Chumpaz, Czompaz 1368, Chompaz 1393, Chompaztheleke 1424, Chumpaztheleke 1425, Tompasztelke 1462, Tompostelke 1464, Csompósz, Csomposz 1724.
Középszolnokvármegyei helység (1393, 1462), melyet 1368. és 1393-diki oklevelek Külső-Szolnokban, egy 1410-diki oklevél egyszerűen Szolnok vármegyében említ. A görcsöni kastélyhoz tartozott (1724); az oklevelekben Gerebse és Felkeczel (1368), Cseh (1425), Görcsön és Borzlyuk után (1462), Görcsönnel, Ardóval és Sülelmeddel (1409) fordúl elő. Csakugyan itt találjuk Görcsön mellett, hozzátartozó puszta.
1410 márczius 9-dikén Bozzási Péter szolnokvármegyei itteni birtokát Zsigmond király Kraszna vármegye törvényhatósága alá helyezi.
Neve talán halnévből származott. Compo: tinca, tencha (schleihe), halastói halac: a potyka, csuka, czompó: varga hal. («A csuka az ő sebeit a czompohoz vakarodása által meggyógyítja.»)
1368-ban Csompasz külső szolnokvármegyei községben a János fiának, Miklósnak a nagyanyjáról maradt negyedet a kolozsmonostori konvent előtt mint jogos örökségét, rokonai János és Péter átadják.
2411393-ban a kolozsmonostori konvent előtt Csompazi István fia Péter Pál Salamon kolozsvári polgár fia Csompaszbirtokukat Marmarosi Drag mesternek 300 forint 32 garason eladják.
Csompasz földe lefoglalásáért 1409-ben Kusalyi Jakcs fiait: Györgyöt és Istvánt megidézi Bélteki Drág vajda fia Sandrin.
1425-ben megosztozkodnak a Kusalyi Jakcsok. 1462-ben bizonyos pénzösszeg átvétele mellett Kusalyi Jakcsi György visszabocsátotta e prćdiumbeli részbirtokát Bélteki Drágfi Miklósnak. 1464-ben Kusalyi Jakcsi János – teljes kielégíttetése után – örökre visszabocsátotta Bélteki Drágfi Miklósnak. Egy, kétségkívül XVI. századbeli jegyzék szerint a Jakcsi- javakhoz tartozik.
A görcsöni kastélyhoz tartozó középszolnokvármegyei Csomposz prćdiumon a gabonafélékből s a házii állatokból szedni szokott tizedet 1724 julius 13-dikán III. Károly király Csik-Szentkirályi Andrási Ferencz és József báróknak, feleségeiknek és gyermekeiknek adományozza. A birtok azelőtt a Serédi családé volt.