2. Birtoklásának története.
2. Birtoklásának története.
Somlyó birtoklásának, s pedig úgy, a mint a városának története, a melyet a legaprólékosabban sikerűlt földerítenem, fölötte változatos. Történelmi ismert nagy alakok sora vonúl előttünk végig.
Somlyó a legrégibb adatok szerint a Vaták birtokai.
1251-ben a gyulafejérvári káptalan bizonyítja, hogy Vatha, Vatha fia, és Pósa, Dénes fia, Vathasomlyova (kétségkívül a mi Somlyónk) helységében fekvő örökségeiket Roland nádornak s pozsonyi főispánnak, és Móricz mesternek, a királyné udvarbirájának s nyitrai főispánnak 120 márka ezüstért örökösen eladták.*
*Századok, 1870, 605. l.
Az új birtokosok szerzeményök határait 1257-ben a váradi káptalan emberével járatták föl s a határjárásról a nevezett káptalan által levelet irattak.
A birtok határát újra megjárják 1416-ban.
II. Endre uralkodása alatt Vatha (Casta) fiait; Gyulát és Farkast hatalmaskodással vádolja dörsöki Dörsög, kinek állítását a tüzesvaspróba igazolta.* Kandra Kabos azt véli, hogy itt azon Vatha-had egyik tagjáról és Kraszna előkelő nemzetségéről 142van szó, mely után Szilágy-Somlyót Vatha-Somlyónak nevezték, s melyet Csolt-nemzetségnek tartanak.*
*Kandra: V. R. 392., 394. l.
*393. l. 7. sz. j.
1351-ben a Kraszna folyó mellett fekvő Somlyó castrumot, meg a hozzá tartozó öt falut: Somlyóvilla, Perecsen, Csehi, Győrtelek és Hidvég birtokokat, továbbá a fehérvármegyei Miklóslakát adta Báthori Lászlónénak leánynegyed fejében fivére, Medgyesi Simon.*
*Anjoukori okmánytár, V. 532–534. ll.
A váradi káptalannak ugyancsak erre az ügyre vonatkozólag 1355-ban kiadott bizonyságlevele szerint Medgyesi Mór leánya, Anna, a ki Báthori Briccius fia, János fiának, Lászlónak a neje, mint ősanyjától, Sabinától örökölt birtokát osztotta meg a krasznavármegyei Somlyó castrumot testvérével, Simon mesterrel, elhatározván, hogy mindkét nemű ivadékok közt megosztva legyen.*
*Fejér, IX. 4., 658.
Somlyó várát a hozzátartozó falvakkal együtt a Báthoriak zászlósurasággá emelték.*
*Kővári László: Erdély építészeti emlékei. 148. l.
1352 január 8-dikán Bátori Bereczk unokája László feleségét, Medgyesi Annát, a leánynegyed fejében a somlyói várhoz tartozó birtokba be is iktatják.
1364-ben Somlyóvár határát illetőleg Báthori Lászlóné pert folytatott Istvánnal és Imrével, a Péter fiaival, továbbá Istvánnal és Tamással; Lászlóval, a Zyts László fiával, s végül Jakabbal, Sudach-Újlaki Miklós fiával.*
*Bl. fasc. KK. nr. 1.
1393 május 5-dikén Somlyó és más erdélyi birtokok felett kiegyeznek Báthori Anna, Bondizlo György, Liszko Andrásné Katalin, másrészről Báthori Szaniszló és István.
1415 szept. 25-dikén a leleszi konvent bizonysága szerint Erzsébet, László leánya, János unokája, Báthori Bereczk dédunokája, Gergely özvegye (Gergely a Pál fia s Debreczeni Dewse (?) unokája), rokoni szeretetből indíttatva Somlyó krasznavármegyei vár és tartozékain levő birtokrészeit Báthori 143Szaniszló István nevű fiának és Báthori György fiainak, János, Antal, Barnabásnak adja.*
*Dl. 10386. Függő pecsét nyoma. Az oklevélből olvasható leszármazás:
Báthori Bereczk János László Erzsébet 1415 szept. 25-én özvegy.
Debreczeni Dewse Pál Gergely.
Dose fiának, Gergelynek az özvegye magánál tartotta a Somlyó birtokot illető összes iratokat; ezért 1430-ban Báthori Szaniszló fia, István és fiai, meg Báthori György unokái megidézik az özvegyet.*
*Leleszi conv. B. 286. f. 30. nr. 25.
1435-ben Somlyó birtokért Jakcsi Mihály fiai: László és András, meg Thallóczi Ferenczné Jakcsi Helén folytatnak pert Báthori István, a Szaniszló fia és György, a János fia ellen. A nádor kéri a váradi káptalant, hogy az ügyet vizsgálja meg.*
*Fejér, IX. 329.
