5. A somlyai vár tartozékainak népessége, szolgálati s egyéb viszonyai.
1935. A somlyai vár tartozékainak népessége, szolgálati s egyéb viszonyai.
Somlyó várának legrégibb, 1594-diki (október 10.) Urbariuma* szerint Somlyó részbirtokban a jobbágyok soha nem adtak a várhoz semmiféle adót, csak bárány-, búza s bordézmát, ezeket a dézmákat pedig ezelőtt Olasz Tamásnak és Syner Gáspárnak adták, kilenczedet ők nem adnak, mert levelök van róla. A városvégen van egy malom, két lisztelő kerekével, van benne két csákány, egy mérő véka, egy szuszék, két hordó. Ugyane város földén van négy szőlő: Pupos, Térhegy, Várhegy, Középmál. Van az asszony számára egy szőlő, melyet pénzen vett. A kinek zabvetése van, az egy köböllel tartozik a majorbírónak, a kinek zabvetése nem volt, tíz pénzzel tartozott szintén a majorbírónak. Ispánság alatt soha sem voltak más alatt, mint a majorbíró alatt, «mindenféle birság neki járt egy forintig, mely bírságnak a harmada a bírónak járt». A mikor üres hordót mértek meg a bírák, a melyeket a falvakra korcsmákat vittek ki, a bíráknak, a kik a hordókat megmérték, egy pint bor árával tartoztak. Szántóföld van a várhoz az asztagos kertnél egy nagy szél, Cserhegyinek hívják. E földhöz a nemességnek is van köze, a második helyen levő nagy szélföldet Theleknek hívják, a harmadikat Mogyorósnak, a negyediket Albert chyeri adja (rozsot vetettek bele); ötödik a Bük elei, hatodik bádoni Thövis alja, pázsit-disznót nem adnak, mert levelök van róla, azt mondják, «mindazáltal az kiváltságos volt, annak a váltsága a majorbírónak jut». Mikor asztagot csépeltetett el a majorbíró egy köböl búzával tartoznak neki minden asztagból.
*Orsz. lt. Cons. et Urbar. fasc. 113. nr. 5. «Regestum super connumeratione bonorum Arcis Somlio Anno 1594 factum.»
A lakosok közt Kolcsár János nyúllátó szabados, Kany András várhoz való vinczellér, van aztán disznópásztor, szabados, 194darabant, szabados egyházfia, szabados mészáros, szabados kulcsár, szabados varga, szűcs, molnár, fazekas, méhes, várhoz való béres.
Bagos birtok (int. poss.) törvény szerint való adójokat (hit szerint mondják): Szent Mihály adaját adtak évenként készpénzűl 93 frtot; de ebből kitudták a tíz darabant adaját. Búzájokból minden hat kalangyától egy kalangya búzát adtak a várhoz. Borból dézmát s kilenczedet adtak, azaz öt cseberből egy csebret. A ki dézmát ad, minden ember egy-egy tyúkkal tartozik. Tartoznak a várhoz pázsit-disznóval: a kinek száz van is, egyet ad s ha csak tíz van is, egyet: tízen alúl váltója két pénz; az anyaszopó malaczé egy pénz. Minden tíz kosár méhtől egy kosárral; egy-egy kosár váltója két pénz, a váltópénz pedig a dézmásé. Bárányból tizedet adnak, de a váltsága is (2–2 pénz) a várhoz jár. A kinek egész nyila van, öt egész nyiltól 12 pénzt ad, melyet ferthon pénznek hínak, fél nyiltól hat pénzt az ispánnak. Husvétra tartoznak az ispánnak ajándékúl: két vagy három tyúktojással, egy-egy kalácscsal, ha kalácsot nem adhatnak, egy kenyérrel. Szent Márton napján pedig 2–2 pénzt adnak s 1–1 kalácsot. Karácsonyra egy-egy disznólábat és egy-egy kalácsot. Orvbirság s paráznabirság 1–1 frt, vérbirság 66 pénz. «A ki kéket mutat, 60 pénz.» Ezekből a bírónak semmi se jár, hanem mind az ispánnak adják. «Az ki Urának fejen, jószágon marad, az ura kegyelmében vagyon, az ispánnak abból egy forint jár.» Panaszbirság 36 pénz, van kapuszám 46, puszta házhely nincs.
Kraszna (integrum oppidum) a somlyai várhoz Szent Mihály adajában készpénzül ad 117 frt 75 dénárt. Tíz bárányból, mikor afféle módjuk van, egyet adnak dézmában. Búzából, borból tizedet s kilenczedet adnak. Minden házas ember, a ki búzadézsmát ad, egy-egy tyúkkal tartozik. A pázsitdisznó felszedését stb. illetőleg rendtartásuk a bagosiakkal egyezik. Orvbirság, paráznabirság, vérbirság, hatalom az ispánnak 195jár; mindegyikféle egy-egy forintot tesz. Mikor az ispánnak kéket mutatnak, 66 pénz. A ki fején, jószágán marad az úrnak, az ura kegyelmében van, attól az ispánnak semmi se illik. A birságból, a melyik törvény szerint megyen ki, a birónak harmada jár. Van Krasznán malom két helyen; az egyiket Alsó-malomnak hívják, melyen 2 lisztelő kerék van. Jövedelme mindenkor a somlyai várhoz járt. Csak a pénteki vámja jár a papnak. A másik «molnot» Felső-malomnak hívják, ennek a gátját elrontotta az árvíz, 3 kereke van, van bennök egy-egy lakot, két-két mérő vala, 3-3 csákány, 1–1 szuszék. Krasznán vám is van, jövedelme ezelőtt mindenkor a várhoz járt, hanem az úr Nagy Mihálynak, Bessenyei Miklósnak s Székely Boldizsárnak engedte nehány esztendeig jó akaratból. Kapuszám van 55, puszta házhely 5.
Máron (int. poss.) Szent Mihály adaja tesz mindenestül 20 frtot. Trethina tehénnel tartoznak esztendőnként 6-tal. Szent György napján: a kinek tíz juha van, egy juhot s egy bárányt ad gyapjastól, (a kinek száz, kétszáz annyi van is, csak annyit ad). Ha közülök valaki karácsony után vesz juhot, abban az évben nyájából nem fognak ki juhot, hanem mindeniket 2–2 pénzzel váltja föl. Pázsit-disznót, mint Krasznán; váltsága is az. Az ispánnak való jövedelmet illetőleg azon rendtartásuk van minden részben, mint a krasznaiaknak. A vajda karácsonyban a várhoz egy őzzel, mikor pap van köztük, ez ide egy lazsnakkal* tartozik. A Várhoz van egy kaszáló rét. Kapuszám 5.
*Ágylepedő, ponyva. Culcitra lanea; lasnak. Gausape: lasnak, cserge, guba. Agyokbeli lasnakjokat is a korcsmára hordják. (Páriz-Pápai és M. Nyt. Szt. II. 547.) Lomos pokrócz.
Gorozlón (int. poss.) a Szent Mihály adaja tesz mindenestől 50 frtot. Bárányból dézmát adnak, mikor tízre nem telik, a váltó 2–2 pénz. Búzából, borból tizedet kilenczedet adnak. Pázsit-disznót; tízből egyet, százból is csak egyet; a váltó «tíz alatt» minden disznóból 2–2 pénz. Méhből is dézmát 196adnak, ha a tizet fel nem érik, minden kosarat 2–2 pénzzel váltanak meg. Van egy tó, melyen egy malom volt, három kerékkel; de most az árvíz elszaggatta minden gátját. Van a vám is, melynek jövedelme a várhoz jár. Szőlő is a várhoz való. Az ispánnak tartozik: kinek zabja van, 1 köböllel, ha zabot nem adhat, 8 pénzt ad helyette, tyúkkal is egygyel-egygyel tartozik minden ember egy-egy háztól, ha tyúkot nem adhat, 2 pénzt kell adni helyette karácsonyban. A bíróságot illetőleg rendtartásuk a krasznaiakéval egyezik. Kapuszám van 25, puszta házhely 17.
Ballán (int. poss.) Szent Mihály adaja 31 frt. Van egy, a várhoz való halastó. Az ispánnak minden házas ember tartozik évenként kétszer, (Szent György s Szent Mihály napján) 8–8, özvegy asszony 4–4 pénzzel (ferthon pénzzel). Báránydézmájok stb. mint a goroszlóiaké s birságok, mint a krasznaiaké. Kapuszám 18, puszta házhely 4.
Baksán (int. poss) Szent Mihály adaja 60 frt. Évenként 25 vágótehénnel tartoznak. Szent György napkor, a kinek 10 «iha» van, az egy juhot s egy bárányt ad gyapjastól, de ha 100, vagy 200 van, akkor is csak ennyit kell adni. Ha valaki karácsony után juhot vesz, nyájából abban az évben nem fognak ki juhot, csak egy báránynyal tartozik a kornyhára. Pázsit-disznót úgy adnak, mint más falvak. A vajda husvétkor a községgel együtt tartozik egy ökörrel, karácsonykor egy őzzel, nyáron egy «karullial», viszont ő neki tartoznak a vágó tehenekből egygyel, úgyszintén a pázsit-disznóból s juhból is egygyel-egygyel. «A köztük való pap tartozik a várhoz egy lasnakkal.» Birságuk az ispánnak, mint a krasznaiaké. Kapuszám 21, puszta 17, (ennek felén házderekak vannak, fele csak pusztán áll). Van egy malom egy kerékre.
Hosszuaszón Szent Mihály adaja tesz mindenestől 10 frtot («de az Sinor Gáspárnak, mely három jobbágyot adott volt az úr és az szabados drabantok adaját kitudván, mely tött két forintot, tavalyi esztendőtől fogván kezdtek fizetni 8 frtot.» 197A várhoz való jövedelmek beszolgáltatása egyező a bagosiak rendtartásával, az ispánnak jövedelmét illetőleg is, csakhogy itt az ispán jövedelmét mikor a biró fölszedi «mind ferthon pénzben mind ajándékokban, a mi egy embertől illenék munkájáért, az a birónak jár». Van két kis drb rét, az egyike «az ispánsághoz jut», a másikat az úr Korodinak engedte, azelőtt a Básthi János háza volt rajta. Kapuszám 3, puszta hely 2.
