2. A zilahi kollégium és a szilágysomlyai algimnázium.
2. A zilahi kollégium és a szilágysomlyai algimnázium.
A zilahi iskolát 1620 körűl alapította a zilahi református eklézsia, rendszerint a Keresszegi Herman István, pap nevével hozzák kapcsolatba. Az iskola csakhamar a reformáczió elterjedésével keletkezhetett s népiskolából fejlesztette ki a város s vidék igénye. Adataink a XVII-dik század közepéig nyúlnak. 1646-ban, a mint ezt az iskolának ebből az évből fenmaradt albuma mutatja, a nyolczadik osztályt (poetaclassis) végzőket a két évi diákcurzusra vették föl, kik rendszerint Kolozsvárt s Nagy-Enyeden folytatták tanúlmányaikat. Az első alapítók Varga Pál György s neje Éltető Kata, a kik 1678-ban 30 m. frt alapítványt tesznek a tanítók fizetésére, Botha Tunyogi Ferencz s neje Csete Kata 100 m. frttal, Szücs Bálint s neje Varga Erzsébet 100 m. frttal, Diószegi István 50 m. frttal járúlnak az iskola szükségleteihez. Apafi Mihály 1682-ben (datum in castris nostris ad Czigányi positis) a zilahi református iskolának a praeceptorok számára évi 50 m. forintot adományoz, megparancsolván a kolozsvári harminczados híveknek s rationistáknak, hogy azt pontosan kiszolgáltassák a zilahi praedicator nyugtatójára. Az osztálytanítók a kolozsvári harminczadból nyert ötven forintot élvezték is addig, míg a fejedelem meghalt. Közép-Szolnok vármegyének 1744 július 25-dikén tartott gyűlésén ilyen határozatot hoztak: «A zilahi oskolának eleitől fogva a cassa comitatustól járni szokott caniculare beneficium úgy mint Rft. 6 mostan is megadatni mint pia elemosina determináltatott, mely assignáltassék is». Az iskolát egy rektor vezette, kit három évre 568választottak s leginkább Kolozsvárról hívtak. Az alsóbb osztályokban a diákok tanítottak. 1675-ben a zilahi rector fizetése: asztaltartás a primarius paptól; minden házas embertől másfél veder bor; minden özvegy asszonytól, a kinek szőlője van, hat ejtel; bort nem termelő embertől mindjárt szüretkor megfelelő pénzösszeg; tandíjat a városbeli gyermekek nem fizetnek, a vidékiek tartoznak tandíjat fizetni és pedig a Nagyfaluban 1675 június 20-dikán tartott parcialis gyűlés határozata szerint az ábécés gyermekek 25 dénárt, (a Szilágyban akármely helyen), főolvasó gyermekek 40 dénárt, a deklinisták és grammatisták pedig 1 forintot. Ha a szülők gyermeküket ki is veszik az iskolából, tartoznak mindamellett a tandíjat megfizetni. Hozzátették, hogy aztán az iskolamesterek is tartoznak lelkiismeretesen tanítani a gyermekeket; «a szülőknek ne adjanak alkalmatosságot, hogy magzatjokat kivegyék az iskolából»; syntaxista, poeta és rhetor egy-egy tallér tandíjat fizetett.
Az első rektor Vári István 1646–1649, azután Csehi János, Léthai Mihály, Makkay György, Sási Miklós, Huszti Mihály stb. jöttek, kiknek nevei 1830-ig az említett albumban felsorolvák. Az iskolának 1646–1800-ig 52 rektora volt. Az iskola megteremtése a Wesselényiek nevével van egybenőve. Ők izgattak, buzdítottak mellette s hozták meg mindenkor anyagi áldozataikat. 1741-ben Wesselényi Ferencz báró s neje Rhédei Zsuzsánna grófnő 500 m. forint alapítványt tesznek «a zilahi oskolában tanító classicus praeceptoroknak». Az egyház 1783-ban szervez állandó tanári széket, melyre Katona Imrét választja meg. 1799-ben hívják meg dr. Gyarmathi Sámuelt; a tanár főként az alsóbb osztályok tanítóit oktatta s Gyarmathit működésében utóbb két rektor támogatta. Gyarmathi tanári fizetésének nagy része mustból állott, mely 7–800 vederre mehetett, minthogy a rektori állomást három évig nem töltötték be s erre az egész javadalomra őt hívták meg. Ezenkívül a három felső osztály tanításáért 56915 m. forint, havonként 2 véka búza s egész évre 6 m. frt fapénz volt illetménye. A rektori fizetésre új alapot kellett teremteni. Erre az erdélyi ref. főconsistórium évi 100 m. frtot, gr. Bethlen Sámuelné, gr. Korda Zsuzsánna 2000 m. frtot, br. Wesselényi Miklós (1805-ben) 277 ezüst frtot és 40 krt, Almási Sándor 20 ezüst frtot adtak a század elején, míg aztán a szaporodó adományok a rektori fizetésnek állandó alapot vetettek.