De 1439-ben a középszolnoki (!) Somlyó részbirtokba Báthori Istvánt és fiait: Lászlót, Györgyöt és Mátyást iktatják be.* A középszolnoki (!) Somlyó egyike azon részbirtokoknak, a melyeket ugyan e tájt Báthori János és István a maguk, meg testvéreik: Miklós, Gerardus és Domokos nevében elzálogosítanak 100 tiszta arany forintért Báthori Andrásnak.* 1445 október 25-dikén a váradi káptalan előtt Báthori Szaniszló fia, István a maga fiai, György, István, Mátyus, János, Miklós, valamint Báthori János fia, László nevében tiltakozik Losonczi János fia, István ellen, ki Somlyó birtokukból egy részt elfoglalt és ott (Zovány, Nagyfalu, Kraszna, Balla, Goroszló birtokokon, melyek Somlyóhoz tartoztak) határjeleket állított fel.* Somlyó várért per folyt Bélteki Drágfi János, 144másrészről Báthori Miklós fia, István és Báthori János fia, János között, a mely pert a nádor 1435 április 21-dikén elhalasztotta; majd 1447 junius 21-dikén Hédervári Lőrincz nádor ítéletet hozott ez ügyben. Ama perhalasztást és ezen ítéletet 1519 október 8-dikán átírja II. Lajos király.* A középszolnoki (!) Somlyó birtokba 1461-ben beiktatják Báthori Andrást, Istvánt, Lászlót és Pált.*
*Lelesz, Stat. B. 340.
*Lelesz, Act. Bercs. fasc. 12. nr. 32. (Prot. III. pag. 376.).
*Dl. 29.788. és Bl. fasc. KK. nr. 10.
*Dl. 29.778.
*Lelesz, Stat. B. 350.
Báthori Miklósnak középszolnoki Somlyó birtokáról ökröket hajtattak el Ábrány birtokukra Csáki Benedek és Miklós, váradi prépost, kik ellen ezért 1481-ben vizsgálat folyik.*
*Lelesz, Act. Bercs. fasc. 10. nr. 8.
1533-ban Somlyó és tartozékainak egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök.*
*Bl. fasc. W.
A krasznavármegyei Somlyó vár és város egyike azon részbirtokoknak, a melyekből Valkai Miklósné Álmosdi Csire Petronellát leánynegyed illeti meg, ennek a kiadására 1545-ben az említett Petronella meg is inti Báthori Szaniszlófi Andrást, Kristófot és Istvánt.* 1546-ban tizedének ama negyedét, melyet az erdélyi püspökségtől Valkói Miklós kibérelt, maguknak követelik az itt említett Báthori Szaniszlófiak, kiket azért Vatkai megintet* s a kiknek 1548-ban Somlyi Szaniszlófi Antal özvegye elzálogosítja Somlyó birtokát;* majd pedig Somlyói Szaniszlófi Báthori Annát ebből az atyai birtokból a leánynegyedet illetőleg részben (2000 arany forint) elégítették ki a megnevezettek.*
*Lelesz, Act. an. 1545. nr. 24.
*U. o. 1546. fasc. 1. nr. 71.
*A leleszi káptlaan zálogosító levele a károlyfehérvári káptalannak Bánfi Dénes, Farkas és Ferencz előterjesztésére kiadott 1760-diki átiratában. Bl. fasc. II. nr. 6.
*Gyf. kápt. lt. XX. 16.
Szaniszlófi Báthory András és Kristóf elismervényt is vesznek Szaniszlófi Annától arról, hogy a krasznavármegyei Somlyó, Kraszna, Goroszló, Balla, Bakcsa, Meszesalja, Rézalja, és más vármegyebeli birtokokból őt megillető hozománya 145fejében kielégítették.* 1549-ben megosztozkodnak az itteni jószágon Somlyói Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István, Valkai Miklósné Petronella, Kisvárdai Mihályné Erzsébet és Sarmasági András.* Ugyanekkor Keresztúri Lengyel Jakabné Katalin felperesnek itélik a krasznavármegyei Somlyót Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István, továbbá Elek, Imre és Gáspár alperesekkel szemben.* Belőle 1550-ben Csaholyi Ferencz az édes anyját megillető leánynegyedet követeli Báthori Jánostól, kit annak kiadására meg is idéztet.* Majd mint néhai Somlyói Báthori Szaniszlót János javaiból 1551-ben Gyulafi János, László és Druget Gáborné Fruzsina követelnek negyedet Somlyói Báthori Szaniszlófi Imrétől, Gáspártól, Elektől és Jánostól.* 1553-ban a vár és uradalom elidegenítése tárgyában tiltakoznak Somlyói Szaniszlófi, másként Báthori Erzsébet ellen Somlyói Báthori Magdolna és Dorottya.* A vár és város ugyanis egyike azon részbirtokoknak, a melyekre vonatkozólag 1553-ban özvegy Nagymihályi Bánfi Györgyné somlyói Báthori Szaniszlófi Erzsébet a női ág megrövidítésére akar egyezséget kötni Somlyói Báthori Szaniszlófi Andrással, Kristóffal és Istvánnal, a mi ellen tiltakoznak a fenti Erzsébet gyermekei.*
*Lelesz, C. Krasz. Prot. 3. folio 200.
*U. o. Act. an. 1549. fasc. 4. nr. 37.
*Bl. fasc. KK. nr. 1.
*Lelesz, Act. an. 1550. fasc. 1. nr. 29.
*U. o. 1551. fasc. 4. nr. 5.
*U. o. C. Kraszn. Prot. 12. folio 139.
*U. o. Act. an. 1553. fasc. 3. nr. 93.