Györtelek részbirtok. Hitök szerint vallják, hogy ők a (somlyai) várhoz Szent Mihály adaját soha se fizettek. »A kinek marhája van közöttük, a várhoz minden ember egy-egy vágó tehénnel tartozik, melyet ők tretinatehénnek hínak». Ebben az esztendőben 25 tehenet adtak, de azt állítják, hogy a jövő évre valót is megvették rajtok. Szent György napkor a kinek báránya van, ha tíz, ha száz, abból egyet ad a várhoz, azt ők sztrengha báránynak hívják. Pázsit-disznót (régtől fogva való törvényök szerint) tízből, százból csak egyet adnak, «tíz alatt» a váltó 2–2 pénz. Ezelőtt a várhoz karácsonykor minden ember egy-egy tyúkkal tartozott; «de most azon rendtartásban nem tartják meg őket», hanem minden héten szednek «tykot» rajtok, egyébféle élést is. A vajda karácsonykor a várhoz egy őzzel tartozik, a pap pedig egy lasnakkal. Az ispán jövedelme: orv-, parázna-, vérbirság 1–1 forint, tilalom 66 d., «kék mutatás» 66 denár. Effélékből a köztök való vajdának harmada jár. Kapuszám 7, puszta házhely 2.
Szoross (részbirtok). Ezek birája a györtelki vajda. Szent Mihály adaját nem fizetnek a várhoz. Tretinatehenet hármat adnak. «Egyébféle jövedelmet a mi nézi, ugyanazon törvénynyel élnek, mivel hogy egy harang alá is tartoznak és hogy egy birájok van, mint a györtelkieknek», így az ispán jövedelmét illetőleg is. Van a várhoz egy kaszáló rét. Kapuszám 1, puszta házhely 1.
Zovány (részbirtok). Szent Mihály adaja 20 frt. A várhoz való jövedelem dolgában egyezik rendtartásuk a krasznaiakéval. 198Az ispán jövedelmét illetőleg csak annyiban különböznek, «hogyha tilalmat az ispánra teszen valaki az az ispánt illeti, ha ki pedig a biróra tilt valamit, annak birsága a birónak jár.» A várhoz van egy Gyöngyöskereke nevű rét. Kapuszám 8, puszta házhely 1.
Magyar-Valkó (részbirtok). Szent Mihály adaja 10 frt. Mint szolgáltatásuk ugyanaz, mint a krasznaiaké. Kapuszám 5, puszta házhely 1.
A somlyai vár tartozéka ekkor Rézalja tizennégy falujával (részbirtokok), úgymint: Oláh-Valkó 1, Újvágás 1/2, Füzes 1, Alsó-Gyümölcsénes 1, Felső-Gyümölcsénes 1, Bagolyfalva 1/2, Felső-Jaáz, 1, Alsó-Jaáz, 1, Elyüs 1, Detrehem 3, Halmosd 1 1/2.
Hitök szerint vallják a vajda, Bika Lukács, s a rézaljai vidékbeli krainikok, hogy a Szent Mihály adaja ő nálok a tizennégy faluban mindenestől 56 frtot tesz. Ugyancsak az a tizennégy falu tretina-tehenet ad évenként 31-et. Szent György napkor minden ember, a kinek van 10 juha (sőt ha több van is), ad a várhoz (mindössze) egy juhot s egy bárányt gyapjastól. Ha karácsony után vesz valaki juhot, nyájából csak egy báránynyal tartozik vagy egy pint bor árával. Pázsitdisznót is minden tízből egyet adnak (ha 100, 200 van is); tíz alatt 2–2 pénz a váltója; a szopó malaczé 1 pénz. A szegénység a rézaljai vidékről tartozik évenként az urnak husvétkor egy ökörrel. A vajda tartozik karácsonykor egy őzzel és annak idején egy karulylyal, ő neki «ismegh az trethina tehenek közűl vallják, hogy tartoznak egy tehénnel; az adóból egy forinttal, a pázsit-disznóból egygyel, a juhokból egy juhval bárányostól». A rézaljai vidéken van három pap, a kik a várhoz tartoznak Szent Miklós (igy) napkor három lasnakkal. Az ispánnal való birságot illetőleg a krasznaiak rendtartása áll fönn itt is. Kapuszám van e vidéken 14 puszta házhely nincs.
Kerestelek. Szent Mihály adajával a várhoz ők soha sem 199tartoztak, a mint vallják. A kinek marhája van, egy-egy vágó tehénnel (tretina-tehénnek hívják) tartozik a várhoz minden ember. Ebben az esztendőben 25 tehenet adtak; de mondják, hogy a jövő esztendőre is megvették rajtok. Szent György napkor, a kinek báránya van (10, 100 vagy több is) egyet fognak ki belőle a várhoz, ezt ők sztrengha-báránynak* hívják. Pázsit-disznót (10, 100-ból egyaránt) szintén csak egyet fognak ki, ha tíz alatt van: a váltója 2–2 pénz. Karácsonykor a várhoz minden ember egy-egy tyúkkal tartozik. Husvétkor Keresteleknek s Györteleknek vidéke tartozik a várhoz egy ökörrel, melyet ők húsvéti ökörnek hívnak. A vajda karácsonykor a várhoz egy őzzel tartozik és annak idején egy karulylyal, neki a várból semmivel sem tartoznak, de a kerestelkiek a vajdának délig tartoznak kaszálni s ismét «az ő tisztiben» minden ember karácsony másod napján a vajdának két kalácscsal; a ki kalácsot nem ad, 12 pénzt vehet azon a vajda. A köztük levő pap a várhoz egy lasnakkal tartozik; egyebütt is, a hol a vajda tisztiben pap van, mindegyik egy lasnakkal. Az ispán jövedelme: orv-, parázna-, vérbirság 1–1 frt. A tilalom 66 dénár. A kék mutatás 66 dénár. Efféléből a vajdának harmada jár. Kapuszám 7, puszta házhely 1.
*Esztrenga, claustrum ovilis, locus mulctus. «Tolonganak, mint az esztrengára hajtott juhok». (M. Nyt. Sz. I. 720.)
Csehi lakossága: Krainik Balogh Gaal egy fiával, vámos Kis-Ábrahám öt fiával stb., van aztán madarász, juhász, gyalog szabados, csikóhoz látó ménes pásztor. Szent Mihály adajában a várhoz sohasem tartoztak. Tretina-tehenet a várhoz 7-et adnak. Vám is van, a várhoz való. Rét 1. Egyéb szolgáltatásuk a kerestelkiekével egyezik. Kapuszám 4, pusztaházhely 4.
Endréd. A lakosság 3 család (ebben 1 rétőrző s 1 szabados halász-család). Szent Mihály adaját a várhoz soha sem 200fizettek, tretina-tehénnel sem tartoztak, egyébként «minden dologból azon törvényök és rendtartásuk van, mint a kerestelkieknek». Kapuszám 1/2, puszta házhely 2.
Gyulakuta. Szent Mihály adaját nem fizettek; de tretina-tehenet adnak a várhoz 1-et. Van a falu határán a várhoz való kaszáló rét 1. Minden dologban az a törvényök s rendtartásuk, mint a kerestelkieknek. Kapuszám 2, puszta ház 1, puszta házhely 1.
Pecsely vidékén kapuszám: Pecselyben 10, Alsó-Bánban 1, Felső-Bánban 1, Tótfalun nincs, Ballaházán 1, Thuszafalván 1/2. A vajda (Pula Lukács) s a pecselyvidéki krajnikok vallják, hogy ebben a hat falubeli részbirtokban a Szent Mihály adaja 52 forint mindenestől. Tretina-tehénnel ugyanezen pecselyi vidékről (a hat falubeli részjószágról) 31-gyel tartoznak. Szent György napkor minden ember, a kinek 10 juha van, egy juhot s egy bárányt ad gyapjastól a várhoz, de akkor is csak ennyit, ha száz, vagy kétszáz van is, szóval akármennyi. Ha valaki karácsony után juhot vesz, nyájából abban az évben már nem fognak ki juhot; de egy báránynyal tartozik, vagy pedig egy pint bor árával. Pázsit-disznót minden tízből (vagy akármennyiből) egyet adnak, tizen alúl 2–2 pénzzel váltják meg s a szopómalaczot 1 pénzzel. Husvétkor az úrnak ez a vidék s a csizérvidékiek együtt egy ökörrel tartoznak. A vajda tartozik karácsonykor a várhoz egy őzzel, és mikor annak az ideje, egy karulylyal, ő neki ismét a tretina-tehenek közül tartoznak egy tehénnel, az adóból 1 frttal, pázsit-disznóból egygyel, a juhokból egy bárányos juhval. Ezen a pecselyi vidéken van két pap, a kik a várhoz 2 lasnakkal tartoznak. Birság tekintetében a krasznaiak rendtartását követik. Kapuszám összesen e vidéken 13 1/2 puszta ház 6, puszta házhely 4.
Meszesalja: (részbirtokok) Csizér 5, Boján 3, Boronamező 1 1/2, Bagolyfalú 1, Wayfalva 1, Bogdánháza 2, Rágpatak 2 kapuval. Vajdájok Babos Gergely s a meszesaljai vidékbeli krjanikok vallják, hogy ebben a 7 faluban Szent Mihály adaja 201tesz mindenestől 48 frtot. A hét falu ad 27 tretina-tehenet. Egyéb adójok stb., mint a rézaljai vidékbelieké; birságfizetés az ispán részére, mint Krasznán. Ezen a meszesalji vidéken van a várhoz négy pap, ezek négy lasnakal tartoznak. Kapuszám e vidéken összesen 15 1/2.
Ujlak. Szent Mihály adaja 7 frt 71 d. Az ispánnak minden házas egy-egy köböl zabbal tartozik, a ki zabot nem adhta, tíz pénzt ad minden ember egy köböl zab helyett. Szent György és Szent Mihály napkor minden házasember öt-öt pénzzel, az özvegy asszonyok évenként három sing vászonnal adóznak az ispánnak. A mi a várhoz való jövedelmet, dézma fizetését illeti, mint a bagosiak vagy krasznaiak, akként teljesítik szolgálmányaikat. «A mi az ispánnak való bírság fizetését nézi, a ki orvságban, paráznaságban és vérmutatásban esik, azonképen tilalomban, kék mutatásban, azon törvénynyel élnek, mint a bagosiak vagy krasznaiak». Kapuszám van 4, puszta ház 1, puszta házhely 1.
