1. Almás-Balázsháza.
751. Almás-Balázsháza.
A dobokavármegyei Balázsháza egy domb északi lábánál fekszik élénk forgalmú út mellett, Zilahtól másfél mérföldnyi távolságban (1722).* Az Almás vize folyik rajta keresztül. A pánczélcsehi járáshoz tartozott (1837). Oláh neve: Belán. [Szürke (fehér) tehén vagy juh.] Népes, nagy falu.*
* Conscriptio, Comitatus Dobocensis Processus Superioris. Orsz. lt. nr. 131/a.
* Hodor K.: D. vm. E. 550. lap.
Talán erre a Balázsházára vonatkozik a leleszi konventnek amaz 1414-dik évi oklevele, mely szerint vizsgálatot foganatosítottak Balázsházi Márk fiai, Mihály, Benedek, György részére, Barthali Pál ellen, e birtok hatoda tárgyában, mely utóbbinál volt zálogban, de kiváltatván, Csáki Györgynél tétetett ismét zálogba.*
* Lelesz, B. 151. f. 14. nr. 16.
Birtoklásának története a XVI. század elején indúl meg, a mikor Somi Gáspár használatra engedte át itteni birtokát Zsombori Péternek. 1520 január 24-dikén e Péter fiai: Péter, Benedek, Mihály és János megszüntetik azt a pert, melyet e birtokokért indítottak Somi ellen.*
* Dl. 36402. Km. Prot. Magn. p. 165. nr. 1.
1560 junius 3-dikán Somlyói Báthori Kristófot és nejét iktatják be a hűtlenségbe esett Bebek Ferencztől elvett, Almás vár és város tartozékaiba s így e Balázsháza birtokába is.*
* Gyf. kápt. lt. A. 65.
1593 márczius 28-dikán Wass György nyeri a birtokot Báthori Zsigmondtól egészen.* 1594 szeptember 4-dike előtt Bornemissza Anna átengedte Almás birtokát tartozékaival együtt Csáki Istvánnak, ki viszont itt enged át ugyanannyi jobbágyot, még pedig a magyarokért magyarokat köteles adni.*
* Hodor K.: Doboka, 550. lap.
* Tört. Tár, 1898. évf. 349. lap.
1600-ban már Mihály vajda elvette czegei Vass Ferencztől, mint ellenfelétől és Keresztszegi Csáki Istvánnak adományozta.*
* Hodor: Doboka, 550. lap.
761603-ban Csáki István zálogba vetette Rátóti Gyulafi Lászlónak.*
* GKG. C. fasc. XIX.
1607-ben Mindszenti Benedek és neje Bánfi Anna érdekében fejedelmi parancsra az Almás várához tartozó itteni jószágot visszakérték Prépostvári Zsigmondné Széchi Katától. ez azonban nem adta vissza, a miért nyolczad napra a fejedelmi táblára idézték.*
* U. o. A. asc. XVII.
1630-ban Katalin, fejedelemasszony Zakariás Istvánné Básti Annát erősítette meg a birtokban, mint a kinek ősei is birták azt.* De úgy látszik továbbra is érintetlen marad a Csákiak joga, mert 1837-ben főbb földesurai, mint Józsika báró, Molnár, Geréb, Cserei, Henter nemesekkel együtt a Csáki jogon birtokolnak, a kik mellett Rédei gróf, Korbács, Felszegi nemesek még a birtokosok.*
* Orsz. lt. Gyulaf. kápt. XVI. Lib. Reg. fol. 51.
* Hodor K.: Doboka, 550. lap.
Hodor azt mondja lakosairól, hogy azok zsidók és «oláhok nem egyesült göröghitű helyben lakó két papjaikkal együtt, kiknek a falu közepette két fatemplomok áll» (1837),* mint ma is. Gör. kel. jellegű egy tantermű elemi iskolája is, mely 1850-ben szerveztetett.
* U. o.
1722-ben összeírtak 7 jobbágyot, 12 zsellért 3 bujdosót és 1 extraordinarius papot. Ezek kezén volt 20 egész és féltelek, 8 puszta telek, 25 ökör, 16 tehén, 1 borjú vagy üsző, 4 ló, 39 juh vagy kecske, 46 sertés, 148 köblös szántóföld, 54 köblös míveletlen föld, 42 köböl és 1 metreta (véka, mintegy 39.39 l.)* őszi vetés, 14 köböl és 1 metreta tavaszi vetés; termett a határon a megelőző 1721. évben 275 kalangya búza, 75 kalangya zab, árpa és alakor, 26 kalangya kender és len, 2 köböl és 4 metreta borsó és lencse, 74 szekér széna. Szőlőt mívelt 4 jobbágy, kiknek 22 veder boruk termett (1 urna körülbelűl 13 l.). A falu cselekvő tartozása 108 magyar frt.*
* Most különben 30 literes e vidéken a véka.
* Conscript. Dob.
1733-ban az oláh családok száma 74; a mikor három 77egyesűlt papja van, ezek: János, Tivadar és György.* 1750-ben 451 a gör. kath. lélek.* 1837-ben lakossága 1036 lélek; házak száma ekkor 157.* Mai népessége 1325; nyelvre nézve magyar 29, német 2, oláh 1266, horvát 17, egyéb nyelvű 11; vallásra nézve r. kath. 1. gör. kath. 102, gör. kel. 1172, izr. 30. Házak száma 265.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 286. l.
* Hodor K.: Doboka, 550. l.
Határa 1722-ben két részre oszlik, az egyik része nyugotra, a másika északtra terűl el. Talaja félfekete és homokos. Az őszi búza inkább megterem, mint a tavaszi. Szénája jó. Kétszer szántanak hat ökörrel. Trágyában szükölködik. Malom helyben. Tűzi használatra van erdeje.* 1895-ben gazdaságainak száma 297. Területe 4349 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1789, erdő 1147, rét 673, legelő 308, kert 144, szőlő, beültetve 29, parlag 1, terméketlen 258 hold.*
* Conscript. Dob.
* Mg. St. 510.
1721-ben a falu adója 419 rhf. 30 dénár volt. 1722-ben közös tartozása 158 magyar frt.* 1900-ban 2456 K. 49 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4078 K. 4. f.
* Conscript. Dob.
Román elnevezésű határ- és erdőrészei jobbára fekvésöktől veszik eredetöket. Oszoju szek víz nélkül való hely, Baltareli posványos hely. A Facza monaszterin valaha klastrom állott. A még ma is látható oltárt a lakosság kegyelettel óvja s a hely bucsújáróul szolgál.