Somlyó továbbá egyike Báthori Szaniszlófi Farkas azon jószágainak, a melyeket mint gyám birt Károlyi János, kit 1554-ben megidéztet fenti Farkas testvére, István, mert a gyámság ezt illette volna meg.* Szaniszlófi Miklósnak krasznavármegyei Somlyó vár (castellum) és város (oppidum) egykori birtokára nézve 1560-ban Báthori András udvarbíró ítéletet hozott Szaniszlófi, másként Báthori Kristóf és István ellen Nagymihályi Bánfi Gábor és György, meg Surányi, másként Csarnaroday János özvegye, Dorottya érdekében.
*U. o., 1554. fasc. 2. nr. 7.
1461568-ban Báthori Miklós udvarbiró meghagyja ezen itélet végrehajtását 72 forint büntetés terhe alatt.*
*Báthori Miklós udvarbiró itéletlevele átiratban. Bl. fasc. V. nr. 10.
BÁTHORI ISTVÁN.*
*Báthori István. Szilágyi Sándor: A Magy. Nemz. Tört., V. k. 416. l.
1563-ban Somlyó castellum Báthori Istváné.
1567-ben Somlyón, a fejedelem pinczéjében 6 hordó bora van Bozzási Lukácsnak, van továbbá somlyói házában két 147általag bora, «az nagyobbik tasnádi bor, másik a zeoleonk wyze.»*
*Nagyv. Muz. Blt. eredetiből.
Somlyón 1571 április végén kelt és Maximiliánhoz intézett levelében javaslatot tesz Báthori István (ekkor még nem fejedelem), hogy mikép hajtsák végre az országgyűlésen a fejedelemválasztást.*
*Szilágyi Sándor: Erd. Orszgy. Emlékek. II. k. 450. l.
1573-ban Somlyó vár és tartozékai elfoglalásának eltiltja Báthori István, erdélyi vajdát Perényi István.*
*Lelesz, Signat. Lib. 4. folio 24.
1576-ban a város tizedét a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István, lengyel király.*
*A gyulafehérvári káptalannak L. Bánfi Farkas báró, az erdélyi kir. tábla assessora számára 1761-ben kiadott átiratában. Bl. fasc. V. nr. 18.
1584-ben a váradi káptalan Báthori Zs., erdélyi vajda megbízásából átírja a L. Bánfi Boldizsár krasznamegyei Somlyó birtokáról szóló határjárási levelet.*
*Bl. fasc. M. nr. 16.
1585-ben Somlyói Báthori Zsigmond, erdélyi vajda meghagyja Borsoló János itélőmesternek, hogy a krasznamegyei Somlyó részbirtokokon osztoztassa meg özv. Kállói Lőkess Ferenczné Szinérváraljai Báthori Szaniszlófi Annát, meg néhai testvérének fiait: Farkast és Zsigmondot.*
*M. Nemz. Muz. Kállai-cs. lt.
1590-ben meghagyják Kraszna vármegyének, hogy e megyebeli Somlyó részbirtokon osztoztassa meg Báthori Szaniszlófi Zsigmondot és nővérét, Bánfi Tamásné Zsófiát.*
*U. o.
És a birtokból meg is kapja az osztalékot Szaniszlófi Báthory Zsigmond ellenében Szaniszlófi Báthory Zsófia, Bánfi Tamás neje.*
*Báthori Zsigmond megbizó levele átiratban. Bl. fasc. SS. Nr. 2.
Báthori András vajda levele szerint, Bánfi Sándor és Gábor (de Nagy-Myhál) mint fölperesek, Szaniszlófi Báthory István fiaival Andrással, Kristóffal és Istvánnal, mint alperesekkel, egyebek mellett Somlyó vár (castellum Somlyo) és tartozékainak felosztása tárgyában is szemben állnak.*
*Bl. fasc. SS. nr. 6.
1481592 őszén Gálfi elfogatván Somlyó városába vitetett, a hol akkor Báthori István Báthori Boldizsárnak idősebb testvére családjával tartózkodott.*
*Bethlen: Historia De Rebus Transylvanicis. III. köt. 27. l.
MÁRIA KRISZTINA.*
*Mária Krisztina. U. o. V. k. 539. l.
Báthori Zsigmondnét 1595-ben fogadták Somlyón.* Váltig 149aggódik Horvát János, hogy méltóképen lássa el a fejedelemnét. Azt is tudakolja, hogy «micsoda fejérnépek» jönnek a 150fejedelemné kiséretében s kell-e ezek részére is gondoskodnia szállásról.