Hidvégen Szent Mihály adaja 10 frt 40 d. «Van itt egy vám, ki az ispánság után jár.» Az ispánnak karácsony napján minden házas ember tartozik 10–10 pénzzel, Szent György napkor 5–5 pénzzel. «A mely özvegy asszonyállatnak fia vagyon, az ispánnak esztendeig három sing vászonnal tartozik, a kinek pedig fia nincsen, másfél singgel.» A várhoz való jövedelem s dézmafizetés, mint Krasznán, úgyszintén az ispánnak járó birság fizetése is a szerint. Kapuszám 4, puszta ház 1, puszta házhely 2.
Perecsenben, Szent Mihály adaja 24 frt. A várhoz való egyéb szolgáltatás, mint Krasznán. Birságot is úgy fizetnek az ispánnak, mint Krasznán vagy Bagoson, azzal a különbséggel, hogy az ispánnak Szent György napkor ferthon pénzül minden házas ember 6–6 pénzt ad, Szent Mihály napkor szintén. Kapuszám 14, puszta házhely 1.
Kárásztelek. Szent Mihály adaja 52 frt. Bárányból dézmát adnak, a váltója 2–2 pénz, a méhből szintén ekkép. Buzájokból, 202borjukból kilenczedet, tizedet adnak; a ki buzadézmát ad, minden ember egy-egy tyúkkal tartozik. Pázsit-dizsnót a szerint adnak, mint az egész jószágban másutt. Az ispánnak minden ember egy-egy napi szolgálattal tartozik. Ferthonpénzzel az ispánnak, zab vagy egyéb járulékkal nem tartoznak. Birság, mint Bagoson vagy Krasznán. Kapuszám 42, puszta ház 21, puszta házhely 1.
Paczal. Fizet Szent Mihály adajában 13 frt 50 dt, ugyanennyi a Szent György adaja is. Pázsit-disznót akképen adnak, mint a többi jószágbeliek, de itt a pázsit-disznó a tiszttartót illeti. Mikor erdejökön makk terem, egy-egy disznót fognak ki minden tízből; tizen alul 4–4 pénzzel váltják meg, ez a dézmadisznó s a váltópénz is a fejedelemnek jár. A buzából tizedet adnak, de az a (somlyai) várhoz jár, kilenczedet is adnak, de «az a köztük való ispánnak járt eleitől fogva.» Borból tized, kilenczed a várhoz jár. «Ehhez az ispánnak semmi köze nincs.» Méhből is tizedet adnak; ha valakié tízre nem telik, minden kosár méhet 2–2 pénzzel váltanak meg. Bordézmakor a kinek bora van, minden ember egy-egy tyúkkal tartozik a dézsmásnak. «Házánál ajtaján a ki háromig disznót tart, pázsit-disznó fölszedéskor attól váltsággal nem tartozik, három felett a kiknek tízre nem telik, váltó pénzt 2–2 pénzt fizetnek», ez az ispánnak jár. Karácsonyban az ispánnak minden házasember 8–8 pénzzel tartozik, egy-egy pénzes kenyérrel 3-mal s egy tyúkkal; a ki másnál lakik is, tartozik az ispánnak – a tyúk kivételével – mindezzel. A ki a házas emberek közöl tyúkot vagy kenyeret nem adhat, 12 pénzzel tartozik. «A ki eleven díján marad valakinek, abból az ispánnak egy forintja jár.» Vér-, orv-, paráznabírság 1–1 frt, kék mutatás 16 d. «A ki reszegheben estwe panaszol, reggel nem ujítja, semmi helye nincsen.» Az ispán minden birságot a főbirótól vár, senkinek házára nem mehet a biró nélkül. A hatalommondás 120 pénz köztük, annak harmada a biróé, két része az ispáné. Egyéb birságból semmi 203része nem jár a birónak. Van itt az úr számára való szőlő 8, kaszáló 3. Kapuszám 10. Paczalban van fokhagyma-koszorú 80, lud 7, kappan 12, tyúk 156, vereshagyma 1 köböl, mogyoró hagyma 12 koszorú, aszúszilva 3 köböl, dió 2 köböl.
Bajomban (Paczalhoz való egész jószág) Szent Mihály és Szent György adaja 5–5 frt. A kinek juha van, tizen felül akárhány, abból egy esztendős juhval tartozik az ispán számára. A pázsit-disznó a tiszttartónak jár. A paczaliakkal egy erdejök van, «azon törvényben élnek az tizedlő disznó dolgából, mint a paczaliak». Borból, buzából nem adnak sem tizedet, sem kilenczedet. Az ispánnak nem tartoznak semmi fizetéssel, csak a ki birságba esik akként, mint a paczaliak. A vajdának 1 frt jár a Szent Mihály adajából. Kapuszám 4, puszta házhely 2.
Badacson (részbirtok). Szent Mihály adajával nem tartozik a várhoz. Ad négy tretina-tehenet. «A kerestelekiekkel egyenlő törvényben élnek.» Ezt a részbirtokot a fejedelem Szikszai Andrásnak conferálta.
1658-ban Somlyó várához tartozik: Somlyó város, továbbá, mint integra possessiók: Kraszna, Máron, Pecsely, Balla, Raksa, Szilágy-Bagos, Kárásztelek, összesen 8; mint portiók: Perecsen, Ujlak, Kerestelek, Csehi, Szoros, Györtelek, Hidvégh, Csizér, Kis-Boján, Boronamező, Bagolyfalva, Bogdánháza, Alsó-Bán, Felső-Bán, Ballaháza, Tóthfalu, Tusza, Füzes, Ujvágás, Oláh-Valkó, Alsó-Jáz, Felső-Jáz, Alsó-Gyümölcsénes, Felső-Gyümölcsénes, Bagolyfalva, Bucsum, a részbirtokok száma 26.
1658 április 6-dikán a somlyai vár tartozékainak Urbariuma szerint* Szilágy-Somlyó városában van 168 jobbágycsalád, (ezek közt Balogh Mihály futóbíró, Pál Gáspár virrasztó a várban, Szőcs Ferencz szűcsmesterséggel szolgál, 204Murza Péter vargamesterséggel, Kocsis János futóbíró, Varju György, Pataky Máté nemes emberek, György János főbíró, György Jakab kulcsár a várban. Somodi Andrásné nemes asszony, György Ferencz vinczellér, András Deák nemes ember, Nagy Mihályné, Borbély Boldizsárné nemes asszonyok, Borzási János nemes ember, Takács István takácssággal szolgál, Kozák János lovászmester, Szőcs Ferencz szűcs, Lippay István, Hunyadi Pál, nemes személyek, Nagy András nemes ember, Szakács János szakács; – Szegedi György, Simon Pálné, János Deák, Nagy György Mihályné, Pál János Gáspár, Beörvei János, Horvát János, Arany Ferencz, Szabó Sámuel, Horváth Mátyásné, Maytini, Szent-Tamási, Kerczeghi úr, Katona Gergelyné s Máté, Borbély György nemesek, Sütő Márton várbeli sütő, Hetei István nemes ember, várbeli porkoláb, civilis funduson lakik, Gyarmati Mihály csizmadia, Boldis Balázs halász a várhoz, Szolnoki András darabant, Karasznai Miklós, lova hátán szolgál a várhoz fizetésért, Szűr Szabó János évenkint nyolcz szűrt ad, Demeter András majorbíró, Szőcs Pál négy ködmönt ád, mívével szolgál, Varga Jakab kőmívességével szolgál, Varga János fia várbeli darabant, Varga Miklós szintén. Varga Mihály várhoz való tizedes, Székely István erdőpásztor, Bakos János mészáros a várhoz, Kántor András s öcscse György majorházhoz szolgálnak, Lajos Gergely «csipleteő biró», Thóth Márton halász, Soboki Mihály egyházfiú, Kőmíves Mihály jövevény, fizetésért szolgál, Boldizsár János csizmadia, még mások is, mívével szolgál, stb., vannak azután még drabantok, disznó-, tehénpásztorok, béresek. Mindennapi szolgálattal tartoznak, a mint a tisztek parancsolják. A mesteremberek, a kik mívekkel szolgálnak, három napi aratással, ugyanannyi szőlőműveléssel s egy napi szénagyűjtéssel tartoznak. Szent György, Szent Mihály adóját nem adnak s nem is fizettek soha semmiféle pénzadót. Boradót, búzából tizedet szolgáltatnak a várhoz, kilenczedet nem. 205Pázsit-disznó tizedet nem adnak, sem váltópénzt. Csak ha tilalmas makkos, erdőket használnak, akkor tizeddel, váltópénzzel tartoznak. Búzadézmálásnak idején minden ember egy-egy «tyúkfival» tartozik. Rajból váltópénzzel, még pedig minden kosártól két-két pénzzel adóznak. Törvény után való tizenkét forintos bírság az urakat illeti. Egy 1703-diki conscriptio* szerint a törvénykezésekben ily módot s szokást tartanak; ha valaki pert indít, először az ellenfelét szerdán este a város székire czitáltatja, innen a földesúr székire appellálhattak. Ha nemes ember perelt somlyaival, az urak székéről ügyét a nemes vármegye elé vihette. «Bírságok iránt ily rend tartatott: ha valaki vétett valamit, ha a viceispán elé érte, ő bírságolta meg, ha az udvarbíró, róhat a tiszt, ha pedig a város bírája, ő bírságolta meg, 3 frtos bírság a város bírájáé, a 12 frtos az uraké, ha a város székén decidáltatott is a dolog.» 1658-ban összeírvák a szőlők, szántók, erdők, kaszálók is. Szőlők: a Pulposon megtartana 100 kapást, Térhegy 40 emberre, Juhászhegy 20 kapásra való, kárásztelkiek művelik, Várhegy 100 kapás. «Vas-Annya» 40 kapás, ezt a csehi tisztek műveltetik. Szántó a csehi földön a Hatfa bérczin 13, másutt 237, 13, 41 hold. Kaszáló: a gyalakutai tóhelyben van egy rét, 25 kaszás. Még a régi boldog emlékű Báthori fejedelmek conferáltak volt ide a várhoz évenként a deési aknáról 3,333 egész kősót, pénz nélkül, ezt az egész jószág tartozik kiszállítani Debreczenbe, a hol jó árért el lehet adni s árát az udvarbíró kezébe kell szolgáltatni; de Somlyó városa, privilégiuma szerint, nem tartozik abból a sóból mit se szállítani, hanem azért a város szállít a várhoz marha darabsókat a vár szükségletére annyi szekérrel, a mennyi szekér az ökör száma szerint telhetik az előbbi szokás szerint. A korcsma Szent György-naptól fogva Szent Mihálynapig 206a földesúré, Szent Mihálytól Szent György-napig a városé. Az 1703-diki conscriptio szerint folyt a fiscus számára egy korcsma a katonavároson egész esztendőn át, de az is csak Franciskó kapitány idejében kezdődött, akarván ezzel ő dézma- s egyéb afféle, ország számára való borokat minél hamarabb kiárúltatni. Van két halastó is, melyekben hal bőségesen van; a harmadikat elhagyták, mert nincs hal benne. 1703-ban van a Kraszna vizén egy három bokorkőre járó malom, jövedelmének harmada mindig a molnároké; a malom is a négy Bánfié (t. i. György, Farkas, László, Zsigmond). Makkos erdeje külön van a városnak s külön a földesuraknak.
