1. A várról általában.
1. A várról általában.
Marosi István, a ki 1684-ben ékes versekbe foglalta a Szilágyot, említi egyik helyt Somlyóról, hogy «Erdélynek kifelé egyik szemefénye». Somlyó, Kraszna vármegyének székűlése, a partiumnak is Somló a véghelye. Somlyó előbb castellum, castrum volt, később praesidum. Nem volt királyi vár. Mint végvár szerepelt a fejedelmek alatt.* Bunyitay Vincze megemlíti a várról, melynek két csonka kerek bástyatornya s nyugoti kapuja felett az emeletes őrház falai még megvannak, s a körfalak egy része is fennáll, valamint látható a kapu ormán két czimerpajzs, a jobbfelőli a Báthori-czimerrel, a balfelőlinek paizsa üres, hogy «Báthori István, – ki két nemzet: a lengyel és magyar történetébe fényes betükkel irta be nevét, – e várban született, s az ő emléke még tiszteltebbé teszi e romokat.»*
*Kővári László: Erdély építészeti emlékei. 148. l.
*Bunyitay: Szilágy vármegye középkori műemlékei. 43. l.
Györgyösi Rudolf nevű utazó Szilágy-Somlyóról többek közt azt írja,* hogy Szilágy-Somlyó már 1125-ben fennállott; továbbá ő is említi, hogy 1533-ban itt született Báthori István fejedelem. A fejedelem fényes neve, mely vármegyénk e sasfészkéből emelkedett ki, régi kegyeletes emlékeket elevenít meg Somlyó bemohosodott kövein.
*Képes Világ. 1864. évf.
Somlyón az idők folyamán két vár is épűlt. A város 138piaczán állt az egyik, mely egyike ma a legszebb romoknak. A másik vár fönn a Várhegyen, a város felett volt s alagút kötötte össze az alsó várral. Kiterjedéséből itélve a tekintélyesebb várak közé tartozott.
Benkő József Transsilvaniájában erről a várról írja: «Monti arduo, cui Várhegy nomen insederat, insigne aedificium fuisse ruinae condocent. Arcium Limitanearum, quae adversus turcarum direptionem muniebantur, non ultima haec fuerat seculo superiore.»*
*I. könyv, kézirat 723., 724. lapok. Erdélyi Múz.
Az alsó várkapun 1597. évszám van.
A XV. században Szilágy-Somlyó vára és a hozzátartozó uradalom képezi a középpontját Kraszna vármegye északi részének. Az uradalomhoz mintegy nyolcz falu tartozott. (1435., 1445.), 1378-ban tartozékai: Somlyó, Perecsen, Csehi, Györtelek, Hidvég. Birtokosok a Báthoriak.*
*Dr. Csánki I. köt. 580. l.
1553-ban Somlyó tartozékaiként a következő helységek említvék: Hidvég, Badacson, Györtelek, Szoros, Maladé, Endrédfalva, Kerestelek, Csehi, Gyulakuta, Újlak, Kis-Paczal, Somlyó, Perecsen és Domoszló. 1604-ben pedig Somlyóaljához a következő helységek számítvák: Hidvég, Györtelek, Szoros, Újlak, Csehi és Kerestelek.
Az 1679 május 27-dikén Fejérváron tartott országgyűlés a vár épületeinek javítására, a várnak tüzifával való ellátására nemcsak Kraszna, hanem Közép-Szolnok vármegyét is kötelezte, továbbá kimondta, hogy a két vármegye adójából 800 magyar forint, 100 köböl gabona, 200 veder bor, 60 véka zab és 24 bárány adassék, a somlyói várnagynak fizetéséül.*
*Kővári László: Erdély építészeti emlékei. 149. l.
A BÁTHORI-VÁRKERT SZILÁGY-SOMLYÓN.*
*A Báthori-várkert Szilágy-Somlyón. A Vasárnapi Ujság 1886. évi 50. száma után.
A gyűlés határozata: «Krasznavármegyei atyánkfiaitól értjük, hogy Somlyó várát csak ők tartják épülettel, végeztük azért, hogy mikoron a commissariusok kin voltanak, a micsoda rendelést töttenek azon helynek építése felől, mind 140pedig a tűzi fának hordásáról, azon rendelés maradjon helyben és ennek utána azon gratuitus labort, a mint a commissiariusok elrendelték, Közép-Szolnok vármegye is tartozzék subportalni». – A mit 1682 február havában Fogarasban végeztek így hangzik: «Hogy Nságod Somlyó vára építése felől az arról oda való főtiszt atyánkfia instructiójára relegal és ez iránt minden oda való possessorok juxta quantitatem portionum possessionariarum, egyenlő magok alkalmaztatását, parancsolja; minthogy a ki jószágot bír, annak terhet is supportalni illendő. Nagyságodnak alázatosan megszolgáljuk mi is communi voto Nsgod kegyelmességéből végeztük és hogy senkinek jószága ez iránt protectióval ne eximáltassék, concludáltuk, ha kik eddig eximaltattak volna is, jószágok annihilaltassanak».*
*Kővári László: Erdély építészeti emlékei,. 724., 725. l.
1716 szeptember 25-dikén a somlyói várba a gerendák alá 50 ágas hozatalát rendeli el Kraszna vármegye gyűlése akképen, hogy Bogdánháza sárhordásra adjon egy szekeret, mely jöttében 6 ágast hozzon; Füzes, Újvágás ugyancsak egy-egy szekeret, mely jöttében hozzon szintén 6 ágast; Bagolyfalu adjon a várba három tapasztó embert, Récse kettőt, Kerestelek kettőt és Kárásztelek hármat.
Kraszna vármegye 1723 február 3-diki jegyzőkönyvében a somlyai várbeli sütőkemenczéről van szó, a várral együtt, az is, mint melyre senkinek gondja nem volt, «az időnek injuriái miatt» elveszett s egészen elpusztúlt.
1727 szeptember 11-dikén akként rendelkezik e vármegye közönsége, hogy «a vármegye borai számára a somlyai várban bizonyos cellarium építtessék» s ennek felállítására a vármegye minden faluja arányosan hozzájárúlni tartozik.
Az 1729 szeptember 27-diki határozat szerint a várbeli rabok és az azokra vigyázó hajduk számára nyárban hetenként egy télben pedig két-két jó szekér tüzifát hordatnak a falvakkal.
141Cserei Mihály azt írja, hogy Somlyó Erdély főbástyája. 1703-ban, mikor már romladozott vala, sok száz emberből álló őrség tanyázott benne. Somlyón … magyar kapitány Boér Ferencz vala … sok száz vitéz katonák valának keze alatt. Apafi alatt még teljesen ép; Szatmár, Várad ellen Erdélynek fővégvára.*
*Cserei Mihály Históriája. 322. l.
1634 júniusában a somlyai várban vasban és fogságban van Haraklány István, neje Demaneczki Petronella és leányuk, Haraklányi Zsuzsánna haraklányi jobbágya, a kiért kezességet vállalnak.