*Erről szól nagyobbrészt Horvát Jánosnak Kornis Gáspár, Báthori Zsigmond fejedelem tanácsosa, váradi és huszti főkapitány, Bihar és Máramaros vármegyék főispánjához stb. 1595 április 29-dik napján írt levele, a mely a következő: … a Nagyságod levelét énnekem megadák, melyben Nagyságod írja, hogy az asszonyunk (Mária Krisztina, Báthori Zsigmondné) ő felsége jövetele nem messze volna, azért arra úgy készűljek, hogy fogyatkozás ne esnék, mert egy nehány ezer ember lenne itt; és a mi felől gondolván, hogy fogyatkozás lenne; hát Nagyságodnak és urunknak ő felségének értésére adnám Nagyságodnak az én készületemet ím megírom, mert leszen: vágni való tehén 25; borjú leszen 24; bárány leszen 81; tyúk 653; kappan leszen 167; malacz leszen 12; tyúkmony leszen 5200; vaj pint 25. Idei méz dolgából ismerem, hogy fogyatkozásom leszen, mert sohult nem találok; ha volna Urunknak ő felségének valamelyik várában, Nagyságod szólna ő felségének, hogy adatna bár csak 4 veder mézet, mert én kezembe többet nem adtak másfél pint méznél. Eczetem is itt nincsen, de … Nagyságod ígére Váradról; mikor a borokat oda küldöm, azt elhozatom. Kövér ártányom is leszen 5. Lisztem több leszen ittvaló 300 köbölnél; fűszerszámot többet hozattam másfél száz forintnál. Jól tudja Nagyságod azt is, hogy szénánk nincsen, pénzen sem találunk, magam mind felkerestettem; hanem Horvátban Peres Gergelynétől vétettem 6 ölet, igaz, elég drágán, kit még haza nem hozattam, hanem csak arra tartok: abból fogyatkozásunk leszen. Ismét zabom is nincsen, mert én kezembe 579 kalongya zabnál többet nem adtak; annak az szemében többet vetettem el 200 köbölnél, a többit pedig a míg az asszony – Báthori Istvánné – itt vala, minden nap több lova ette 16 lovánál az abrakot, nem úgy, hogy azzal megértem volna, de pénzem is kényszeríttettem venni. Azért énnekem fogyatkozásomat ismerem lenni: méz dolgából, eczetből, szénából, zabból; a többire ismerem magamat, hogy isten velem lévén, gondot viselek, csak hogy teljes életemben megszolgálom Nagyságodnak, a zab dolgából szólna ő felségének, hogy ő felsége adatna; lám Kőváron igaz elég zab … adatnának onnét bár csak 600 vékát, talán azzal meg… Jól tudom méz is elég vagyon ott, azt is eleget …
Ezt is megszolgálom Nagyságodnak, Nagyságod írná meg, micsoda fejérnépek lennének asszonyommal ő felségével; miképen tudnék reá gondolni...
Kell-e szállásokon konyhát csináltatni és szállásokra borokat … Mint kell ahhoz készűlnünk. Oztán uram az mely had vele … bé nem fér, hanem Perecsen jó öreg falu; Varsólcz azonképpen jó öregfalu, mindenik útjában vagyon; ha Perecsenben a dobot megütik … mind Varsólczra, mind Bécsében, és mindenekről csak Nagyságod adjon informatiót. Nagyságodnak teljes életemben megszolgálom, hogy Nagyságodnak gondja volt az én kis dézmácskámra; nem hogy én azt meg nem érdemleném, de ha ő felsége kegyelmességéből valami jószágot szakasztana is, talán én is megérdemleném. Azért könyörgök Nagyságodnak, Nagyságod én mellettem is törekedjék ő felségénél, szerezzen Nagyságod valami kevés jószágot; én nem kérnék ő felségétől sokat, mert tudom, hogy nem is adhat nekem; hanem hazámhoz nem messze volna két oláh faluban, Tasnádhoz tartozó Csánban és Usztatóban egy kevés portiók, mindenestől fogván 22 ház jobbágyot teszen; azért könyörgök Nagyságodnak, legyen jó törekedő mellettem, mert Isten után én csak Nagyságodat fogtam minden segítségemnek; ha az, Uram, nem lenne is, mégis másutt is szerezhet Nagyságod, bizony teljes életemben megszolgálom Nagyságodnak. Nagyságodnak itt létében is emlékeztem vala, minémű nagy hatalmaskodást cselekedett rajtam Keresztúri Kristóf uram, hogy falukra küldött darabontokat, jobbágyomat erősen megverettette, és fogva felvitette, ki még ez ideig mind oda vagyon fogva: oly nagy fogságban tartotta ez ideig, hogy immár szegénynek a szeme is ki akar veszni; azért könyörgök az élő Istenért is: Nagyságod ne hagyjon, hanem Nagyságod törekedjék Urunk ő felsége előtt, hogy ő felsége parancsoljon a kővári tiszttartónak, hogy bocsássák el az én szegény jobbágyomat; ha kinek mit vétett, elég törvényt teszek felőle. Én magam is bementem volna, de hogy az gazdálkodásra kell gondot viselnem, istenért könyörgök Nagyságodnak, Nagyságod fogjon oltalma alá, mert engemet Kővárból elrontanak, ha Nagyságod oltalmam nem leszen; vajha uram Nagyságod a dologban törvényt nyerhetne: teljes életemig úgy tartanám magamat, mint Nagyságodnak egy köteles szolgája. Nagyságodtól választ várok. Isten éltesse Nagyságodat sok esztendeig jó egészségben, és látogassa meg Nagyságodat minden javával. Datum ex Somlyó 29. die april Anno 1595. P. S. Nagyságod írja azt is, hogy a marhákat ne hagyatnám; imé az ki megmaradott benne, isten látja, az előtt is én akaratommal csak egy is meg nem holt volna benne, de az jó isten akaratja ellen nem állhattam. Ide mi felénk minden felé marha meg … vala; ez is a métely nyár … miatt. Nagyságod szegény szolgája Ladmóczi Horvát János. Gróf Kemény J. és Nagyajtai Kovács István: Erd. Tört. Tára. I. k. 179–183. l.
