, hol az egyház megfelelő falában csakugyan látszanak is egy félköríves, de már befalazott ajtó körvonalai.»*
Zichy-codex II. 14–15. ll.
(«Unde ergo venit generatio Akus, Bor, Abe, aliorumque nobilium hungarorum, cum omnes isti non hospites, sed de Scythia descenderunt».)
Bunyitay: Sz. vm. középkori műemlékei 12. l.
AZ ÁKOSI EVANG. REFORM. EGYHÁZ HELYREÁLLÍTÁS ALATT. (III.)*
Az ákosi evang. reform. egyház helyreállítás alatt. Eredeti fényképfölvétel 1900.
595Béltek, régi iratok szerint, Balteluck: Beltelök Ákosmonostorhoz tartozott.