Két régi, neves professzorának, Gyarmathi Sámuelnek és Salamon Józsefnek, életét az alábbiakban ismertetem.
GYARMATHI Sámuel dr., 1751-ben július 15-dikén, Kolozsvárt született. Tanúlt a kolozsvári iskolában a rethorika bevégzéseig. 1766-ban zilahi tanuló s innen 1769-ben a nagyenyedi kollégiumba megy. A bécsi egyetemen orvosi diplomát szerez, aztán bejárja gyalog Németországot, megismerkedik a legkitűnőbb tudósokkal. Négy hónap múlva haza tér, Pozsonyban Ráday Gedeonnál nevelősködik s munkatársa a Magyar Hírmondónak. 1784-ben Pesten találjuk, hol az első magyar színdarab előadását lelkesen elősegíti. 1785-ben, a Hora-zendülés után, Enyeden gyakorló orvos. Itt is nősűlt meg. 1787-ben Hunyadmegye főorvosa s Déván telepszik meg. 1791-ben nyomatják ki Kolozsvárt az erdélyi tekintetes nemes rendek költségén Okoskodva tanító magyar nyelvmester czímű úttörő munkáját. Az országos pártolás egyik munkása báró Wesselényi Miklós volt.
1795-ben ismét külföldi útat tesz, két évig lakik Göttingában, két ízben bejárja Németországot, majd Svéd- és Dánországban tanúlmányoz. Eme tapasztalatainak eredménye 1790-ben Göttingában megjelent könyve: Affinatis linguae hungaricae cum linguis fennicae originis, nec non Vocabularia dialectorum tartaricarum et slavicarum cum hungarica. 1816-ban egy nyelvészeti kuriózuma lát napvilágot: Vocabularium, in quo plura vocabula variarum lingvarum consona collegit. 1798-ban itthon találjuk, 1799-ben Bécsben van Bethlen Gergely 570gróffal. Ekkor hívta meg a zilahi református egyház rendes tanári székre. Elfogadta a tudós a meghívást, 1800 április havában ünnepélyesen beköszöntött s tíz évig szolgálta nemes buzgósággal intézetünket, gazdag könyvtárát gimnáziumunknak adta s mintegy 2000 m. frtnyi aktiv követelését. 1830 márczius 4-dikén halt meg Kolozsvárt. Ott temették el.
GYARMATHI SÁMUEL.*
Gyarmathi Sámuel. A zilahi evang. reform. főgimnázium 1899/1900. tanévi Értesítőjében közlött rajz után.
571Gyarmathi után 1810-ben Bereczki Jánost választották tanárrá, a ki öt év múlva a kolozsvári főiskolában megürűlt theologiai tanszékre ment. Ekkor köszöntött be, 1815-ben, Salamon József s tizenöt évig volt tanár.
SALAMON JÓZSEF.*
Salamon József. A Vasárnapi Ujság 1870. évi 19. számából.
