Czizér.
Czizér.
Cesar (?) 1205–1235, Chyzer 1329, Cyseer, Chizer, Chyser 1341, Chyper 1429, Ch˙zer 1491, Czyzer 1508, Ch˙szer 1550, Csyzer 1565, Thizér 1575, Chyzeer 1590, Thiszer 1753, románul is Csiser 1733. Magyar személynév.
Krasznavármegyei helység, Valkó vára tartozéka, jóllehet 1341-ben, a mikor e vár és tartozékai birtokába Dancs mestert beiktatják, mint állítólag e várhoz tartozó birtokba, Csaholyi János, a Péter fia tiltakozik az ellen.* Szirmainál találunk egy adatot, melyben több Szatmár és Középszolnokban fekvő helység van felsorolva 1429-ből, mint a Csaholyi család birtoka. Ezek közt előfordúl Csizér is; de nem lehet kétség, hogy ez a Csizér a mi területünket illeti.
* Dl. 3422.
E falu első nyomát a Váradi Regestrumban találjuk. 237Krasznavárbeli jobbágyok azzal vádolják Panyit fiát Leonárdot, hogy a Cesar (terra Cesar) nevű földnek bizonyos részét erővel foglalta el. Ezzel szemben Leonárd azt állítja, hogy ezt a földet örökségkép birja. Erre Sződ testvére, Márton ispán megvizsgálván az ügyet, esküt itélt Leonárdnak, a ki azt le is tette Szent László sírja fölött Tamás, királyi pristaldus, Mata falubeli Tup fia és a váradi káptalan jelenlétében, mi által állítását beigazolta.*
* Szirmai: Szatmár 1810 II. 109. l.
Eredetileg csakugyan a Csaholymonostorai Csaholyi-család birtoka; de úgy látszik, kétség merűlt föl az iránt, mert 1341 márcz. 31-dikén I. Károly király arra utasítja az egri káptalant, vizsgálja meg, vajjon a krasznavármegyei Chyzer falu Csaholyi Jánosnak, Péter fiának ősi örökös birtoka-e,* de a káptalan csakhamar, már május 24-dikén jelentette, hogy Csiszér falu, melyet Dancs-mester valkai, előbb liptai főispán tartott elfoglalva, Csaholyi Jánosnak, Péter fiának, ősi öröksége. Ezt vallották a falu összes szomszédjai a parancsa szerint megejtett nyomozás alkalmával* s azt a Szatmár és Ugocsa vármegye Gelényes mellett tartott közgyűlésében a két vármegye szolgabirái, esküdtjei és összes nemesei is vallották, mint azt Vilmos nádor bizonyítja junius 22-dikén.*
* Kandra K.: V. R. 224–226. lap. 3. sz. j.
* Erd. Muz. e. és Szabó K.: Az Erd. Muz. Okl. 18. l.
* U. o.
1395 február 12-dikén Polhos Miklós és Chyser Tamás fia János e birtok negyedét Zador Pál Péter és András fiainak és Chyseri Balogh András Elena leányának adják leánynegyed fejében.*
* U. o., Fejér, VIII. 4. 518–519, 543. lap, Szirmai: Szatmár, I. 42. l.
Zsigmond király, Csaholyi Jánosnak, az István fiának, a maga udvari hívének és Csaholyi Lászlónak, azon szolgálatjukért, hogy a királylyal Boszniában a török ellen harczoltak, sőt fogságot is zenvedtek, új adományul adja Csizér jószágot is,* s 1429 julius 26-dikán meghagyta a váradi káptalannak, 238hogy Kávási Pál, Szunai Miklós, Mindszenti György és Balázsházi Mihály királyi emberek valamelyike jelenlétében teljesítse a beiktatást.*
* Dl. 8035. – Fejér: X. 7, 97.
* A váradi káptalannak S. B. Zsigmondnak Ippon 1585 decz. 15-dikén kelt parancsára Lokacsi Prépostvári Bálintnak, mint első nejétől született fia, Bálint, gyámjának kérésére kiadott átiratában. – Zichy-Okmt. VIII. k. 390. és 391. ll.
1491 julius 20-dikán néhai Losonczi Bánfi András Chyzer birtokát elosztják Losonczi Bánfi Dénes, Ferencz, László és Mihály között.*
* Dl. 27737.
Ettől kezdve azután a birtok a Bánfiak, a Báthoriak kezén forog, s követi a szomszéd helységek történetét,* míg végűl Mária Terézia 1777-ben Krasznával s más uradalmakkal Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*
* Az 1497–1768. évekről szóló okleveleket lásd pl. Bogdánházánál.
* Bl. fasc. yy. nr. 2.