*Orsz. lt. Urb. et Conscr. fasc. 55. Nr. 1. – Czíme: «Urbarium Seu Connumeratio colonorum jobbajonalium ad Arcem Somlyaiensis pertinentium. In Rationem Illrmi. Celssi. Dni. Dni. Clementissi. Prin. Transsiae Georgy Rakoczi».
*Orsz. lt. Urb. et conscriptiones. fasc. 64. N. 17. Conscriptio Fiscalitatum Trans-Tibiscanarum de anno 1704.
Somlyó a Báthori Gábortól nyert szabadalom- vagy kiváltságlevél* értelmében földesúri dézma, harminczad és egyéb tartozás fizetése alól felmentetett. Somlyó locus liber baronatus volt. Ennélfogva volt bárki, akárminő nemzet- s sorsbeli ember, szabad megtelepedési joggal bírt s onnan még földesura se követelhetett vissza senkit. Ha valaki házasodás végett vagy egyéb okból huzamosabb ideig tartózkodott másutt, a visszatérés és telepedés engedelem mellett történhetett. A fiskust illető adót és egyéb tartozásaikat, tizedet, kilenczedet nem a vármegye, hanem földesuraik útján fizették. Harminczad, vám és egyéb adóktól mentesek voltak. A várhoz csak a szokott tartozást és szolgálatokat kellett teljesíteniök. Per és egyéb ügyködés tekintetében nem a vármegye, hanem földesuraik, illeve a vártulajdonosok hatósága alá tartoztak.
*Kiadatott 1613 márczius 10-dikén Gyulafehérvárt. Megerősítette Apafi 1670 február 25-dikén (Szgy.).
Ugyanez Urbarium szerint Perecsen részbirtokon 51 család van, ezek közt: Szarvadi János főbíró, Máthé István erdőbíró, Feszeeös István, taksás mészáros, a várhoz ad 150 font faggyút, Bartók Mihály most számtartó a várban, Bálint Mihály asztalos, Sajtos Gergelynének egyik fia «kovácsmivet tanúl 207Debreczenben», Szász Mihálynak egyik fia csatlós, Szabó Tamás azelőtt juhász volt. Szent György adóját nem adnak, de már Szent Mihály adójában évenként 22 frtot tartoznak adni a várhoz. Évenként az aknáról kötelesek kiszállítani 250 darab sót Debreczenbe és ott eladni, árával beszámolni. Karácsony és húsvét ajándékaikban minden ember egy-egy tyúkkal tartozik; husvét ajándékában még három bárányt, két ludat, egy őzet, három malaczot, két nyulat, két somlyai pint vajat, egy somlyai pint mézet tartoznak adni, «karácsony élésében» egy juhot, egy őzet, két ludat, három malaczot, két nyulat, két somlyai pint vajat, egy pint mézet. Borból, búzából és egyes leguminákból* tizeddel s kilenczeddel tartoznak. Búzadézsmálásnak idején minden ember egy-egy dézmatyúkkal adózik. A rajból tizedet adnak, váltója két dénár. Disznóból tizeddel tartoznak, a pázsitról is; ha tíznél több is, ha száz is, csak egygyel, a kinél tízre nem telik, váltója két dénár. Bárányokból egész tizeddel tartoznak, váltója ennek is két pénz, 12 frtos bírság az uraké. Mindennapi szolgálatot teljesítenek, a mint parancsolják. A perecseniek 200 kapás szőlőt művelnek, van még egy tíz kapás. A korcsma Szent György-naptól fogva Szent Mihály-napig a földes úré. 1703-diki összeírás szerint a Szent Mihály adójával a Bánfi-szer egészen, (melyet Rákóczi-szernek neveznek) 14 frttal tartozik; de minthogy már sokan elfogytak, a földesúr grátiájából «esztendőnként in aliqua parte relaxáltatott.»* Torra, lakadalomra és egyéb afféle extraordinaria szükségekre tyúkot, ludat s egyéb affélét adnak. A törvénykezésben oly szokást tartottak, hogy a falusi székről Somlyó városa elébe, innen a földesúr székire vitték a pert, a hol vége szakadt. Két forintig való bírság, ha a tiszttartó előbb érte a vétkest, mint a falu birája, a tiszté volt; mindazonáltal a tiszt 1 frtot vagy 60 pénzt a bíráknak szokott adni. A korcsma egész esztendőn át a falué 208volt; a kisasszony napi sokadalomra az urak egy hordó bort szoktak adni, mely ha ott el nem kél aznap, a megmaradt részt vissza szokták volt Somlyóra hozni. Majorsági szőlő van egy darab a Derékhegyen, de már 30 esztendeje elpusztúlt a földindúlásban és a rettenetes záporeső miatt, megtartott 25 embert egy nap, 300 veder bort teremne, ha ép volna.
*Hüvelyes vetemények.
*Egy része elengedtetett.
Újlak részbirtokon van 1658-ban 13 család. A somlyai várhoz puszta háztelek van a faluban 15. Szent György adóját nem adnak, Szent Mihály adójában közösen évenként 3 forint 50 dénárt. A deési aknáról évenként 48 darab sót szállítanak Debreczenbe s ott adnak el, az árát az udvarbíró kezébe adják. Karácsony és húsvét ünnepére minden ember egy-egy tyúkkal tartozik; két lúddal, egy somlyai itcze vajjal. Borból kilenczedet, búzából tizedet adnak. Disznóból, ha száz van is, egyet, ha tízre nem telik, a váltója két pénz. Rajból, minden ember dézmatyúkkal tartozik. 12 frtos bírság a földesúré. Mindennapi szolgálattal tartoznak, a mint a tisztek szolgáltatják őket. Szántóföld, kaszáló van, (a Szentegyház alja-rét, Tóhelyrét), három erdejök közös a szorosiakkal: Medvés-csere, Keselyűs és Isnekfeő.
Kerestelek részbirtokon 24 család, ezek közt Kende András lova hátán szolgál, szabados, Gáll András kullogóban, kezesek vannak érte, Rácz György várbeli drabant, Kende András «asszonyunk csatlósa». Puszta háztelek 19. Szent Mihály adójában 10 frtot adnak a csehiekkel, szorosiakkal és győrtelkiekkel. A deési aknáról a várhoz adott sóból ugyanazokkal 350 darab sót szállítanak Debreczenbe. Karácsony és húsvét ajándékában szintén ezekkel «mindenféle élést» nyújtanak. Borból, búzából nem szolgáltatnak dézmát. A dézmáért tretinát, vágóbarmot adnak a csehi tisztekkel. Disznóból, ha száz van is, egygyel tartoznak, a kié tízre nem telik, váltója két dénár. Juhból hasonlókép, ha száz van is, egy juhot ád bárányostól, a kié tíz juhra nem telik, egy báránynyal tartozik. 209Rajból, ha száz van is, egyet ad, ha tízre nem telik, két dénár a váltója. 12 frtos bírság a földesúré. Szolgálatjok rendje, mint a többi jobbágynak, a mint a tisztek szolgáltatják, úgy kell szolgálniok. Van mindenik fordulóra egy-egy szél majorság szántóföld, egyik a Vidonnyában Káráztelek felől, a másik csehi felől, zabföldek. Korcsma, mint a többi jószágban. Szent Györgytől Szent Mihály-napig «continuáltatik az korcsoma rajtok».
Csehi részbirtokon 27 család, puszta ház négy. Csak Szent Mihály adóját adják, ezt is a kerestelkiekkel, szorosiakkal s györtelkiekkel közösen 10 frtot, a várhoz Karácsony és húsvét ünnepére a négy részbirtok: Csehi, Köröstelek, Szoros és Györtelek tartoznak évenként adni, husvétra négy bárányt, egy őzet, 25 tyúkot, tyúktojást elegendőt, három ludat, négy malaczot, két nyulat, vajat (a somlyai pinttel) két pintet, egy pint mézet; karácsonyra viszontag egy juhot, egyéb élést, annyit, mint husvétra mindenféléből. Mivel ezek sem borból, sem búzából sem egyéb leguminájokból dézmát nem adnak: a csehi vajdaság alatt levő mind a négy, előbb fölsorolt, oláh részbirtok, tretinával tartozik; évenként közösen szolgáltat be a várhoz tizenhat vágó barmot; disznóból, juhból, bárányból s rajból a szerint adnak, mint a krestelkiek. 12 frtos bírság, mint a többi jószágban, a földesúré. Mindennapi szolgálattal tartoznak. Szántó van a csehi völgyön, de nem tudják, hány hold; a Hatfalun 22 hold; kaszáló van három helyen: a Nagy-Rét, továbbá a Girókuti Tóhely, azután a bilgezdi határon 100–100 ember kaszás. Tilalmas erdejök nincs, élőerdejök elegendő, a többi részbirtokkal közös. A deési aknáról tartoznak évenként a csehi vajdasághoz való többi falubelivel (Kerestelek, Szoros, Györtelek) 350 darab sót kiszállítani s Debreczenben eladni. A korcsmát Szent György-naptól fogva Szent-Mihály napig magok között szokták folytatni. Vám is van; a jövedelem három részre oszlik, harmadrésze a vámjövedelemnek a várhoz jár.