1590 előtt Sarmasági Zsigmondnak adta Báthori Zsigmond fejedelem a Somlyó várához tartozó Goroszló, Balla és Baksa birtokokat Kraszna vármegyében.*
*Bl. fasc. K. K. nr. 4.
1599-ben Somlyót Báthori István birta, ki fitestvére volt Endre bibornok és fejedelemnek.* 1602-ben Náprágy Demeter erdélyi püspök emlékiratában Somlyó várát is a fejedelem birtokául említi megjegyezvén, hogy provisorok vagy officialisok valának ott, kik a perceptoroknak évenkint számot adtak.*
*Szamosközy István Történeti Maradványai 1566–1603. (Mon. Hun. Hist. – Script. XXX.) IV. k. Ujabb pótlék, 547. lap.
*Szilágyi Sándor: Erd. orszgy. emlékek V. köt. 168. lap.
1608-ban Rákóczi Zsigmondot darabontok kisérték Somlyóig.*
*Segesvári Bálint krónikája 1606–1654. (Gr. Mikó Imre: Erd. tört. adatok. 171. l.)
1608-ban Imrefi Somlyót, Alvinczet és Diószeget nyerte Báthori Gábor fejedelemtől.*
*Szilágyi Sándor: Báthory Gábor fejedelem története 67. l.
1511612-ben Báthori Gábor, erdélyi fejedelm lemond a krasznamegyei Somlyóvárra és tartozékaira vonatkozó jogáról apai testvére András és mostohaanyja javára örök időkre.*
*Bl. fasc. K. k. nr. 10. Orsz. lt. Gyulaf. kápt. fol. 100.
1612-ben özv. Csáki Istvánné Wesselényi Anna Szilágy-Somlyó várában lakott, de május 24-dikén özvegy Pacsot Ferencznéhez írt levelében kilátásba helyezi, hogy Somlyóról nemsokára elköltözik.*
*Deák Farkas: Gr. Csáky István életrajza 5. l.
Somlyó város (oppidum) egyike azon részbirtokoknak, a melyekről 1623-ban Báthori Szaniszlófi Katalin örök vallomást tesz Nagylónyai Lónyai Zsigmond javára.* Itt 1623 előtt egy részjószág a Báthori Szaniszlófi vallomása szerint a néhai Lescinszky Szaniszlóffy Péter (testvére Báthori Katalinnak, a ki Lónyai Istvánné) birtoka volt.*
*Lelesz, Prot. 62. fol. 49.
*1761 márczius 15-dikén a leleszi konv. lt.-ban összeírt okl.-lajtsr. (Szgy.)
1631-ben (május) Somlyón az öreg Bethlen Istvánnál tette az első látogatását Rákóczi, midőn Váradról visszaelé ment Erdélybe.*
*Szilágyi Sándor: I. Rákóczy György 204. l.
1638 deczember 18-dikán Rákóczi György, Lónyai Zsigmond kérelmére, kinek anyja Szaniszlófi Báthori Katalin volt, megengedi, hogy az ő somlyói jobbágyai is, mint a többi Báthoriaké harminczad, vám és egyéb terhektől egy időre és az ő tetszésétől függőleg fölmentessenek.
1641 junius 5-dikén Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint Somlyó jószágon megosztozkodnak Lónyai Zsigmond, Badoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia Szántói Becski György és leánya Blibery Mellith Györgyné Zsuzsánna.*
*GKG. Nr. 9.
Báthori András özvegye, Rákóczi György szintén itt laktak.
1635 január 3-án a somlyai várból ír levelet Ecsed várának, állapotja felől Zakreszka Anna Somlyai Báthori András özvegye* s leányának Báthori Zsófiának gyámja.
*Sk. Aláírása s pecsétje. Wl. 1636. számnál.
152Az özvegy 1641 november 28-dikáról Somlyóról írott levelében köszöni ifj. Rákóczi Györgynek, hogy levelével meglátogatta.* Innen írja Lorántfi Zsuzsánnának 1646 május 24-dikén, hogy gyöngélkedése miatt nem indúlhat útra.* 1646 julius 4-dikén pedig azt írja, hogy ő is beteges, de a gyermek (Rákóczi György fia Ferencz) torkával felette rosszul van s azért Élesdre kell mennie.* Leányának Báthori Zsófiának Somlyóról 1649. évi bőjtmáshó 31-dikén is ír. Több apróbb dolgon kívül kéri, hogy beszéljen a fejedelemmel is a lengyelországi út felől.* Lorántfi Zsuzsánnát Somlyóról 1650 február 26-dikán arról tudósítja, hogy leánya s a gyermek, mindnyájan egészségesek.*
*Szilágyi Sándor: A két Rákóczi György fejedelem családi levelezése. 97. lap.
*U. o. 361. lap.
*U. o. 362. lap.
*U. o. 400. l.
*U. o. 418. lap.
