2. Szamos- Nagy- és Kis-Goroszló
4502. Szamos- Nagy- és Kis-Goroszló
Goriszlao oláh falu 1387-ben az aranyosi várhoz tartozott.* Ennek a mai Szamos- (Nagy- és Kis-) Goroszló felel meg, úgyszintén annak a Náprád és Dabjon közt előforduló Goroszlónak, a melyet 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak ítélnek Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.* továbbá a mely birtokba 1464-ben Kusalyi Jakcsi János fia, György ellenében be akarták iktatni bizonyos ítélet alapján Báthori Szaniszlót, de János emberei, ellenség módjára, megakadályozták.*
* Wl.
* Lelesz, B. 126. f. 5. nr. 25.
* U. o. Act. Bercs. fasc. 7. nr. 49. (Prot. II. pag. 207.)
A budai káptalan 1449-ben II. Ulászló meghagyásából Bélteki Drágfi Bertalant iktatja be Nagy- és Kis-Goroszló birtokba, melyeket id. Kusalyi Jakcsi László leánya, Erzsébet adott neki. A beiktatásnak ellentmondás nélkül való megtörténtéről a káptalan oklevelet állít ki.*
* GKG. C. fasc. XII.
1472-ben Kusalyi László leánya a Szent Klára-szerzetbeli Erzsébet eladja a két Magyar-Goroszlóban levő fél részét minden tartozékával bányai polgároknak, Ádámnak és Keresztélynek meg maradékaiknak.*
* A budai egyház káptalanjának 1472. Kisasszony napja utáni szerdán kelt levele XVI. századbeli magyar fordításban, ered. 2 gyűrűpecséttel. GKG. C. fasc. XXI–XXIV.
Az 1475 körüli adóösszeírásban Kysgorozlo 2 frt, Naggorozlo 5 frt 4 dr. adóval van fölvéve, mint Drágfi-birtok.*
* E mű I. k. 180. lap.
1543-ban Nagy-Chorozlo-n a Drágfi Gáspár jobbágyai 3 kapu után fizettek adót; fölmentvék pedig az adózás alól 1 bíró, 1 szabados, 10 szegény, 4 új ház és 4 puszta telek.* K˙sghorozlo-n szintén 3 kapu után fizettek adót (ugyancsak a Drágfi Gáspár jobbágyai); fölmentést élvezett 1 bíró, 3 szabados, 11 szegény meg 2 új ház.* 1549-ben Gorozlon, 1553-ban Korozloon (Nagy-Goroszlóról van szó) 3 kapuszámnyi adóval 451rótták meg Drágfi özvegyének a jobbágyait, kiken kívül még 1 bírót, 2 servitort és 5 új házat találtak e helységben.* Kys Gorozlo-n szintén 3 kapuszámnyi adóval rótták meg az özvegynek a jobbágyait, kiken kívül még 1 bírót és 8 szegényt jegyeztek fel.* 1570-ben Nagh- és K˙sgorozlo-n 3–3 kapuszámnyi adót fizettek a császár jobbágyai.* 1604-ben a Gyulafi-jószághoz tartozó Nag˙ Gorozlo-n 1 rótt ház után 2 frtot,* K˙s-Gorozlón 2 rótt ház után 4 forintot fizettek adóban.*
* Dical.
* U. o.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
Mindkét Gorozlo egyike néhai Jakcsi László javainak, a melyekből Panaszi Pázmán Farkast és Annát az anyjuk által kötött szerződés alapján leánynegyed illeti meg, melynek kiadására 1547-ben meg is intik Jakcsi Mihályt.*
* Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 2. nr. 53.
Gorozlo birtokra vitték Kisdobai Székely Lázár és Mihály diósadi jobbágyainak a terményeit Elekes András, Diósadi Sere Albert, meg Sere Tamás és Mátyás, kiket ezért 1548-ban megidéznek.*
* U. o. 1548. fasc. 5. nr. 64.
Nagy- és Kis-Gorozlo részbirtok elfoglalása miatt 1555-ben Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Mihály tiltakoznak Nádasdi Tamás ellen,* s mint Drágfi György birtokaihoz – úgy látszik – a kincstár, Báthori András vagy György, Ország Kristóf, Perényi János fiai egyaránt igényt támaszthatnak, mert ezek ellen is tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, Mihály és András,* a kik 1557-ben az ellen tiltakoznak, hogy Kis Gorozlo felét Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozzák János király és anyja, Izabella.*
* U. o. Prot. 13. fol. 108. an. 1555.
* GKG. A. fasc. XX.
* Lelesz, Act. an. 1557. nr. 13.
