12. Zilah mint rendezett tanácsú város.
12. Zilah mint rendezett tanácsú város.
Zilah önálló törvényhatósági jellegét az 1876. évi XX. t.-cz. 1. §-a szüntette meg és azután, mint rendezett tanácsú város szervezkedett. Ez az átalakulás sok aprólékos intézkedést tett szükségessé. Így például az október hó 30-diki közgyűlés a mértékhitelesítő hivatalt szünteti meg, illetve ezen hivatal szerelvényeit átbocsátja a vármegye közönségének. A november 6-diki közgyűlés az új szervezeti szabályzatot tárgyalja, egyúttal az új képviselőtestület megalakulása iránt teszi meg az előzetes intézkedéseket. Ez a közgyűlés megállapítja azok névsorát, «kik, mint legtöbb adót fizetők, Zilah városnak, a rendezett tanácsú városok közé lett sorozásával az újonnan 520alakítandó képviselőtetületébe magukat felvétetni jogot formálhatnak». Virilisek: Éltető Elek, Balogh Károly, Pető József, Czell Benő, Szongoth János, Zachariás János, Friedmann Samu, Unger Gusztáv, dr. Zoványi József, Szikszai Lajos, Sebess Ferencz, Teleki Kálmán, Török István, Debreczeni Miklós, Magyarósi István, Lugosi Károly, Kaizler Imre, dr. Nichita János, Kis Lajos, Bogdánffy Gergely, Lőrinczy György, Kiss Zsigmond, Bárány Lajos, Ábrahám Gábor, Bikfalvi Ferencz, Bikfalvi István, Pap Imre, Asztalos Sándor, Harmath István. A július 6-diki közgyűlés a községi képviselőtestület létszámát a városi népesség számarányához képest, a 6000 lélek után 50 tagban, a vármegye törvényhatósági bizottságába küldendő képviselők számát pedig 12-ben (fele választott s fele legtöbb adót fizető) állapította meg. A szeptember 21-dikén Varga Endre polgármester elnöklete alatt tartott közgyűlés tudomásul vette a m. kir. belügyminiszternek szeptember hó 5-dikén 41,842. szám alatt kelt s a város önálló törvényhatósági joga megszűnését és e hó 4-dikétől Szilágyvármegyébe történt bekebelezését tudató rendeletét, a mikor szintén kifejezést nyert: a város közönsége az országgyűléshez intézett feliratában fájdalommal, de mégis azon feltételek mellett mondott le ama jogról, hogy az újonnan kikerekítendő megye székhelyéül történelmi multja s a közügyek terén elfoglalt álláspontja figyelembevételével kijelöltessék és ez törvény útján biztosíttassék. A m. kir. belügyminiszternek említett rendelete értelmében «szeptember 10-dikétől kezdve a város mint volt törvényhatósági jegyzőkönyvei lezáratván, az írt időtől kezdve az ügykezelés a rendezett tanácsú városokra fennálló 1871. évi XVIII. és 1876. évi XX. törvényczikkek értelmében teljesítendő».