1808-ban összeírták a gr. Teleki (Eszter), gr. Bánfi, báró Bánfi, Boros és Lakatos birtokos nemes családok tagjait, összesen 8-at. Ezek kezén volt összesen 66 antiqua és 39 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt itt Boros Klárának (25 antiqua, 13 nova), br. Bánfi Jánosnak (16 antiqua, 2 nova) és gr. Teleki Eszternek (7 antiqua, 12 nova) stb.*
* Szv. lt.
A gör. katholikusoknak fatemplomuk van. Anyakönyvük az 1824. évben kezdődik.* Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1872-ben épűlt.
* Sch. 1886. 147. lap.
A helység 1715-ben lakatlan. 1720-ban 10 jobbágy-, 8 zsellér-, összesen 18 háztartás van benne, magyar 6, oláh 12. Ebből következtetve a népesség 1720-ban 162 lélek, 54 magyar és 108 oláh.* 1733-ban oláh családjainak a száma 13,* 1750-ben a gör. kath. lelkeké 308.* 1847-ben a lakosok száma 823; róm. kath. 2, gör. kath. 821.* 1890-ben 1209; nyelvre nézve magyar 11, oláh 1159, egyéb nyelvű 39; vallásra nézve r. kat. 4, gör. kat. 1182, gör. kel. 4, izr. 19. Házak száma 159.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 288. l.
* Nagyváradi Nvk. 1847, 101. l.
A mívelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak 239szántóföldet 1720-ban 36 köblöst; rétet 53 kaszást. Malom 1720-ban 1 volt; a jövedelem utána 3 frt 15 dénár.* 1895-ben gazdaságainak száma 338. 4918 katasztrális holdnyi területéből rét 1611, erdő 1222, szántóföld 1212, legelő 591, kert 64, szőlő parlagon 2, beültetve 1, nádas 1, nem termő 214 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
* Mg. St. 498.
A községnek 1900-ban 14,236 K. 52 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4633 K. 52 fillér.
Utczái: Országút, Kis-, Nagy-, Ballaháza-, Siminesci- = Sziminyësty- (valószínüleg hasonnevű családról) és Rajta-utzca. Útjai: Rîpa Dumityîr-út, pe Dealul Cristii = pë Gyálul Krisztij (Krisztjá nevű egyén dombján), pe Culme (a hegygerinczen), Pe Valea Sěcăturii = pë Váljá Szekatúrij (a hasonnevű patakon), pe Dealul Botescilor = pë Gyálul Botyëstyilor (Bota előnevűek dombján), pe după Gropi = pë dupa Gropty (a hasonnevű határrészben), pe Valea Oştenii = pë Váljá Ostyenyij (a hasonnevű patak mentén), pe Culmea Prii = pe Kulmjá Priji (a perjei tetőn). Határrészei: Coasta mare = Kasztá Márë (nagydomb; a mult században szőlőhegy volt), Bulciu = Bulcs (búcsú), Cotitěul Blaghii = Kotyiteu Blágij (Blága-forduló), Măjar = Mazsár (mázsás), Coastea Crişanulni = Kasztjá Krisánuluj (Crişan [= Kőrösi] dombja), Meszes, ennek részei: Cetăţea = Csetaczjá (váracska), Dealul Omului = Gyálul Omoluj (az ember dombja), Romet, Calea Lată = Káljá Láta (széles-út), Piciorul Gruiului = Picsorul Grujuluj (dombláb), Dealul Cosmii = Gyálul Kozmij (Kozma-dombja), Glimej, Prilaze = Prilázë (hágcsók). Erdők: Guduroi = Guduroj, Groapa Cioroiului = Grapá Csorojuluj (csorgós-gödör), Gropi = Gropty (szakadékok), Monastire = Monasztirë (kolostor), Inhîituri = Inhijitúrj (csuszamlások), Coastea Sěcăturii = Kasztjá Szekaturij (kopár-oldal), Coastea Prelucii = Kasztjá Prëlucsij (tisztás-oldal), Piciorul Rîpii = Picsorul Ripij (örvény-láb), sub Coaste = szub Kaszte (dombalja), Hornurele = Hornurelë 240(kéményecskék), Piciorul lui Ilie = Picsorul luj Ilíjë (Illés-lába). A határszéleken határjel gyanánt levő halmokat Holumbnak nevezik. Patakjai: Vale Sěcăturii = Váljá Szekatúrij (a hasonnevű határrészben), Rájta, Valea Oştenii = Váljá Ostyenyij (harcztér? patak). Kútjai és forrásai: Cioroiu = Csoroj (csurgó), Válává, Fântâna Deblii = Funtiná Dëblij (Dëbla kútja; Debla gúnynév, rendesen erőtlen, vézna férfiról mondják, eredetére tán czigány szó), Fântâna Rovisce = Funtiná Rovistyë és Rofistyë (mocsár-kút?), Cioroiul Bosztánuluj (disznótökcsurgó).