210Szoros részbirtokon 12 család, Szász, Puskás, Ivasko, Oláh, Gál, Czitze nevűek. Van egy pusztatelek (Tóth Jánosé). Egy fugitivus Bajomban Paczal mellett lakik. A csehiekkel, kerestelkiekkel és györtelkiekkel együtt szoktak adni 10 frtot Szent Mihály adójában, egyéb adót nem adnak. Karácsony s húsvét élésében is a négy részbirtok közösen adózik, úgyszintén a «csehi tisztekre limitált» 350 darab kősót is közösen szállítják. Gabonájokból, borukból dézmával nem tartoznak. Tretinát a négy falubei részbirtokkal együtt adnak. Disznóból, juhból, rajból a szerint adóznak, mint a csehiek s kerestelkiek. 12 frtos bírság köztök a földesúré. Ők is mindennapi szolgálattal tartoznak. Korcsmárlás dolgából is a várhoz a szerint tartoznak, mint a többi jószág. Élő erdejök elég van; tilalmas is van, 12 frt tilalom alatt, az újlakiakkal közös.
Györtelek részbirtokon két család, minden szolgáltatásuk, mint a csehieké.
Hidvég részbirtokon hét család; Kövesdi András csizmadia mesterséggel szolgál. Erre a szerre 16 pusztatelket mondanak. A bírák azt állítják, hogy ezt a portiót üdvözűlt Báthori Gábor fejedelem adta volt Szénási Mihálynak inscriptióban.* Szénási Mihály leányával Tedi Bálintnak, ennek özvegye, Báthori Katának, adta s e részbirtokon kívül három ház jobbágyot, zálogba másfélszáz forintban s ezt most Báthori Kata posteritási, Wesselényi István successori és Becski György bírják. A puszták után való rétek közül egy rétet Tedi Bálint Sarmaságon 20 frtban adott, most is oda bírják. Sarmaságon Forgács Istvánnál van egy rét. Effélét is állítanak: egy Biró Máté nevű paraszt embert nemesített egyik Báthori, annak tékozló fia a nemesített örökséget az öreg Ilosvai Erdélyi Istvánnak adta, a kinek maradékai: György és István bírják; «de a proprietása ő nagyságokat illeti». Fugitivus: György János maradékai, a kik Szent Miklóson s az Ér mellett laknak. 211Sem Szent György, sem Szent Mihály adóját sem egyébféle élést a várhoz nem adtak eleitől fogva most sem adnak, mivel ország-útjában laknak. Búzából, borból s mindenféle leguminákból tizedet s kilenczedet adnak, mint a többi jószág; de sem dézmatyúk, sem pázsitdisznó nem volt eddig rajtok. Paráznabírság, egyszóval a 12 frtos bírság a földesúré; az udvarbíró, a falu is büntetheti egy-egy frttal. Mindennapi szolgálattal tartoznak. Van egy darab rét, Bolt János háza után, melyet eddig a várhoz kaszáltak. Tilalmas erdejök nincs, élő szabad erdejök elegendő van, közös a többi részjószággal. A vám három részre való, a jövedelmét is három részre osztják, egy harmadrész a várhoz jár. Mint a többi jószág: rendszerint Szent György-naptól fogva Szent Mihály-napig tartoznak a várhoz korcsmárolni.
*T. i. inscriptio pro fidelibus servitiis, hű szolgálat jutalmazásául.
Kraszna város (int. poss.) 111 család, köztük Borbély Mihály eddig szíjgyártó volt, Csapó Mihály öcscse iskolába jár, Varga István majorbíró, Tegzes István egyik fia kocsis a (somlyai) várban, Nagy György szabados katona, Haraklyáni Mihály várhoz való virrasztó, Szigyártó Gergely tizedes a várhoz, Bádon Bertalan főbíró, Medve János malommester, stb. a mint a birák referálják, mivel még igen régen: Básta járásakor pusztúlt volt el az a hely, nem tudják, hogy a puszta telkeket kik bírták, az összes 100. A fugitivusok közül Lakatos Boldizsár a drágaságban bujdosott el. Szántás idején esztendőn által, a ki egészen maga erejével megy, három napot tartozik szántani egy héten, három napot magának dolgozik. A mikor pedig Somlyóra vetik marhájával s ha valami dologban egy nap oda jár, másnap nem tartozik szolgálatba menni. E mellett mindennapi szolgálattal tartoznak, a mint a tisztek parancsolják: szőlőművelésre, mezei munkára. A deési aknáról a várhoz deputált sómennyiségből tartoznak kiszállítani Deésről 648 kősót, ezt pedig Debreczenbe kivinni s eladni, az árát a somlyai udvarbíró kezébe adni. Idő javán tartoznak a Máll nevű szőlőt megművelni, úgyszintén a somlyai 212Púpost. Szent Mihály adóját annak előtte évenként adtak 155 frtot, de ebből 25 frtot az üdvözűlt Báthoriné asszony elengedett s erről donátiójok is van és így most 130 forintot tartoznak adni. A somlyai várhoz való korcsma Szent György-naptól fogva Szent Mihály-napig a földesúré. Szent Mihály-naptól Szent György-napig a városé. Karácsony és húsvét élésében tartoznak adni évenként a két ünnepre: egy juhot, négy bárányt, két őzet, hat nyulat, nyolcz malacot, nyolcz ludat, 20 tyúkot, 250 tyúktojást, 12 somlyai itcze vajat, hat itcze mézet. Borból, búzából kilenczeddel, tizeddel tartoznak; rajméhből is tizeddel, a melyikből nem jut, váltója van, ha tíz is egygyel tartozik tizedben; a honnan tizedet nem fognak, annak váltója két dénár. Törvény szerint való 12 frtos bírság a földesúré. Majorságszántóföld két járásban van, 191 és 134 hold; ezekből, szegény emberektől, elvettek 24 holdat. A Máll nevű szőlőhegyet, melynek kapálása megtartana 60 embert, Babony Dávid engedte ő nagyságok számára. Kaszálók a Csatszegben, a Nagy-Réten s a Kelencze-kertben vannak, 100, 25, 8 kaszások. Erdők: a Mocsár bárdoserdő, annak idején jó makktermő; a Cseres a város szabad élő erdeje, de 6–8 évvel ezelőtt Somodi András udvarbíró tilalom alá vette. A hites bírák állítják, hogy Krasznán, a Pándiakon kívül, valamennyi nemes ember van, a sok exempta fundus, mind a Báthori urak Somlyóhoz való jószágaiból szakadt ki. A melyik nemes ember deficial:* az olyan exempta jószág visszaszáll Somlyóhoz.
*Vagyis utód nélkül hal meg.
Máron (int. poss.) egyvajdaságalja. 26 család, köztük Lupsa Péter vajda, két várhoz való disznópásztor, stb. Puszta háztelek 15. Szent Mihály adójában tartoznak adni 25 frtot. Karácsony és húsvét ünnepére a várhoz egy juhot, három bárányt, két őzet, két nyulat, négy malaczot, négy ludat, 21332 tyúkot, 120 tyúktojást, két somlyai pint vajat, két pint mézet tartoznak beszolgáltatni. Konyhára való vágóbarmot tretinában évenként kilenczet adnak. A deési aknáról 225 kősót tartozik kiszállítani ez a egyvajdaságalja, azt Debreczenben a legjobb áron eladni s az árával a várba beszámolni. Bor-, búzadézmát nem adnak. Disznóból, juhból a szerint dézmálnak, a rajból is, mint a többi falu, váltót is úgy adnak. Mindennapi szolgálattal tartoznak, úgy a hogy parancsolják. Korcsmárlásuk, mint a többi jószágé. A 12 forintos bírság a földesúré. Majorságföld 24 hold, a szegény emberekből 56 holdat vettek el. A Máronykert nevű rét a várhoz való s kaszálásra megtart 100 embert. Van egy jó bárdoserdő, makktermő, épületre, tűzre szabad volt «nekik, azt mondják, követség által»; de mikor makkot terem, megtiltják. Ezenkívül a Csereserdő közös volt ezelőtt; de nemrég tilalmasnak fogja a makkját Somodi András, udvarbíró.
Meszesalji vajdaság alatt van: 1. Csizér részbirtok; 22 család, köztük Babos Tivadar most vajda. 2. Kis-Boján; 6 család; puszta házhely 12. A négy fugitivus közül egy Felkeczelben lakik, egy pedig Bánffi Zsigmond neve alatt Ballaházán. Erdejök közös a Bánffi-urakkal, mikor makkot terem, a tizeddisznók fele sőt nagyságoké», fele pedig a Bánffi-uraké. Az egyvajdaságalja: az öt falubeli részbirtok adója, sóhozása, minden szolgálmánya közös, 3. Boronamező; 7 család, 4. Bagolyfalva; 7 család, köztük Keresi Mátyás drabant a várhoz 5. Bogdánháza; 8 család, köztük Pap Miklós jövevény ember, ily föltétel mellett adta jobbágynak magát: évenként tíz hetet tartozik szolgálni, adójában pedig egy forintot adni, a miről az akkori somlyai udvarbírónak Somodi Andrásnak, az üdvözült Báthori Andrásné asszony parancsolatjából recognitionális levele is van. Ez ideig meg is tartották ebben a szolgálatban, «ezután is méltó, hogy megtartsák, mivel jövevény».