Rákóczi György 1643 julius 19-dikén Somlyóról ír édes anyjának, Lorántfi Zsuzsánnának.* (Arra kéri, igyekezzék csillapítani atyjának haragját.) 1647 február 13-dikán szintén (öcscsétől tegnap vált el Biharban és nem mehetett Pocsalyra a Berettyó árja miatt).* 1648 junius 6-dikán Somlyóról Rákóczi György öcscsének, Zsigmondnak, a lengyel király haláláról, az új királyválasztás iránti egyenetlenségekről ír és értesíti, hogy szombaton megyen Székelyhídra.* Innen 1651 november 16-dikán testvérének portai dolgokról ír, s többek közt megjegyzi: «mi még hétfőig itt leszünk».* November 22-dikén pedig Wesselényiről mond egyetmást.*
*U. o. 101. lap.
*U. o. 370. l.
*U. o. 394. l.
*U. o. 444. l.
*U. o. 446. l.
1642 szeptember elején az ifjú Rákóczi Györgynek Somlyóra vitték meg anyja és testvére az öreg fejedelem atyai tanácsait levélben és szóval.
A krasznavármegyei Somlyó részjószágot 1648 október 27-dikén Rákóczi György erdélyi fejedelem Görcsöni Serédi Istvánnak s feleségének, Kamuthi Katalinnak és utódaiknak adományozza.*
*Szgy.
II. Rákóczi György M. Jónáshoz Somlyóról írja 1651 november 15317-dikén: «Vagyunk békével hála Istennek, az Portán újabban Vezérség változás esett, kivel köztök levő nagy emberek rebelliója sedaltatott, úgy irják. Ha mit hall kgld, tudatosítson. Palatinus Urat szónkkal jó alkalmatossággal köszönteni ne felejtkezzék kgld úgy Kunig Urt is, Isten kegyelmeddel. Somlyón, 17 Nov. 1651. B. György».*
*Rumy Károly György: Monumenta Hungarica, 285. l.
1650-ben a Szilágyban, Kraszna vármegyében levő somlyóalji részjószágok ügyében többeket megidéztet Kemény Jánosné Kállai Zsuzsánna.*
*Nemz. Múz. Becski-lt.
II. Rákóczi György 1655 január hóban kijött Somlyóra; s innen február 20-dikára Kolozsvárra egyetemes országgyűlést hirdetett.*
*Szilágyi Sándor: II. Rákóczi György 1621–1660.
Rákóczi György anyjának Somlyóról 1655 február 5-dikén írja, hogy a tatár kántól levelet kapott, «kiben kívánja, az lengyelt segítsük, nehéz dolog nem lévén még a lengyelekkel végzésünk».*
*Szilágyi Sándor: A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése, 489. l.
1657 április 19-dikén írja nejének Chmielovból, hogy Ujváron hagyott volt 20 ezer tallért, melyből vagy 12 ezeret tartson magánál, a többit küldje titokban Somlyóra* Rákóczi György anyjának, Székelyhídról, 1658 julius 19-dikén írja: «napa temetésének haladása nejének akaratja»,* majd Tasnádról, hogy augusztus 11-dikén reggel 5 órakor tartják Zakreszka Anna özv. Báthori Andrásné temetését a somlyói nagytemplomban.*
*U. o. 515. l.
*U. o. 552. l.
*Gergely Samu: II. Rákóczi György küzdelmei történetéhez. (Történelmi Tár 1893. évf. 327. l.)
1659 augusztus 26-dikán írja II. Rákóczi György Rhédei Ferencznek, hogy másnap Somlyóhoz száll.* Ez év augusztus 28-dikán Somlyóról ismét Erdélybe indúlt Rákóczi, mikor a fejedelemséget újból átvette.*
*II. Rákóczi György levelei Rhédei Ferenczhez. (U. o. 1892. évf. 118. lap.)
*Kővári László: Erdély történelme, V. k. 82. l.
154Rákóczi György írja nejének 1659 szeptember 11-dikén a szászvárosi táborból, hogy a Szatmárban levő lovak el lehetnek ott a szatmári csűrben «vagy azokat vigyék Somlyóra, tartsák ott; Somlyón van abrak, széna» stb.*
*Szilágyi Sándor: A két Rákóczi György fejedelem családi levelezése. 575. l.
Somlyó utolsó birtokosa a Báthoriak közül Báthori Zsófia volt, a ki Somlyón született. Ez szerződésileg átadta Gyerőfi Györgynek, kitől aztán Bánfi Dénes váltotta magához ugyancsak a Báthori utódokkal kötött szerződés alapján. 1. Apafi ebbe 1670 október 30-dikán szintén beleegyezését adta.* Egy másik 1671-diki oklevél szerint Báthori Zsófia fejedelemasszony zálogba vetette Somlyó várát (arx Somlyó) és tartozékait, fia Rákóczi Ferencz terhére 5000 magyar forintért Bánfi Dénesnek és nejének Bornemissza Katának.*
*Kemény: Suppl. Dipl. XI. 11; Kővári László: Erdély épít. Emlékei 148. l.
*Bl. fasc. O. nr. 5. és nr. 11.