SALAMON József Zilahon, 1790 augusztus 30-dikán, született. Mint egyik életírója mondja: miután a helybeli református latin kis iskolában az alsóbb osztályokat kitanúlta, 1806-ban a nagyenyedi iskolába ment át. 1814-ben Kőrösi Csoma Sándorral a göttingai egyetemen járt. 1815 szeptemberében 572választották tanárrá Zilahra. November elején tartott beköszöntőjében szentűl fogadta: mivel kevéssel azelőtt az iskola megrepedezett emeletét le kellett szedni, mindent elkövet, hogy új s tágasabb iskola épűlhessen. Hogy beválthassa ez igéretét, Zilahon maradt, fényes állásokra történt kecsegtető meghívások után is. Az iskolának, sőt 1820-ban egy új tanári laknak építéséhez is hozzá fogott Salamon, jóllehet a kövön, téglán s meszen kívül pénzök csak 60 frt volt. Erre mondta Kiss Lajos, ügyvéd: Ez már, professor úr, valóságos Istenkísértés! Ekkor történt, hogy Szabó László, a ki mint bukovinai nyugalmazott tisztviselő, szülőföldjére, Kraszna vármegyébe jött látogatóba s épen Kiss Lajosnál volt, 200 frtot adott az építéshez. A tanári lak 1821-ben volt kész s az iskola is 1830-ban. Ülnöke s aljegyzője volt a szilágyi református egyházmegyének, Közép-Szolnoknak előbb táblabírája, azután a partialis vagy alsószék ülnöke. De statu Ecclesiae evangelico reformatae in Transsilvania commentatio theologico-historico czímű munkájában az erdélyi református egyház belső szervezetével foglalkozott s a püspöki successio eltörlését s a vele kapcsolatos kérdéseket tárgyalta. Szerkesztette az Erdélyi Prédikátori Tárt, melyben becses életrajzokat írt. 1856-ban iskolai tanácsossá s az erdélyi református s unitárius iskolák felügyelőjévé nevezték ki. 1830-ban vett búcsút Zilahtól, hogy kolozsvári tanári székét foglalja el. 1866-ban Zilahra tért vissza s mint az iskola algondnoka, késő vénségeig híven szolgálta iskolánkat.*
Vas. Ujs. 1870. 19. szám.
Salamon idejében kerűlt a zilahi iskola az erdélyi református főconsistorium felügyelete s kormányzása alá, mely 1817-ben az iskola főcuratorává br. Wesselényi Józsefet nevezte ki. Salamon utódja Hiri Ferencz, a ki 1831 november 2-dikán foglalta el tanszékét. Az iskolának újra alapítója, a nagy Wesselényi Miklós felállítá a második tanszéket, melynek 573alapításához még br. Wesselényi István és ifj. br. Wesselényi Farkas járúltak s a főconsistorium kölcsönadta 2000 forintja is erre szolgált (1832). E tanszék tanárai voltak Nagy Ferencz, tordai ref. pap (1835-ben már a kolozsvári főiskolában a philosophia tanára), Szabó György s 1846-ban Sámi László, később kolozsvári tanár.
1838-ban Wesselényi lépéseket tesz, hogy az egyháztól függetlenítse az iskolát. Ettől kezdve a gimnáziumot a főconsistorium által választandó fő- és alcuratorok s professorok kormányozzák (az eddigi inspectoratus helyett). Wesselényi s családja tagjai: br. Wesselényi István, fia ifj. Wesselényi Ferencz s ifj. br. Wesselényi Farkas ekkor két tanári széket alapítanak. Az egyiket ő s családja tagjai, a másikat egyedül ő, a főconsistorium s Gyarmathi tőkéinek (800–800 forint) csatolásával. A mustbért az egyház később szervezett tanszékre tőkésítette.
Tantárgyairól nincsenek adataink a század elejéig. Kétségtelen, hogy itt is, mint másutt, a vallás s a latin nyelv valának a főtárgyak. 1818-ból Salamon terve* ismeretes, mely a tantárgyakat ekként osztja be: 1. Elementaria classis: magyar és diák olvasás, vallás, a kis katekhismusból és szent história, debreczeni abc, római és arabs számok, éneklés, legalább öt ének, természeti históriából, a házi ismeretesebb állatok; 2. Declinisták classisa: vallás, a keresztyén katekhismusból, deák declinatio, motio, comparatio (tankönyv a Szilágyi-féle grammatica), arithmetica, numeratio, additio, substracio, Erdély geographiája, történelem: a magyarok kijövetele, német olvasás és irás, éneklés: tíz ének a zsoltárból és legalább öt dicséret, irásbeli gyakorlás; 3. Conjunctica classis: az alsóbb classisok tantárgyainak repetitiója, vallás, a keresztyén katekhismusból, a deák conjugatiók törvényei, a Szilágyi-féle grammatica szerint, a német declinatiók, Márton 574József grammatikája szerint, Magyarország geographiája s az erdélyi fejedelmek históriája, arithmetica a divisioig, Méhes arithmeticájának első darabja szerint, éneklés, zsoltár