A meszesaljai vajdaságban ez az egyvajdaság alatt levő öt falubeli részbirtok Szent Mihály adajában adott a várhoz 21450 frtot, de az «asszony ő nagysága» 30 frtot engedett. A vajdaságalja ad évenként tretinat vágó marhában 20-at. Karácsony- és húsvét ünnepén adnak 1 juhot, 3 bárányt, 2 őzet, 4 nyulat, 6 malaczot; tyúkot minden egyes ember mindenik ünnepre egyet-egyet, 4 ludat, 160 tyúktojást, 6 somlyai itcze vajat, mézet (ugyanazon itczével) 6 itczét. «E tisztnek vajdája tartozik évenként egy karulylyal.» A vajdaságalja tartozik 300 kősót kiszállítani. Borból, búzából dézmát nem adnak. Egy folt disznóból, ha sok is, csak egygyel tartoznak; ha tizen alól van, váltója 2–2 pénz; juhból szintén, ha tizen felül, ha sok is, «egy fias juhval» tartoznak, tizen alól 2–2 pénz a váltója. Korcsmát Szent György naptól fogva Szent Mihály napig az uraknak árúlnak, azután az övék. E vajdaság alatt levő papok, akik «ő nagyságok» földén laknak, évenként egy-egy «csergével» tartoznak. 12 frtos bírság a földesúré, mint a több jószágban. Szolgálatjok: a mint a tisztek parancsolják. Erdejök elég van, közös a többi urakkal s jobbágyokkal. Mikor a Meszes erdeje makkot bőven terem, tizedre disznót fogadnak rá, a tizedbeli jövedelem fele »ő nagyságoké, fele pedig a többi földes úré».
Pecselyi vajdaságalja hat faluval: 1. Pecsely (int. poss.) 27 család és 27 pusztaháztelek. Majorság szántóföld 11 hold. Erdejök a falu felett s Boján felől a falun túl van; makkjok, tilalmas, az előbbiből épületre való fal a somlyai tisztektől nyerhetnek, az utóbbi fájával szabadosak.
2. Alsó-Bán részbirtok 10 család, 5 pusztatelek.
3. Felső-Bán részbirtok 4 család, 4 pusztatelek.
4. Ballaháza részbirtok 6 család, köztük Puskás Pál «erdőkerülő puska a várhoz», 2 pusztatelek.
5. Tóthfalu részbirtok 3 család, 3 pusztatelek.
6. Tusza részbirtok 5 család, 2 pusztatelek. A pecselyi vajdaságalja: e hat részbirtok, évenként ad Szent Mihály adajában 30 frtot; karácsony- és húsvét-ünnepére, a «két idnepre»: 1 juhot, 3 bárányt, 2 őzet, 4 nyulat, 4 ludat, 180 215tyúkot, 6 malaczot, 6 somlyai itcze vajat, s 6 itcze mézet; a deési aknáról évenként 400 drb kősót szállít, tretinát évenként 20-at adnak. A tuszai határon van egy Avas nevű erdő, melynek makkja s fája csakis «ő nagyságok» számára való; abból másnak még csak abroncsnak való fát sem szabad vinni, csak a várhoz. E tilalmas erdőben van két folyóvizecske: pisztrángos, csak «ő nagyságok» számára halászszák. Bor-, búzadézmát nem adnak, hanem csak disznajokból, juhaikból, tízből egyet: tizen felül, akármennyi, csak egyet, juhból «egy bárányos juhot» ha tizre nem telik 2–2 pénzén váltják meg. Mindennap szolgálattal tartoznak, a mint panaszolják. Bírságot a szerint adnak, mint a többi jószág s a krasznaiak.
Balla (int. poss.) 52 család, köztük: Bóné Mihály főbíró, Mátyus István futóbíró, Bálint István ács a várhoz, Deák András «tretina marhapásztor». Feszös János fia bujdosóban, Pusztatelek 7, fugitivus 4. Szent Mihály adajában adnak évenként 50 frtot. Karácsony és húsvétünnepére 1 juhot, 3 bárányt, 2 őzet, 4 nyulat, 64 tyúkot, 180 tyúktojást, 6 ludat, 6 malaczot, 4 somlyai pint vajat, 2 pint mézet. A deési aknáról a várhoz deputalt sómennyiségből kiszállítani s Debreczenben eladni tartoznak 400 drbot s az árát a várba kell beszolgáltatniok. Borból, búzából s bárányból a maguk földéről való egész dézmát a somlyai ispotályhoz adják, mindazt az ispotálymester szokta megdézmálni. A baksai földön is szántanak, de ebből dézmát nem adtak, mivel oláh ülés. A kilenczedet borból, búzából, zabból, tönkölyből megadják mind a ballai, mind a baksai földről. Disznajokból pázsittizedet, tízből egyet, ha akármennyi, csak egyet adnak, azt is a fiataljából fogják ki; a kinek disznója tízre nem telik, 2 dénár a váltója. Korcsma Szent György naptól fogva Szent Mihály napig a földesúré, azontúl a szegény embereké. 12 frtos bírság a földesúré. A ballaiak maguk egy 80 kapás szőlőt művelnek a ballai hegyen a falu végén; majorságföld 216a Baksa felé való fordulóban 38 hold, a Goroszló felől való két helyen 35 hold. Rét Goroszló felől a patak két szélén, továbbá a régi Tóhelyen 100 kaszás, nagyobbrészét a ballaiak használják, egy részét pedig a baksaiak. Van egy régen elhagyott halastó, de a sás fölverte. Van a falunak egy Tulso nevű erdeje, melynek makkját a méh kelenczéig meg szokták tiltani az urak számára, a fájával szabadosan élnek. Szántás idején 3–3 napi szántással tartoznak hetenként, harmadnapja az övék.
Ezenkívül mindennapi szolgálattal tartoznak, a mikor a tisztek parancsolják.
Baksa (int. poss.) 34 család, köztük Margit Mihály «molnár az ő nagy ágok malmában», Csonka Tamás a barlai malomban, Geörbe Lukács futóbíró, Sándor Ignácz vajda. Pusztatelek 24, bujdosó jobbágy 6. Szent Mihály adajában évenként 40 frtot adnak; tretinat adnak évenként vágó marhát 18-at, karácsony és húsvétünnepére 1 juhot, 3 bárányt, 2 őzet, 4 nyulat, 4 malaczot, 40 tyúkot, 100 tyúktojást, 4 ludat, 4 somlyai pint vajat, 2 pint mézet adnak. Tartoznak az aknáról évenként 250 drb kősót kiszállítani Debreczenbe, s árát, amint eladják, a várba beadni. Bor-, búzadézmával nem adóznak, kilenczeddel se, semmiféle veteményökből, a tretinát azért adják. Disznóból pázsittizedet, tízből egyet, még ha többis, csak egyet adnak, ha pedig tízre nem telik, váltója 2 dénár. Juhtól hasonlókép egy foltból egy bárányos juhval tartoznak, ha tízre nem telik, váltója 2 dénár. A méhből is tízen felül, ha akármennyi egygyel tartoznak, ha tízre nem telik, 2 dénár a váltója. A korcsmárlást úgy folytatják, mint a ballaiak. A szolgálatjok rendje is hasonló. A Magura nevű majorságszőlő palántszőlő, 70 kapás. Majorságföld van: az Ilosva felől való fordulóban egy szélben az Erjen 13 hold, ugyanebben a fordulóban 11 hold; a falu földe, szegény emberek háza után való volna, hanem ezelőtt mintegy 6 esztendővel vette el Somlyó András, udvarbiró; 217a második fordulóban «Eökeöri Toh* határa fele» 24 hold, ez is a falu földe volt; ugyanebben a fordulóban a ballai határ felé 10 hold Árpa nevű föld, most búzatermő, ez is a szegény embereké volt, ugyancsak ebben a járásban a baksai határon szegény emberek föltörték pusztaháztelkeiket, 11 holdat, most búzatermő. Kaszáló a nyomás közt, 4 kaszás, ez is szegény emberé volt, Sassi István udvarbiró foglalta el.
Ököritó hekység.
Szilágy-Bagos (poss. int.) 131 család, köztük Lukács Mihály, Borbély Miklós stb. drabant a várhoz. Szalai Mihály szabados varga a várhoz, Lukács István, most főbíró, Képíró János «eddig képíró volt a várhoz». Borbély Péter «lova hátán szolgál a várhoz», Kőmíves Tamás, mészégető, Kopasz Mihály tizedes a várhoz, Hunyadi Pál szabados, lovával szolgál, Szőcs Balázs és Péter szabadosok, szőcsök a várhoz, Nagy János szabados a várhoz, Szabó Márton, most futosó bíró, Csehi Márton vinczellér a várhoz, Molnár György, molnár a bagosi malomban; Virágh György és Csehi Péter, virrasztók a várhoz. Pusztatelek 90, bujdosó jobbágy 13, Szent Mihály adajában tarotztak ezelőtt adni évenként 150 forintot, de az «öreg asszony ő nagysága» elengedett 20 frtot, így csak 130 frtot szolgáltatnak be. A két ünnepre (karácsony és húsvét) 1 juhot, 4 bárányt, 2 őzet, 6 nyulat, 6 malaczot, 120 tyúkot, 250 tojást, 4 ludat, 6 somlyai pint vajat s 4 pint mézet. Borból, búzából és egyéb tavaszi, őszi leguminákból kilenczedet s tizedet adnak. A búzabeli dézmájok, sajátkép: a búzának hatodrészét adják, vagyis 12 kalangyából 2 kalangyát. Dézmálásnak idején minden ember egy-egy dézmatyúkkal tartozik. Disznajokból tízből egyet adnak, ha tizen felül akármennyi, csak egyet, mint a többi jószág; ha pedig tízre nem telik: mindegyik disznónak váltója 2, pázsit bárányból egyet, ha tízre nem telik, 2–2–2 pénz a váltója minden 218báránynak. Rajból hasonló dézmával tartoznak, mint a bárányból. Szent György naptól fogva Szent Mihály napig a korcsma a földesúré. Szántás idején «ha maga erejével megy, három nap tartozik szántani, ha pedig össze fognak olyanok, a kiknek több marhája nincs annál a kit befog, az is hasonlóképen három napot tartozik szolgálni, ha pedig egész ekés ember fog össze, az mindennap tartozik szolgálni». Ezenkívül mindennapi szolgálattal tartoznak, amint a tisztek parancsolják. A deési aknáról Debreczenben 648 kősót tartoznak elszállítani s itt eladni a vár számára. 12 frtos bírság a földesúré, mint a többi jószágban. Szőlő: Kertmeghi 100 kapás, Gecsetetőn 30 kapás. Szántó: a nagy mezőre való fordulóban 8 hold, Borsosvölgytőn 3 hold. Erdő: a nagy Nyáros nevű erdőnek a fája, makkja tilalmas, annak végében van egy szabad csere: a Középbércz, Kurtabércz, Pete völgye nevűt is a falubeliek élik: a Pokol völgye nevű 12 frttal tilalmas, (épületre a somlyai tisztek szoktak adni commissio által), a Gyakor-Cser szintén.