1672-ben Bánfi Dénes zálogúl adja a somlyói várat és tartozékait Gyerővásárhelyi Gyerőfi Györgynek,* de aztán visszaváltja.*
*Bl. fasc. O. nr. 4.
*Gyerőfi György nyugtája átiratban. Bl. fasc. O. nr. 5.
1676-ban özv. Kölcsei Kende Gáborné Bánfi Zsuzsánna zálogúl bír Bánffi Dénestől némely, a somlyói várhoz tartozó birtokokat, de kötelezi magát, hogy a zálogösszeg lefizetése után azokat visszabocsátja a Bánfi-család férfi-tagjainak.* Még ebben az évben Szentkatolnai Polos István, mint özv. Kölcsei Kende Gáborné Bánfi Zsuzsánna teljhatalmú megbizottja az elzálogosított s Szilágysomlyó várához tartozó birtokokért a zálogösszeget föl is vette s a birtokokat visszaadta a Bánfiaknak.* A vár ama tartozékait, miket azelőtt Bánfi Dénes zálogúl adott Kölcsei Kende Gáborné Bánfi Zsuzsánnának, visszaváltja Bornemissza Katalin, fenti Bánfi Dénes neje, a maga és fia Zsigmond, továbbá Bánfi Kristóf és Farkas Bánfi-fiörökösök számára.* E várat és tartozékait ekkor 155Apafi Mihály fejedelem 7000 forintért visszaadja a Bánfi-fiörökösöknek.* Bánfi Zsigmond s fiai: Boldizsár és Pál a somlyói vár és tartozékaiért Bornemissza Katalintól 3500 frtot vettek fel Bánfi György és Farkas részére.* L. Bánfi Zsigmond átiratja az erdélyi három nemzet rendjének Báthori Zsófiához ifj. Rákóczi György özvegyéhez intézett levelét, melyben a rendek Báthori Zsófia azon sürgetésére, hogy őt a somlyói javak birtokába helyezzék vissza, azt felelik, hogy míg eleget nem tesz nekik azon károkért, melyeket Munkács környékén lakó honfitársai (patriotae) okoztak, ők sem tehettek eleget kivánságainak.
*Bl. fasc. O. nr. 13.
*U. o. No. 16.
*Apafi Mihály fejedelemnek L. Bánfi Zsigmond előterjesztésére Bornemissza Katalinnak és a Bánfi-család fiörököseinek adott bizonyság-levele a gyulafehérvári káptalannak Bánfi György számára 1725-ben kiadott átiratában. Bl. fasc. P. nr. 11.
*L. a 8. jegyzetet a 154. lapon.
*Bánfi Zsigmond s fiai bizonyságlevele átiratban. Bl. fasc. O. nr. 9.
1676 előtt a Báthori-család elzálogosította Somlyót 6000 forinton Apafi Mihály fejedelemnek. Most a Báthori-család kihalta után e birtok kiválthatását kérik Apafi Mihály fejedelemtől a Bánfiak, a két család között létrejött ama szerződés alapján, mely szerint bármelyik család férfiágának kihaltával ennek javai a másikra szállanak.*
*Bl. fasc. P. nr. 1.
1677-ben özv. Bánfi Dénesné Bornemissza Katalint beiktatták Somlyóvár (arx) birtokába.*
*Bornemissza Katalin birtokainak leltára. Bl. fasc. MM. nr. 7.
De I. Apafi Mihályt még köti érdek Somlyóhoz, mert Olasz János 1678 január 24-dikén kelt levelében innét értesíti a fejedelmet, hogy mézesmáli borok beszerzése iránt a debreczeni birónak és az ecsedi commendánsnak írt.*
*Minerva 1830. évf. IV. köt. 38. l.
Somlyó vár és részbirtok egyike azon javaknak, a melyeket 1679-ben 14,600 forint adósság fejében le akarnak foglalni, a mi ellen tiltakozik Kertszegi György somlyói lakos, ifj. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegyének, Báthori Zsófiának meghatalmazottja.*
*Orsz. lvt. kolozsm. Conv. Fasc. B. nr. 37. 19. fiók.
1561685-ben Somlyó város lakóinak a Bánfi-családhoz és a legfőbb itélőszékhez (generalis sedria) intézett felirata szerint mindennemű fizetést megtagadnak Bánfi Dénes özvegyétől Bornemissza Katalintól, L. Bánfi Farkas, Boldizsár és Páltól, valamint Bánfi Kristóf özvegyétől Farkas Margittól, mivel Somlyó várát csak akkor bírják a Bánfiak, ha Gyerőfitől visszaváltják.*
*B. L. fasc. P. Nro. 7.
1693 áprilisában Aspremonték Somlyót is meglátogatták.*
*Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferencz fejedelem ifjúsága 162. lap.
1701 május 11-dikén tanúvallatást tartanak Wesselényi Pálné Béldi Zsuzsánna érdekében arról, hogy a krasznavármegyei Somlyón miféle jószágok vannak Kemény Jánosné Lónyai Anna jogán.*
*Gencsi-lvt. nro 189.
1702-ben Gyerőmonostori báró Kemény Simon birtokos Somlyón, részjószágán jobbágya: Menyhért István. A nemes Görög György házánál vallatást végeznek ez évben III. Károly király kiküldött birái a néhai Sarmasági György hagyatéka ügyében. Ugyanekkor Losonczi Bánfi Farkasnak van Somlyón egy Oláh András nevű jobbágya.
