11. A szilágysági honvédzászlóalj.
11. A szilágysági honvédzászlóalj.
A szilágysági honvédzászlóalj 1869 november 20-dikán vonúlt be Zilahra. A város 1889 október 31-ig díjtalanul bocsátott rendelkezésére a zászlóaljnak laktanyát. 1872 junius 51620-dikán ment végbe zászlóaljának fölszentelése. A város főterén egy díszes sátorban oltár volt felállítva. Ez oltárral szemben háttal a vármegyeházának állott fel a díszszázad a zászlóval Kiss Lipót százados parancsnoksága alatt. Kilencz órakor kezdődött az istentisztelet, mely alatt a század dísztüzeket adott. Ennek befejezte után a reformátusok templomában tartottak istentiszteletet s itt verték be a zászlóba a szegeket, melynek befejezte után Szabó Pál esperes intézett hatásos beszédet a templom előtt felállott honvédekhez. A zászlóanya br. Wesselényi Ferenczné, Wesselényi Mária volt. A zászló nehéz fehér selyemből van készítve, nemzeti színű szegélylyel. Egyik oldalán Magyarország czímere, mely fölött a szent koronát két angyal tartja, másik oldalán a király monogrammja IFJ. látható. A zászló kettős szalagja nehéz világoskék selyembársonyból van ezüst szegélylyel és ezüstös bojtokkal. A szalag a zászlóanya ajándéka, a következő ezüst hímzések vannak rajta; az egyik szárnyán: «Légy hív, légy kész, egy sziv, egy ész». «Br. Wesselényi Ferenczné, Wesselényi Mária 1870» és Wesselényi-család czímere. A másik szárnyán: «Szót, vért, mindent a szent honért.» «Szilágysági m. kir. 45-ik honvédzászlóalj» és Magyarország czímere. A zászlónak lándzsában végződő rudjába 30 drb szeget vertek. Az őszi fegyvergyakorlatokat a zászlóalj legtöbbször Zilahon végezte. 1873-ban kolera-járvány miatt nem volt gyakorlat. 1874-ben vett részt először dandárgyakorlatban a zászlóalj Nagyváradon szeptember 12-től 24-ig, mikor is Marschalke Tamás alezredes féldandárába volt beosztva. 1875 szeptember 15-től október 1-ig ugyancsak Váradon volt a gyakorlat. 1882-ben Debreczenben, 1885-ben pedig Várad vidékén volt a zászlóaj dandárgyakorlaton.
Hogy a honvédgyalogság szervezete békében is a háború követelményeinek megfelelő egyöntetű alapra fektettessék, ő felsége 1886 május 22-dikén Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyta a honvédelmi miniszter azon előterjesztését, 517mely szerint a 92 honvédzászlóalj féldandárokba állíttassék össze. Így alakult 28 féldandár, melyek mindegyike három vagy négy zászlóaljból állott, s 1–28-ig folyószámokkal jelöltettek. Ez intézkedéssel tehát megszünt a szilágysági 45. zászlóalj, mert belépett a debreczeni 3-dik féldandár kötelékébe, mint «szilágysági 4-dik zászlóalj». Megszünt az állandósított század is, helyébe lépett a keretszázad, melynek állománya 1 százados, 2 főhadnagy, 3 hadnagy, 1 tiszthelyettes volt, a legénység békeállományát a honvédelmi miniszter esetről-esetre állapította meg. A zászlóalj hadi állománya 18 tiszt és 898 legény volt. A magyar királyi honvédség a legnagyobb átalakuláson 1889-ben ment keresztül. Ez év junius 23-án kelt legfelsőbb elhatározással elrendeltetett, hogy az eddigi keretszázad helyett minden zászlóaljnál 4 század állíttassék fel épúgy, mint az a közös hadsereg gyalogezredeinél 518van. A 3 zászlóaljból álló féldandár százada 1–12-ig, a 4 zászlóaljból