és dicséretek, irásbeli gyakorlatok magyar, latin és német nyelven; 4. Grammatica classis: az alsóbb osztályok tantárgyainak repetitioja, vallás, a keresztyén katekhismusból, Eutropius magyarázása és a deák constructioknak mutogatása és alkalmazása, német conjugatiok, az ausztriai birodalom geographiája s a magyar királyok rövid története, arithmetica: a négy species, éneklés, tíz ének a zsoltárból és öt dicséret, irásbeli gyakorlatok magyar, deák és német nyelven; 5. Alsó syntactica: az alsóbb osztályok tantárgyainak repetitioja, vallás, a keresztyén katekhismus második részéből, a syntaxis regulái: az ornata syntaxisig, Cellarius grammatikája szerint, Cornelius Nepos fordítása, német nyelv, Márton József grammaticája szerint, arithmetica, négy species fractiok, a régi Görögország geographiája, mappa-készítéssel, éneklés, tíz zsoltár és öt dicséret, irásbeli gyakorlatok, magyar, deák és német nyelven; 6. A felső syntactica: az alsóbb osztályok tantárgyainak repetitioja, vallás, a keresztyén katekhismusból, latin syntaxis (periodusok tudománya), Cornelius Nepos és Phaedrus, német gyakorlatok, a fractiok revocálása, proportiok, Spanyol-, Franczia- és Olaszország geographiája, mappakészítéssel, éneklés, a zsoltár és dicséretekből, irásbeli gyakorlatok, magyar, latin és német nyelven; 7. Rethorica classis: az alsóbb osztályok tantárgyainak repetitioja, vallás, a nagy kathekismusból, tropusok, figurák, periodusok tudománya, Justinus könyveinek fordítása, Ciceroból: Archias és M. Marcellus mellett és a Catilina ellen mondott oratiok, német gyakorlatok, Márton József grammaticája szerint, mathesisből: litteralis calculus, Európa geographiája, éneklés, zsoltár és dicséretekből, irásbeli gyakorlatok, magyar, deák és német nyelven 8. Poëtica classis: az alsóbb osztályok tantárgyainak revocatioja, vallás, a nagy katekhismusból, magyar és 575deák prosodia, Virgilius Ecclogái, Ovidius Metamorphoseonjának második könyve és a Tristium liberből is, magyarból deák nyelvre fordítás, német gyakorlatok, Márton József grammaticája szerint, mathesisből: litteralis calculus, aequatiok, ratiok kivonása, mythologia deák nyelven, görög nyelv, Márton József grammaticája szerint, éneklés, zsoltár és dicséretekből, irásbeli gyakorlatok, magyar, deák és német nyelven, magyar és deák versek írása; 9. A togatus deák ifjaknak – kik két éven át taníttattak, tantárgyai: egyháztörténelem, Sallustius, Plinius, Cicero, Virgilius és Horatius fordítása, német nyelv, görög nyelv, a rómaiak történelme, Budai Ezsaiás szerint, psychologia, logika, geometria, arithmetica, kiváltkép az aequatiok, világhistória, a tudományok encyclopaediája, rövid rajzolatban, római régiség.
A kollégium 1894/5. isk. évi Értesítője, 18. l.
A két felső osztályt (togatus diákokat) Salamon tanította, egy coadjutorral. Az alsóbbakat pedig a másodéves togatusok tanították. 1843-ban az alsóbb osztályok számára lép életbe czélirányos tanterv, mely ezeket állapítja meg: A tanítás belsőjére nézve: 1. a hittani káték könyvnélkülözése helyett vétessenek föl buzgó áhitattal való olvasásra, s a gyermekek saját szavaikkal való elbeszélésre erkölcsös és istenfélő embereknek történeteiket magokban foglaló könyvek, milyenek magyarúl: Nerodoli, Snell Lajosnak Kovács József általi fordítása, Földesi estvék, sat. A vallástannak hittani része pedig hagyassék a felsőbb osztályoknak, nem annyira könyvnélkülözésre, mint értelmes tanulásra; 2. a történet s földrajz tanítására, a fárasztó és tévteli kéziratok helyett vétessenek nyomtatott könyvek föl kézikönyvekül; 3. mivel a nyelveknek új elemeit annál unalmasabban tanúlják a fiatalok, mennél éltesebb korúak: ennélfogva a német nyelv tanítása kezdődjék meg a conjunctica, a hellen nyelvé pedig az alsó syntactica classisban; 4. a geometria elemei kezdessenek meg a gyermekosztályokban taníttatni; 5. a magyar nyelvtan minden idegen nyelvek előtt értelemgyakorlólag taníttassék; 6. a számokban 576a fejbeli számvetésre nagy figyelem fordíttassék; 7. a fűvészet elemei minden osztályban s tehát a szónoki és költőiben is taníttassanak; 8. minden gyermeknek az iskola udvarán saját kertágyása legyen s abban magát a kertészetben gyakorolja; 9. hogy magániparral* való értelmes olvasásban