Rézalji vajdaságalja részbirtokok:
1. Füzes részbirtok 3 család, puszta 6.
2. Ujvágás részbirtok 5 család, Georbe István vajda mostan, pusztatelek 5.
3. Oláh-Valkó részbirtok 4 család; pusztatelek 5; bujdosó jobbágy 2.
4. Alsó-Jáz rézbirtok 4 család, köztük Pap István «oláh pap levén évenként egy csergével és egy karulylyal tartozik Somlyóhoz». Pusztatelek van 4, bujdosó jobbágy 1.
5. Felső-Jáz részbirtok 2 család, 1 pusztatelek.
6. Alsó-Gyümölcsénes részbirtok 1 család, 5 pusztatelek s 1 bujdosó jobbágy.
7. Felső-Gyümölcsénes részb. 1 család s 2 pusztatelek.
8. Bagolyfalva részbirtok 2 család (Huszti János mészégető), pusztatelek 3. E falu határán a Rézen a somlyai várhoz van mészkő elég, hozzá mészkemenczék.
2199. Bucsum részbirtok. Magdas Demeter s Magdas Mihályné családjai laknak s szolgálnak itt; pusztatelek 1. (Kaznacson 2 pusztatelek.)
A Rézaljai vajdaság alatt levő fönnebb elősorolt kilencz falubeli részbirtok ad évenként Szent Mihály adajában 25 forintot. Karácsony és húsvét ünnepére az egész vajdaságalja ad évenként közösen: 1 juhot, 3 bárányt, 2 őzet, 4 nyulat, 6 malaczot, 4 ludat, 50 tyúkot, 120 tojást, 6 somlyai itcze vajat, 6 itcze mézet; húsvét ünnepre egy kövér ökröt; tretinát ezenkívül évenként 21-et. A vajda tartozik évenként egy karulylyal. Mindenik vajdának fizetésében Szent Mihály adajából s tretinából egy-egy forint, egy-egy tretina jár. A dézmajuhból, ha a várhoz tíz juhot egy vajdaságalji jószágból, a vajdának juhot is bárányostól, egyet adnak, de ha tizen alól van, semmivel sem tartoznak neki. Dézmát nem adnak semmiféle veteményből, mert a tretinát azért adják. De disznajokból, tízből egyet, akkor is, ha több tíznél, szintúgy a juhból, egy folttól egy bárányos juhot, rajból ép e szerint, ha tízre nem telik, 2–2 pénz a váltója. Korcsmárlás dolgában a szerint tartoznak, mint a többi jószág. Az egy vajdaságalji részbirtokok tartoznak évenként 200 kősót kiszállítani az aknáról Debreczenbe, ott értékesíteni s árával beszámolni. A Réz erdejét közösen élik a részbirtokosok. Mikor disznót fogadnak a közös erdő makktermésére, a tizedbeli jövedelem fele Somlyó várához való, fele pedig «az több portionatus uraké».
Kárásztelek (poss. int.) 94 család, köztük Dienes Mihály, főbíró most, vannak aztán drabantok, 1 szabados lakatos a várhoz, szabados katonák a várhoz, Nagy Imrének armalissa, fundusáról exemptiója van idvezült Báthori fejedelemtől, a melyet föl is mutatott. Puszta háztelek van 37, még ezenkívül is van: de azokat már szántóföldekül foglalták; bujdosó jobbágy 13 van. Szent Mihály adajában évenként 120 forintot adnak. A két ünnepre 1 juhot, 4 bárányt, 2 őzet, 6 220nyulat, 8 malaczot, 110 tyúkot, 250 tojást, 6 ludat, 6 somlyai pint vajat, 4 pint mézet. Búzából, borból és egyes őszi s tavaszi veteményekből kilenczedet s tizedet adnak. Disznóból, pázsittizedről, tízből egyet, akármennyi, akkor is; ha tízre nem telik, a váltója 2–2 pénz. Rajból, bárányból minden tíznek egyikét adják; ha tízre nem telik, 2–2 pénz a váltója. Törvény után való 12 frtos bírság az uraké. Szántás idején, a ki maga erejével megy, három napot szolgál egy héten, azután maguknak lesznek három napig. Ezenkívül mindennapi szolgálattal tartoznak, amint a tisztek parancsolják. Szőlőt művelni a somlyai hegyre járnak. Debreczenbe 648 drb kósőt tartoznak szállítani s árával beszámolni a várban. Majorság szántóföld van Maladéban 25 hold, az alsó határban 25 hold, ez a szegény embereké volt; de elvette tőlök Somodi András udvarbíró, ugyanazon fordulóban az Alszeghi faluvégen van 7 hold. A második fordulóban 47 hold az Őzfészken, ez is a szegény embereké volt. Erdő van egy Aranyos-Cser nevű tilalmas erdő a várhoz; egy másik «Ereszvin», mely ezelőtt a falu számára való volt, ezt Somodi András elfoglalta, most is tilalmas 12 frttal, «ebből követséggel szoktak adni a szegény embereknek». Kaszáló az Aranyos-Cser környéke, régen majorság szántóföld. Az idvezült öreg Báthori Andrásné – «mostani kegyelmes asszonyunkkal» – a kárásztelki ispotály számára hét koldus fentartására a következő beneficiumot tették: e falubeli dézmabúzából 40 kalangyabúzát, dézmaborból 5 öreg csebret, 5 bárányt, majorságdisznóból 1-et, minden héten egy-egy szekér fát 12 frt bírság alatt. «Ezt sub anathema adták ki ő Ngok». Vízi malmok a somlyai várhoz: Somlyón 1, három bokor kőre, Krasznán 2, négy bokor kőre, Ballán 1, két bokor kőre, Bagoson 1, két bokor kőre, Baksán 1, egy bokor kőre. «Ezek minden eszközükkel megvannak».
Az 1658-diki urbarium megjegyzi, van egy Hosszu-Aszó nevű régen elpusztult puszta faluhely, melynek kaszálója 221250 kaszás s rég elhagyott sovány szántóföldjei is vannak. A faluhelyhez Meszes tulsó felében van egy Gerebencs nevű erdő, melynek fele részét a Bánffiak bírják. A Bőrménpatak mellett 100 kaszás rét.
A somlyai jószágon kívül Somlyó várához dézmáló faluk a Szilágyban Krasznavármegyében Ilosva és Borzás még, oly módon, hogy
1. Ilosván, az erdélyi partiumhoz való részből, a paraszt emberek régtől fogva tizeddézmát adnak borból, búzából és egyéb őszi s tavaszi veteményből.
2. A borzási szőlős emberek a bagosi hegyen művelt szőleikből a borból tizedet s kilenczedet adnak Somlyó várához.
1658-ban a somlyai vár tartozékaiban a családok száma: 871 párnak 1217 fia; lovuk 179, ökrük 2462, tehenök 2258, juhuk 799, disznójok 3323, méhrajuk 635. Azok között a marhával szolgáló jobbágyok száma 495, kiknek ökre 2040, nyolcz ökörrel számítva tesz 255 ekeszámot; gyalogszerben szolgáló jobbágy 165, özvegyi szerben szolgáló özvegyek száma 14, szabados lovas katonáké 22, drabantok a várhoz 36, ispánok s oláh vajdák négyen vannak, jobbágyból álló béres 11, majorok, bírák, gondviselők négyen, azután még majorok a majorság körül (özvegyek) szintén négyen, marhapásztor 5, disznópásztor 6, mesterségekkel szolgáló jobbágy 52, fő- és vajdabíró 10, virrasztó a várhoz 4, taksás mészáros 1, csépeltető bíró 2, erdőpásztor 4, armalisos (exemptus) nemes 4, armalisos (de fundusok nem exemptus) nemes 92, fugitivus elszegényedett jobbágy 59. Az egész somlyai jószágnak esztendőnkint való adaja, pénzben 615 frt 50 kr.; só, melyet a deési aknáról tartozik az egész jószág (Somlyó városa kivételével) a vámsóval együtt Debreczenbe kiszállítani, ott eladni s az árát a vár részére az udvarbíró kezéhez szolgáltatni 4367 drb. Tretina, vagy vágómarha az oláh jószágról 105, juh fiastól 9, bárány 34, őz 9, nyúl 44, malacz 60, lúd 49, tyúk 709; 222némely falvak ezenkívül is adnak «emberszámra hol többet, hol kevesebbet»; tyúktojás 1210, méz 24 somlyai itcze, vaj 82 somlyai itcze, karulymadár a 4 oláh vajdától 4. Pusztaháztelek van 462. Majorságszőlőhegy van a várhoz 12, melyek megkapálása egy nap megtart 800 embert; majorságszántóföld 1024 hold, ezenkívül négy szél, a melynek holdszáma nem tudható; majorságrét 17, melyek kaszálása egy nap megtart 1000 embert; halastó 4, ebből kettő halas, kettő tisztítást kiván; bárdos, makktermés idején tilalmas erdő a várhoz 21; vám, melynek csak harmada jár Somlyóhoz 2; vízimalom a várhoz 6, melyek 12 bokor kőre forognak.
