6. Várnagyok, várkapitányok.
6. Várnagyok, várkapitányok.
Ágostonnak, tán e Somlyó várnagyának Kinizsi Pál temesi főispán birtokot adományozott (a Podarban, Veszprém vármegyében levő birtokrészeit) s e birtokadományozást Mátyás király 1483 április 16-dikán megerősíti.*
*Hazai Okmánytár, II. köt. 366. lap.
1548-ban özvegy Telegdi Katalin és Báthori Szaniszlófi András Somlyó várának igazgatója Literatus Tamás.*
*Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 4. nr. 38.
1653-ban a somlyai vár provisora Somogyi András, kinek 227Rákóczi György, hűséges szolgálatok jutalmául, nemességet ad.*
*Orsz. L. gyulafehérvári kápt. oszt. XXVI. erd. fej. Liber Regius 474–475. l.
Somlyó várának 1578-ban Harakláni László volt provisora.
1594 szeptember 6-dikán, Kolozsvárt, Gyulafi László felszólítja Massay Ferencz szilágysomlyai udvarbirót, hogy ne bántsa Haraklyáni Pált, a kinek «vámkerekét levágatta és házából sawat kihaniatta».* Szeptember 28-dikán, Gyulafehérvárt, Báthori Zsigmond fejedelem megparancsolja Massay Ferencznek, a somlyai várnagynak, hogy «Hieremiasnak, az Báthori Istvan» volt «orgonassának» «valamij ruhaia, keönweji és egyéb marhaia ott Somlion» volt, adja ki,* majd azt írja Massai Ferencznek, az ő somlyai udvarbírájának: «Az kgmed levelebeol megertettenek, mytth yr kgmed az partosok marhaja feleol, hogy noha kgmed zorgalmatossaggal eretthe wolt volna azoknak eozwe keresese feleol, de semmij affele eltekozlot marha nem talaltatnek, myvel hogy weletlenen es hertelen mindent eggyewt tapaztaltak wolna az odamenetelkor, myndazonaltal meegys, ha my ezutanys kgmed fylebe esnek, eretthe legien kgmed. Thamasfalwy Dienest hogy megh fogtak és most ott Somlion vagyon vasban fogwa, azt iol chielekette kgmed hogy ertheseunkre atta, kyt myndaddygh ott fogwa tarchy, az mygh my teolleonk ynnetmas tanuságod lezen feleole.»*
*Eredetije a Nagyváradi Múzeumban elhelyezett Bölöni lt.-ban.
*U. o.
*U. o.
1595-ben Horvát János, somlyói tiszttartó április 29-dikéről levelet ír Kornis Gáspár tanácsúrnak, melyben értesíti, hogy Mária Krisztiernának, Báthori Zsigmond jegyesének fogadására nagyban készűl: lesz vágni való tehén 25, borjú 24, bárány 81, tyúk 653, kappan 167, malacz 122, tyuktojás 5200, vaj 25 pint stb.*
*A levelet előbb közöltem. 148. lap. 2. sz. jegyzet.
1672-ben Somlyó főkapitánya Bánfi Dénes.*
*Nemz. Muz. Becski-lt.
1670 szeptember 27-dikén Somlyó végvárban Kenészlői 228Keresztes András a várkapitány, a ki előtt, meg Mocsolyai Sas Mátyás, a kincstári adóknak a magyarországi részekben főadószedője, Somlyai Bornemissza Sámuel és Ilosvai Dobai György, mint a somlyai fejedelmi törvényszék tagja előtt, Szentjobbi Hamvay Gáspárné Bédi Anna egy Pántos Péter nevű akkori (Bihar vm.) jobbágytól 170 frtnyi adóssága lefizetését követeli.*
*Kiadta az okiratot: Erdőteleki György Krasznavármegyei jegyző. (Eredetije B. lt., N.-váradi Múzeum.)
BÁNFI DÉNES ALÁÍRÁSA.*
*Bánfi Dénes aláirása 1668. május 4-diki levelén. Szilágyi Sándor: A Magy. Nemz. Tört. VII. k. 375. l.
*Bánfi Dénes aláirása 1668. május 4-diki levelén Szilágyi Sándor: A Magy. Nemz. Tört. VII. k. 375. l.
Keresztes András 1671 január 21-dikén Somlyón kelt levele szerint Közép-Szolnok vármegye főhivatalnokaihoz a generalis levelét Bideskuti Ferencztől elküldte.