is gyakoroltassanak a gyermekek, a Kámpé Robinsona, Amerika fölfedezése, Utazás-gyűjteménye s más ily könyvek szereztessenek meg, s e végre minden gyermek fizessen évenként 20 váltó kr. körüli pénzösszeget. A tanítás külsőjére nézve: a) A tanítókat gyakorló intézetekre nézve: 1. a ki akár magán-, akár közöstanító akar lenni, köteles magát első éves diák korában a tanításügyelő (paedagogarcha) tanárnál jelenteni s magát ezen év folytában következőleg gyakorolni a tanításban: α) hetenként kétszer, ú. m. vagy szerdán és szombaton délután, vagy szombaton és vasárnap délután a hallgató teremben egybegyűlvén, a tanításügyelő előtt azon kézi könyvből, mely már ezelőtt ki volt hagyva, magyarázatot tesznek akár egy jelenlévő gyermeknek, akár a tanításügyelő tanárnak; β) azon gyermekosztályban s azon tanból, melyet néha magok választanak, néha a tanításügyelő szab ki, tanítnak a rendes tanítók jelenlétében, hetenként 1–2 órát s magokat a tanításban ezáltal gyakorolják; 2. oly diák, ki legalább egy évig ily módon a tanításban nem gyakorlódott, sem magán-, sem közöstanító nem lehet; b) Hogy a rendes osztálytanítónak kineveztetett diák mind a tanokat, melyeket, mind a tanítványokat, kiket tanítnia kell, előre elösmerhesse, s mind értelmi, mind erkölcsi hatásai biztosabb sikert láthassanak, következő intézkedés fogadtatott el: 1. a harmadik évesek közül azok, kik arra valók, még az egyik iskolai évnek vagy második éves diákságuknak végével megvizsgáltatván, kineveztetnek, harmadik éves diákságukban segédtanítóskodni azon osztályban, melyben negyedik éves korukban rendes tanítók leendnek. Úgy mindazáltal, hogy 2. harmadik 577éves diákságuk végével ismét megvizsgáltatván, ha szorgalmasan elő nem haladtak, a rendes tanítóságból ki fognak maradni, főként, ha korhely tanítóknak bizonyúlnak be; 3. ezen segédtanítók mindennap két órát tanítsanak: egyiket azon osztályban, hol jövendőben rendes tanítók lesznek; másikat azon gyermekeknek, kik jövőben tanítványaik lesznek; 4. fizetésök lesz, hogy ezen osztályokból kapnak magántanítványokat, kiknek erkölcseikre, tiszta csinosságukra, tanulási szorgalmukra kötelesek lesznek felügyelni. Fizetés pedig lesz, a mi eddig volt; c) Hogy egyetlen tanítónak mindazon tanokat, melyek osztályához kiszabvák, egyedűl tanítni s az ő sokfelé nemérkezése miatt tanítványainak szenvedni ne kelljen, a szakrendszer (Fachsystem) következő módon hozatott be: 1. minden osztály mellett legyen a 4-dik éves diákokból 1 rendes, a 3-dik évesekből 1 segéd, a 4-dik, 3-dik s 2-dik éves diákok közül azokból, kik magokat első éves diák korukban felügyelés alatt gyakorolták a tanításban, 1–3 gyakorló tanító; mindig arra ügyelve, hogy a felügyelés alatt már tanított második éves diák tanításban gyakoroltatván, segéd- s ebből rendes tanítónak előkészíttessék; 2. a magántanítók külön órán tanítni megszünnek, hanem e helyett a segédtanítók tanítnak mindennap két órát az egész osztálynak, a gyakorló tanító pedig naponként egy órát s így az eddigi hat tanítási óra megmaradván, a rendes tanítónak naponként három órát kell tanítni; 3. de ezért korántsem fölösleges a magántanítóság, mert a magántanítók kötelesek magántanítványaiknak csinosságukra, tisztaságukra, egészségökre, gazdálkodásukra, erkölcsükre felügyelni s órához kötetlenül, tanítványaiknak magyarázatot tenni, mielőtt a tanítvány iskolából haza menne, leczkéjét elkérdezni s tanítványának nem csak magyarázni, hanem, ha szükség, barátságosan tanúlni is segíteni; 4. a tanoknak szakonkénti kiosztása e három tanító közt a tanításügyelőre bizatik; 5. az egész osztály erkölcséről s összes szorgalmáról s még a segédtanítókéról 578is a rendes osztálytanító is tartozik felelni, de a maga tanítványáról s a gyermeknek tanítás-óra alatti magaviseletéről leginkább az illető szaktanító felelős és vizsgákon is minden szaktanító maga kérdez a maga szakmányából s így bizonyítja be szorgalmát, tanítói ügyességét s tanítványi előmenetét; 6. ily módon a mely gyermek valamiben hátramaradt, azt a következő osztályban is hallgathatja; s tartozik hallgatni, mihelyt az illető szaktanító a tanításügyelő megegyezésével rendeli; d) Végre a két óráig egymásután bennülés, mint a mi a figyelmet és egészséget rontja, eltörültetik.