álló féldandár századai 1–16-ig számoztattak. Julius 1-sején állíttatott fel Zilahon a szilágysági zászlóaljnál a debreczeni 3-dik féldandár 13., 14., 15. és 16. százada. Minden századnak a békeállománya volt: 1 százados vagy főhadnagy századparancsnok, 1 alantas tiszt, 1 hadapród tiszthelyettes, 1 őrmester, 1 szakaszvezető, 2 tizedes, 2 őrsvezető, 16 közhonvéd, 1 számvivő altiszt, 1 dobos vagy kürtös, 2 tiszti szolga, összesen 29 fő. 1890 szeptember havában a honvéd gyalogság számára kiadott új szervi határozmányok szerint megszünt a féldandár elnevezés, megszünt egyúttal a zászlóaljnak kiegészítő területek szerinti elnevezése is. Így lett a debreczeni 3-dik féldandárból, debreczeni 3-dik honvéd gyalogezred s így lett a szilágysági zászlóaljból egyszerűen 4-dik zászlóalj, vagyis a debreczeni 3-dik honvéd gyalogezredből 4-dik zászlóalja. 1886-ban és 1887-ben a zászlóalj Debreczenben végezte az őszi gyakorlatot. 1888-ban a Tápió-Süly vidékén tartott honvéd hadosztály-gyakorlatban vett részt. 1889-ben féldandár-gyakorlatban Debreczenben, a dandárgyakorlatban pedig N.-Várad környékén. Nagyobb szabású vagyis hadtestgyakorlatan az 1890. évben vett részt először a Székelyhid vidékén br. Waldstätten János hadtestében. 1891-ben Nagy-Várad környékén és 1892-ben Székelyhid környékén Bolla Kálmán tábornok parancsnoksága alatt dandárgyakorlatban. 1893-ban ezredgyakorlaton Debreczenben, 1894-ben pedig a Balassa-Gyarmat vidékén tartott hadgyakorlaton, mely utóbbi gyakorlatnál a herczeg Lobkovitz Rudolf táborszernagy hadtestébe volt beosztva. 1895-ben ezredgyakorlaton Székelyhidon volt. 1890-ben láttatott el a zászlóalj a Mannlicher-féle hátultöltő puskával és az eddigi vászon hátibőrönd helyett szőrmés borjúbőrből készült hátibőrönddel, 1893 junius 15-dikén először szemlélte meg a zászlóaljat Zilahon József főherczeg, a honvédség főparancsnoka, mely alkalommal a legénység kiképzése és katonás magatartása felett teljes megelégedést 519nyilvánította. Első tisztjei a zászlóaljnak: Török József őrnagy, zászlóaljparancsnok, Kiss Lipót százados, állandósított századparancsnok, Péchy Mihály főhadnagy, Plietz Arnold hadnagy, Petykó Károly hadnagy, Thuri Nagy Dániel hadnagy, Vidovich Menyhért hadnagy (vezérnyelve a 46. zászlóaljtól), Dr. Ligeti Sándor polgári orvos, Kemenczky Miklós hadnagy kezelőtiszt és segédtiszt, Becsky András és Szentmarjay Lajos tiszteletbeli őrmesterek és ideiglenes tiszthelyettesek.
BÁRÓ FEJÉRVÁRY M. KIR. HONVÉDGYALOGSÁGI LAKTANYA.*
*Báró Fejérváry m. kir. honvédgyalogsági laktanya. Fényképfölvétel után.
A zászlóaljnak felállításától kezdve 1877 június 6-ig Török József őrnagy volt a parancsnoka, a ki e minőségében lett alezredes és később ezredes is. Török ezredes a 46. gy. dandár ideiglenes parancsnokává kinevezetvén, Petrás Gyula százados vette át tőle a parancsnokságot, ki azt 1878 julius 27-ig viselte. Utána Kiss Lipót őrnagy neveztetett ki. 1881 május 1-től Sassy Frigyes százados, később őrnagy, 1882 aug. 4-től Jeszenszky István őrnagy és 1885-től 1891-ig Károssy Jenő százados, később őrnagy és alezredes, azután Lőrinczy Dénes százados, majd alezredes, Sulyok Mór, százados voltak a parancsnokai. Jelenlegi parancsnoka Samsula Rezső, őrnagy.