1741-ben Somlyó város a Bánfiak tulajdonát képező, Somlyó várához tartozó földeket és makkos erdőket, a Magura nagy hegyet s Csehi, Somlyó-Újlak, Somlyó-Győrtelek és Badacson helységeket önkényesen elvette s birtokában tartja. Ezért ellene Bánfi László, Zsigmond, Imre, Farkas, Péter és Dénes a maguk és a család rokonai nevében intő és bizonyító levelet adnak be.*
*Bl. fasc. XX. nr. 13.
1746-ban Magyargyerőmonostori Kemény Simonné Vay Anna halála után a krasznavármegyei Somlyó birtokot özv. ifjú Bánfi Zsigmondné Katalin, özv. Bánfi Boldizsárné Krisztina és özv. Bárczi Jánosné Erzsébet nővéreknek és mindkét nembeli utódaiknak adományozzák örök jogon, kik meg is osztozkodnak rajta.*
*Bl. fasc. OO. Szám nincs.
1571579-ben Bánfi Ferencz és Boldizsár két egyenlő részre osztják a krasznavármegyei Somlyó birtokot.*
*Bl. fasc. ZZ. Nr. 18.
1760-ban Sellye Tolnai János kincstári igazgató felmutatott okmányok alapján jogigényt támaszt L. Bánfi Farkas kormánytanácsos s a királyi tábla elnöke, Bánfi Ferencz krasznavármegyei főispán, Bánfi Boldizsár és Imre, továbbá Nagybarcsai Barcsai György özvegye Naláczi Sára alperesekkel szemben a krasznavármegyei Szilágy-Somlyó vára, Balla, Oláh-Baksa, Goroszló, Bagos, Bogdánhúza, Kárásztelek és Máron birtokokhoz meg Szilágy-Somlyó város, Perecsen, Sereden, Alsó- és Felső-Kaznacs, Detrehem, Halmosd, Elyűs, Gyümölcsénes, Jaáz, Magyar- és Oláh-Valkó, Váralja, Paptelke, Fűzes, Új-Vágás, Felső- és Alsó-Szék, Alsó- és Felső-Bán, Tótfalu, Ballaháza, Pecsely, Boján, Csízér, Perje, Bagoly-Újfalu, Kémer és Rág-Pataka praedium részbirtokokhoz.*
*U. o. O. nr. 17.
1768-ban Somlyó birtokból L. Bánfi Farkas és Bagosi Erzsébet fiaitól: Farkastól, Mihálytól és Györgytől peres úton leánynegyedet kapnak ezek nővérei: Vargyasi Dániel Gábor felesége Krisztina, gróf Bethlen Ádámné Zsuzsánna és Patai Szilvási Jánosné Erzsébet.*
*U. o. LL. nr. 10.
Gyakran olvasunk az oklevelekben Rézalja, Meszesalja birtokokról, vagy kerületekről. Ezek voltakép a somlyói s a valkói uradalom részeit jelentik.*
*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 3. folio 200.
Rézalja s Meszesalja birtok fejében 1548-ban, épen, mint fönnebb láttuk, Somlyó birtokot illetőleg Somlyói Báthori Szaniszlófi István, András és Kristóf pénzzel elégítették ki nővérüket, előbb Bélteki Drágfi, most Homonnai Drugeth Antal özvegyét, Annát.* 1564-ben II. János király Nagyfalusi L. Bánfi Farkasnak adományozta a krasznavármegyei Réz nevű kerületben fekvő, következő birtokokat: Valkó-várat, Magyar-Valkót, Nagyfalut, Zoványt, Krasznát, Felső- és Alsó-158Kaznacsot, Bucsumot (Buthion), Halmosdot, Elyűst, Detrehemet, Bagolyfalut, Felső- és Alsó-Gyümölcsénest, Alsó- és Felső-Jaázot, Ó-Valkót, Várlaját és Paptelkét* s a krasznavármegyei Meszesalja kerületben fekvő, következő birtokokat: Új-Vágást, Fűzest, Széket, Tuszát, Ballaházát, Tótfalut, Felső- és Alsó-Bánt, Csízért, Bojánt, Alsó- és Felső-Perjét, Boronamezőt, Bagolyfalut, Vajkfalvát, Bogdánházát és Rögh-Patakot.* 1565-ben a krasznavármegyei Rézallya s Meszesallya nevű kerületek szintén a már felsorolt birtokokból állnak. 16141-ben Mogyorói L. Bánfi István, a Gábor fia elzálogosítja az előbb Bánfi Dénesnek elzálogosított, de végrendelet útján visszanyert, krasznavármegyei Rézalja- s Meszesalja-kerületet Nagyfalusi Bánfi Jánosnak: János azonban István iránt való könyörületből az ezen kerületben lévő birtokokat visszabocsátja Istvánnak, mire utóbbi térítvényt állít ki arra nézve, hogy János ne vehesse vissza többé e birtokokat.*
*Bl. fasc. KK. nr. 9.
*Bl. fasc. M. nr. 2.
*U. o. nr. 2.
*U. o. KK. nr. 2.