KERESZTES ANDRÁS ALÁÍRÁSA.*
*Keresztes András aláirása. A Szikszai gyűjteményben levő 1671 január 21-dikén Somlyón kelt leveléről.
Keresztes András, a somlyói vár kapitánya szerepel abban az ügyben is, midőn ifjú Rákóczi György fejedelem özvegyétől Báthori Zsófiától bizonyos Rhédei elfoglalta Szaniszló birtokát és valamennyi ősi javait. (Később az özvegy visszanyerte azokat.)* Keresztes Andrással a törökök sehogy sem voltak megelégedve, 229sürgeti is a porta, hogy «a somlyai kapitány e nyughatatlan és a törökkel ellenkező férfiu tétessék le».
*Ifjú Rákóczi György fejedelem özvegyének Báthori Zsófiának emlékirata átiratban. Bl. fasc. V. nr. 6.
A rendek azonban nem engedtek, attól tartván, hogy majd a török fog küldeni a végvárakba tiszteket, Keresztest állásában továbbra is megtartották*. A kolozsvári kapitány Bánfi Dénes volt, a kinek birtokaihoz tartozott a somlyai uradalom is s így a parancs őt illette. A Bánfi Dénes elleni vádpontok egyike ez volt: «Hivatala hatalmával való visszaélés, p. o., hogy Keresztes Andrást, a neki alárendelt somlyai kapitányt a fővezér parancsa ellenére tisztéből letenni nem engedte, a partiumbeliek követeit a fejdelemhez nem bocsátotta, a követeket sarczolta, akasztással fenyegető parancsokkal rendelte el a vármegyéknél a fölkelést, a somlyai korcsmát, malmot stb., mely az őrség fizetésére rendeltetett, magának foglalta, az ősöknek drágán leszámított búzával és disznóval fizetett».*
*Egyetemes magyar encyklopaedia. Kiadja a Szt. István-társulat. A Bánfi Dénesről írt czikkely.
*U. o.
Azután Olasz Ferencz a kapitány.
OLASZ FERENCZ ALÁÍRÁSA.*
*Olasz Ferencz aláírása. A Szikszai gyűjteményben levő 1688. május 8-án a somlyói várban kelt leveléről.
*Olasz Ferencz aláirása. A Szikszai gyűjteményben levő 1688. május 8-án a somlyói várban kelt leveléről.
1675-ben Olasz Ferencz a somlyói kapitánynak megrendelték, hogy ha Wesselényi neje Hadadból biztonsága érdekében el akarna távozni, Somlyón csak csekély számú kisérőjével adjon neki szállást. Oly nagy bizalmatlansággal viseltettek az erdélyiek a «magyarországi hadak vezére» iránt.*
*Angyal Dávid: Thököly Imre 93. l. – Olasz Ferencznek ez évből való szolgálati utasítását A török hódoltság kora cz. fejezetben közlöm. (I. köt. 329. l.)
1675 január 3-dikán Apafi Mihály fejedelem utasítja Gyerőfi Györgyöt, hogy Olasz Ferencz somlyói kapitánynak a Bánfi Dienes pénzéből «száz imperiális tallérokat» fizessen ki. Január 18-dikán pedig Olasz Ferencz beismeri és nyugtatja, 230hogy Gyerőfi Györgytől 50 aranyat, a mi 100 imperiális tallérnak felel meg, tényleg átvett.*
*Történelmi Tár 1881-diki évfolyma 737. l.
1676 deczember 11-dikén írja Tököli: «Igen közel lévén Somlyó, látás kedveért Franciscóhoz, a somlyai kapitányhoz szánkáztam s ezen nap helyben is voltam; ma mind nappal s mind éjjel kemény idő lőn.»*
*Torma Károly: Késmárki Tököly Imre naplója 1676–1678. 4. l.