1658-ban a somlyai, krasznai, ballai és kárásztelki majorságokban van összesen 35 buzaasztag (negyed-, harmadévi s tavalyi), a melyekről nem tudják a mostani tisztek, hogy hány kalangyát tartalmaznak; tavalyi rozsasztag Somlyón és Krasznán 5, zabasztag Somlyón, Krasznán, Ballán, Kárásztelken tavalyi 17, kölesszalmájában, 3 kazallal, len szalmájában magvastól 4 kazal, széna Somlyón, Krasznán, Ballán 124 kazal. – Búzaszem van a várban, Bagoson, Kárásztelken (négy kolosvári vékát számítva egy köbölre) 538 köböl, zabszem ezeken a helyeken 384 köböl, köz és fehér liszt 73 köböl, lencse 11, borsó 12, köles 24, kendermag 12, ocsu, búza alja 25, korpa 50, dió 4 1/2, aszúgyümölcs 11 1/4 köböl, szalonna 108 drb, orja 58, háj 65, brenzatúró dézsákban és bodonban 13 edénynyel (in vasculis), színvaj fazekakban 54 somlyai itczével, méz két átalagban (a somlyai cseberrel) 5 cseber, 9 pint, viasz darabokban 65 font, olvasztott faggyú 215 font; pénzen vett majorság- s dézmaborok (tavalyi 86 hordóval (in vasis et vasculis), melyekben van somlyai cseber bor (egy somlyai cseber tesz három váradi csebret; 235 (somlyai) cseber, 8 pint; három éves ó-bor 29 hordóval, mely 62 csebret s 6 pintet tartalmaz, borseprű 4 edénynyel (in vasis) 13 1/2 csöbör, égett bor (in vasculis 2) 1 csöbör 8 pint, eczet 6 általagban, «ki félig, ki alább», t. i. már meghiányosítva. 223Marha-állomány: a somlyai, krasznai, ballai és kárásztelki majorságokban: öreg béres ökrök és jármos tulkok 92, öreg tehén 78, bika 3, harmadfű és tavalyi ökör és üszőtinók 24, ez idei apró borjú 30, összesen 231; ménes, öreg kanczaló 51, negyedfű csődörcsikó 5, tavalyi csődörcsikó 14, tavalyi kanczacsikó 12, összesen 82. Juh: két nyájban öreg juh 184, ürű kossal együtt 43, tavalyi jerke bárány 94, idei bárány 108, öreg kecske bakkal együtt 33, tavalyi s ezidei gidó 23, szamár 1. Összesen 485. Disznók stb.
A szilágysomlyai uradalom jobbágyainak szolgálmányairól, e szakasz befejezéseül, közlöm alább egészben Báthory Zsófiának 1669-diki rendelését, mely így hangzik: Mi Báthory Zsófia, néhai méltóságos II. Rákóczy György uram, erdélyi fejedelemnek, Magyarország részei urának, és Székelyek ispánjának etc. meghagyott özvegye: adjuk tudtára mindeneknek, a kiknek illik, e levelünknek rendiben, hogy mi kegyelmesen megtekintvén szilágysomlyai jószágunknak mostani állapotra nézve terhes és galibás voltokat, s más okokat is föntartván, melyben akarván nekik könnyebbséget szereznünk, (usque ad beneplacitum nostrum) tettünk ily rendelést azon jószágunkban, az következendő mód szerint:
1. A somlyai promontóriumon s más helyütt levő majorságszőleinknek míveltetése, s úgy ahhoz tartozandó hordóknak csináltatása és körülöttük való mindennemű bajlódása, a minthogy a borok Somlyóra való beszállítása is (ideértvén azt is, hogy annak idejében korcsmáinkra hordóstól a borokat elvitessék) a régi szokás szerint föntmaradjon.
2. Az malmokbul praeveniálandó jövedelem mi számunkra percipiáltatván, azon malmok körül való munkát is valamikor az szükség kivánja, szilágysomlyai jószágunk tartozzék praestálni.
3. A makkos erdők a mi számunkra tilalomban tartassanak, és a makkról való tized, mind idegentől s mind penig magunk jobbágyaitól mi számunkra exigáltassék; azonkívül 224hogyha sertésmarháinkat makkra hajtatjuk, őrző s vigyázó embereket elegendőket tartozzanak melléjök adni, mindaddig míg ott lesznek, s Gyarmatig is mikor visszahajtatjuk, mellettök legyenek, s úgy eleikben Gyarmatig is jönni.
4. A szőlőkből való dézma is a mi számunkra exigáltassék.
5. A korcsmáltatás Szent György naptól fogvást Szent Mihály napig miénk legyen; Szent Mihály naptól fogvást Szent György napig a jószágé.
6. Négy szabados a mi szolgálatunkra köteles légyen; kerülő is a mennyi elégséges az erdő körül; kik is ugyan közülök (egy molnármesterrel, a kiknek vigyázása s gondviselése alatt lesznek malmaink) excipiálva lesznek.
7. Borainkat kiszállíttatni a mikor szükséges, Gyarmatig somlyai jószágunk tartozzék.
8. Minden sátoros ünnepekben egy-egy hordó bornak kiárultatásával, a jószág, úgymint: a három vajdaság: Csehi, Meszesalja, Rézalja tartozzék, a mint annak előtte szokás volt, mely borokat tiszteink osztanak ki annak idejében közikben.
9. Most mindjárt egy jó sóházat tartozzanak csinálni, azután is olyan aprólékost tatarozni, ha kivántatik, és azon sóház mellett egy hites embert tartozzanak tartani, ki is ugyan közülök excipiálva lészen. Ezeken kivül mindennémű szolgálatjokat megirt szilágysomlyai jószágunkbelieknek, úgymint: szántást, vetést, aratást, kaszálást, szénatakarást, szekerezést és holmi úr dolgára való járásokat, s ekkédiglen tartozott vagy tartozandó akármi pénzbéli és tyuk, lud, tyuk, haszna és akármiféle adózásokat; búza és akármi egyéb vetéseknek mi számunkra járandó dézmájokat, kivévén mindazonáltal a régi szokás szerint való catholicus plébánusoknak járandó dézmát, és az ispotályba valót is, melyet tartozzanak administrálni, és az scholát is épiteni (az keresztyénség is magával azt hozván), azonkivül juhokból, méhekből 225és sertésekből mi számunkra conveniálandó pázsittizedjeket annihiláltuk, relaxáltuk, s azoktól immunisokká tettük.
Annuálván eziránt is kegyelmesen, hogy a magunk saját majorságföldeinket, kaszáló réteinket maguk köziben oszthassák, s halászó vizeinkkel (a halastóknak gátjára is mindazonáltal, magok viseljenek gondot) s füvelő erdeinkkel együtt, annak hasznát, ususát vehessék.
Hoc tamen per expressum addito, hogy a szőlőknek miveltetésében s holmi egyéb dolgoknak is, melyek törvényesek, az egész jószág, somlyai udvarbiráinktól dependáljon.
Mindezek a praedeclarált immunitások helyett, megirt szilágysomlyai jószágunk kettőt tartozzanak hiven és igazán praestálni: 1. Bizonyos számu sót, saját pénzükön veendőt, Somlyóig szállítani, úgy penig, hogy a mikor kiszállítják, az útban jó vigyázás legyen reá, mert ha casu quo, gondviseletlenségek miatt kárt vallanának, ő magok pótolják meg kárunkat, mely bizonyos számu sóknak kiszállítását egy vagy két hét alatt igen könnyen praestálhatják. 2. bizonyos számú jó ökröket esztendőnkint praestálni, melyeket is ugyan magok tartozzanak, jó mód alatt, Pünkösd hetiben, Szilágyból Gyarmatra kihajtani.
Mely két dolognak fogyatkozás nélkül való praestálását az egész jószágon e következendő rend szerint kivánjuk: 1. Somlyó tartozzék sót kiszállítani 1008 kősót és 12 számú jó ökröt annuatium praestálni. 2. Kraszna 2176 kősót és 17 számú ökröt. 3. Bagos 676 kősót és 10 ökröt, 4. Csehi 176 kősót és 2 jó ökröt, 5. Ujlak 208 kősót és 2 ökröt. 6. Szoros 176 kősót, marhát penig egyet sem tartozik praestálni. 7. Györgytelek 80 kősót s 2 ökröt. 8. Kerestelek 192 kősót s 2 ökröt. 9. Kárásztelek 704 kősót s 10 ökröt. 10. Széplak 464 kősót s marhát 2-őt. 11. Máron 336 kősót s 4 ökröt. 12. Zovány 224 kősót s 3 ökröt. 13. Balla 732 kősót s 12 marhát. 14. Baksa 688 kősót, 9 ökröt. 15. Goroszló 576 kősót, 6 marhát. 16. Egrespatak 704 kősót, 7 ökröt. 17. Varsolcz 400 kősót, 5 ökröt. 22618. Perecsen 592 kősót, 7 ökröt. 19. Bogdánháza 144 kősót. 2 ökröt. 20. Csizér 3 marhát, sót nem tartozik szállítani. 21. Boján 2 marhát, sónak szállításával ez is nem tartozik. 2. Boronamező 3 ökröt, ezen három falu sónak szállításától exemptus. 23. Pecsely 224 kősót, 2 ökröt. 24. Hidvég, Füzes, Ujvágás, Oláh-Valkó, Jaáz, Felső-Jaáz, Felső-Gyümölcsénes, Buczon portióink: 304 kősót, s 4 jó ökröt tartozik, és tartoznak a felül megirt mód szerint, annuatim praestálni; úgymint sót: in summa kiszállítani 11,442, s jó erejében való ökröket penig, annuatium, mi számunkra az egész somlyai jószág: 128 administrálni tartozik.
Parancsolván kegyelmesen somlyai udvarbiráinknak, utána lévő tiszteinknek és azon Somlyóhoz tartozó városi és falusi biráinknak, s mindeneknek, valakiket ezen dolog illetne, mostaniaknak és jövendőbelieknek, ez kegyelmes annuentiánkat igy értvén, megirt szilágysomlyai jószágunkhoz, modis et conditionibus praemissis abban őket megtartsák és tartassák. Nec secus facturi. Datum in oppido nostro Beregszász die 25. mensis augusti. Anno domini 1669. Sofia Bátori s. k. (P. h.) Correcta per me Franciscum Tarczali suae celsitudinis juratum scribam s. k.*
*Eredetije az Orsz. Levéltárban N. R. A. fasc. 762. nr. 44. Közölte a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. V. évf. 2. füzet 101–104. l.