Magánszorgalommal.
Az iskola törvényeit 1676-ban, majd 1704-ben bővítik, ujítják.
Az 1848-diki mozgalmak megrázkódtatták az intézetet. Két tanárát: Hírit s Sámit elmozdították. A forradalom után új szervezeti tervet kellett megvalósítani. Sok küzdelem árán sikerűlt a három osztályú elemi iskolává s hat osztályú gimnáziummá alakítása, ismét segítségűl jő az egyház, a vidék s ismét a Wesselényiek, a mi új életre kelti a már-már összetöpörödő intézetet. 1856-ban öt tanára van. 1868/9-ben három alkotó részből áll: felső-, közép- és elemi tanoda, két, hat s négy osztálylyal. Az iskola népessége ekkor 406.
1646–1800-ig 783 deák tanított s tanúlt. 1800-tól 1848-ig 725 deák nyert oktatást.
1829/30-diki iskolai évben az iskola népessége 271 volt; ebből deák 32.
1848-ban a deákok száma 60, az osztályok növendékeié pedig 400 körül van.
A kollégiumi könyvtárban 1815-ben még csak Pethe Ferencz Mathesise volt. 1816-ban indúl mozgalom a könyvtár létesítésére. Salamon József három ízben 746 munkát ajándékozott a könyvtárnak, Szikszai Lajos 1886-ban 602 munkát. 1858-ban id. br. Wesselényi Ferencz 500 conv. forint alapítványt tesz. Most a könyvtárban az 1000 körűl levő duplumokon kívül mintegy 10,000 munka van. A könyvtár legrégibb 579könyve Platyne de vitis maxi ponti Historia periocunda: Diligenter se cognita: et nunc tantum integre impressa… etc. Velencze. MDXVIII.
Az iskola eleinte a ref. templom mellett levő «Belső leányiskola» néven ismert épületben nyert elhelyezést, melyre emeletet tettek. A roskadozó emeletet a század második évtizedében szedték le. 1816-ban tették le az egyik, 1858-ban a másik emeletes épület alapját. Iskolatelek vásárlására gróf Teleki Sámuel 1000 frtot adott, a zilahi református egyház, báró Wesselényi József, Közép-Szolnok főispáni helytartója, gróf Teleki József, gr. Andrássy Károly, br. Bánffi László, gr. Toldalagi Lászlóné szül. gr. Korda Anna pénzzel, építési anyaggal segítették az építést.
Az iskolát most az állam évi 11,000 forinttal segélyezi. A vármegye a millennium emlékére 40,000 frt alapítványt tett. A kollégium alapvagyona 233,368 frt érték.
A szilágysomlyai algimnázium. A Szilágy-Somlyón levő minorita (Ordinis S. Francisci Minorum Conv.) rendet csíkszentkirályi Andrássy Ferencz hozta oda, a ki az 1731-diki évben egy s a következő évben már két szerzetest hivott el Kolozsvárról s egyik udvarában a szerzet számára épületet emelt. 1738-ban alapítványt tett a számukra s így biztosította jövőjüket. A szerzet új háza 1785-ben épűlt adakozásból s a rend pénzéből. 1815-ben egy új egyház alapját rakták le, de ezt nem fejezhették be. A rend neveléssel, tanítással foglalkozik kezdettől fogva s a szomszédos papokat segíti a hívek lelki szükségei kielégítésében. Elemi iskolája már 1744-ben volt, a melyet 1886-ban a gimnázium épületébe helyeztek át, mivel a rend az 1879-dik évtől kezdve gimnáziumi tanárokat is alkalmaz. A négy osztályú gimnáziumot Miklósy József, néhai szilágysomlyai pap alapította Vurus József és Lajcsák Ferencz püspökök s a váradi káptalan segélyével 1831-ben, a melyet aztán újabban, 1890-ben Schlauch Lőrincz, püspök szilárdított meg.*
Bunyitay Vincze: Schematismus. 400. lap.