Ez a Franczisko Bialis Olasz Ferencz, a ki 1680 előtt két ízben három-három évig volt Somlyó vára kapitánya, II. Rákóczi György idejében jött Olaszországból Erdélybe s a törökök elleni harczokban, mint magyar, német és szemén gyalogosok kapitánya kiváló részt vett; a gyalui harczban is ott volt és onnan a sebesült Rákóczival együtt kijött Magyarországra. Kemény János fejedelem a fogarasi vár kapitányává nevezte ki, mely állásban körülbelül 1663 szeptember végéig megmaradt s időközben honfiusítva lett. Később mint Apafi német gyalogosainak főkapitánya nevezetes szerepet vitt Apafi harczaiban. Ezután lett Somlyó kapitánya. Apafinak 1675 január 3-dikán kelt s Gyerőfi Györgyhöz intézett rendeletében ezek olvashatók: «Ferencz kapitány hívünkhöz akarván az ő hűségeért kegyelmességünket mutatnunk, ahhoz képest, mivel ő kegyelmét mostan újolag ismét az előbbi somlyai kapitányságnak tisztében akarjuk beállítani, ki fogyatkozott állapottal lévén, conferáltunk 100 tallért stb.1680-ban nyugalomra vágyva, Olaszországba visszatelepedni óhajtván, Apafitól ajánló levelet kért, mit is a fejedelem az ő és négy fia számára márczius 10-dikén kiállíttatott. Elutazási szándékára befolyással lehetett ama körülmény is, hogy 1679-ben Béldi Pál párthíveivel őt is elfogták, azonban «mint ártatlant reversalisra mindjárt elbocsáták»*. Valószínűleg nem utazott ki, mert 1684-ből ismét szerepl, mint Somlyóvára kapitánya.
*Gr. Lázár Miklós: Erdéli főispánjai, Századok, 1889. évf. 234–235. l.
1684-ben Olasz Ferencz, a somlyói praesidium főkapitánya 231főispáni jogot is gyakorolt. Marosi István egrespataki pap is írja Kraszna vármegyéről, hogy «somlyai kapitány supremus comese».
1685 május 21-én Olasz Ferencz krasznamegyei főispán és somlyói főkapitány.*
*Nagyv. Muz. Blt. e.
1690 deczember 3-dikán még mindig somlyói főkapitány, és 1696-ban is Kraszna vármegye főispánja.
1683 május 28-dikán, a mikor, – a mint Apafi Mihálynak jelentik – a fejedelem parancslevelével Varju Mihály, krasznamegyei assessor s mások Somlyóra mentek: ott nemzetes vicekapitány uramat Tövessi Dánielt, «a várban a várelőtt levő kerítésben a színben találták». Almási Lászlót a maga házánál, stb., a mikor is nekik, mint executoroknak külön-külön megtiltották, hogy a bírói zár alatt levő (kövesdi) jószágot Kemény Simonné embereinek kezébe ne bocsássák.*
*Wl.
1686 január 29-dike előtt Ladányi János a somlyói várőrség lovas zászlótartója volt. A somlyai kapitány azon kivánságára, hogy inquisitorokat kell küldeni az ő felügyelete alatt esett «holmi insolentiák», huza-vonák megvizsgálására, a balázsfalvi deputatói Inczédi Györgyöt nevezi ki egy más deákkal 1687 julius 4-dikén.*
*Alvinczi Péter Okmánytára II. köt. 169. lap.
1688 márczius 18-dikán Halmágyi János a somlyai végvár esküdt expeditiora. 1690 január 28-dikán Halmágyi elismeri, hogy Jurenda Simontól a Somlyón levő német katonák eltartására 7 napra való pénzt, naponkint 12 frtot, azaz összesen 84 frtot felvett; hasonlókép nyugtatja a febr. 3-dikán, febr. 10-dikén és febr. 17-dikén felvett 81–84 frtról, Guthy István alispán pedig nyugtatja azon 48 frtról, melyet 320 kősónak Somlyótól Margitáig való viteléért felvett.*
*Szgy.
II. Rákóczi Ferencz fejedelem somlyai kapitánynak nevezte ki Bánfi Lászlót, ki «tovább két esztendőnél volt ebben a bajos, nyomorúságos szolgálatban.» Szép hadat adott directiója 232alá, lovat és hajdút, az erdélyi és váradi ellenségre vigyázott.*
*Bánffi László jegyzetei. (Megj. Történelmi Tár 1882. évi 2. füzet. 341. l.)
Csereitől már tudjuk, hogy ebben az időben Boér Ferencz is kapitánya volt.*
*Cserei: Historiája, 322. l.
Mezőtelegdi Miskolczy Istvánt ismerjük még (meghalt 1708-ban) a somlyói várkapitányok közül.