Naggorozlot, mely Báthori György hűtlenségbe esésével szállott a kincstárra, 1569-ben márcz. 19-dikén Rátóti Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond.* Kisgorozlot 1575 452szept. 18-dikán S. Báthori István adta Rátóti Gyulafi Lászlónak különösen Békés Gáspár ellenében tett hűséges szolgálataiért és elrendeli a beiktatást. E birtok a hűtlenségbe esett Károlyi Lászlóé volt.* 1595 okt. 12-dikén Báthori Zs. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy Nag˙- és Kis-Gorozlo birtokaival is szabadon rendelkezzék.*
* János Zs. aláírása és papirpecsétje. GKG. A. fasc. I., III. – U. o. a beiktató parancslevél is C. fasc. XII.
* GKG. A. fasc. II.
* U. o. C. fasc. XIX.
Gábor fejedelemnek 1619. Szent Háromság utáni harmadik vasárnap után való szombaton kelt levele szerint Gyulafi Zsuzsánna, Hadadi Wesselényi Pálné adományul kapta anyjától, Széchi Katától a szolnokvármegyei Goroszló részbirtokot.*
* (Előfordúl Udvarhelylyel) GKG. C. fasc. XIX.
Nagy- és Kis-Goroszló meg Hanisa falvakban 1654 szept. 22-dike előtt 25 jobbágyot adott Barcsai Zs. özvegye Gyulafi Borbála Tököli Istvánné Gyulafi Máriának. Ez ügyben szerződés állott fenn a két nő között.*
* U. o. A. fasc. XV., XVI.
1702 ápr. 24-dikén Guthi Farkas alispán kisgoroszlói jobbágyaért kezességet vállalnak Toroczkai István udvarhelyi, Medi István kisgoroszlói jobbágyai.*
* Szgy.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Nagy-Goroszló községből a következőket, papok: Popa György és Popa Irimie, mindkettő gör. kath., kántor: Popa Vonucz gör. kath., árendátor: Saulovics Ábrahám zsidó; az udvar részéről való összeírást az uraság tudta nélkül az udvarbíró nem engedte meg.* Kis-Goroszló községből ekkor ezeket írták össze: más telkén lakó, adómentes nemesek: Nemes Vonul és Szabó János; más telkén lakó, adózó nemesek: Napradán Vaszalia és Bumbucz Vaszalie; pap: Jancsó János gör. kath.; kántor: Derebán Isztrátyi gör. kath.; molnárok: Krecz Filep, Goczoj György és Csoza Von.*
* Szv. lt.
* U. o.
Nagy-Goroszló a szilágysomlyói alesperességhez tartozó görcsöni róm. kath. egyház filiája, a hol most a Szt. Kereszt-kápolna van (Capella S. Crucis).* Gör. kath. fatemploma 1800-ban 453épűlt. A gör. kath. egyházközség anyakönyve 1825-ben kezdődik.*
* Bunyitay Vincze: Schematismus, 347. l.
* Schem. 1898. 123. lap.
Kis-Goroszló gör. kath. fatemploma 1780-ban épűlt. Ez egyházközség anyakönyve 1826-ban kezdődik.*
* U. o. 120. lap.
Mindkét falunak gör. kath. jellegű egy-egy tantermű elemi iskolája van, a nagygoroszlói 1891-ben, a kisgoroszlói 1899-ben épűlt.
A XVII. századból Csehi javak urbariuma czímmel fenmaradt jegyzék szerint Nag Gorozlon 30, Kis-Gorozlón 43 jobbágy van.* Tehát ekkor Kis-Goroszló volt népesebb.
* GKG. A fasc. XV., XVI.
Nagy-Goroszlón 1715-ben 9 jobbágy, 3 zsellér, összesen 12 háztartás fizet adót, magyar 5, oláh 7; 1720-ban 11 jobbágy, 5 zsellér, összesen 16 háztartás, 8 magyar és 8 oláh. A népesség száma 1715-ben 108 lélek, magyar 45, oláh 63; 1720-ban 144 lélek, 72 magyar és 62 oláh.* A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
Kis-Goroszlón 1715-ben 12 jobbágy és 2 zsellér, összesen 14 háztartás fizet adót, és pedig 5 magyar és 9 oláh; 1720-ban 16 jobbágy és 14 zsellér, összesen 30 háztartás, ebből 12 magyar és 18 oláh. A népesség száma 1715-ben 126 lélek, magyar 45, oláh 81; 1720-ban 270 lélek, 108 magyar és 162 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.* 1733-ban Goroszló oláh családjainak a száma 27; egyesült papja György.* 1750-ben Kis-Garaszlo-n 600, Nagy-Garuszlo-n 304 a gör. kath. lelkek száma.*
* U. o. 65. és 66. l.
* Előfordúl Náprád után Aranyos és Horvát között. Tr.
* Tr. 1901. IX. 283. l.
1847-ben Nagy-Goroszlón 316 lakos van; róm. kath. 4, gör. katholikus 312.* Kis-Goroszló népessége 478 lélek; róm. kath. 5, gör. kath. 473.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 108. l.
* U. o. 110. l.
1890-ben Szamos-Nagy-Goroszló lélekszáma 590; nyelvre nézve magyar 17, oláh 572, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve 454r. kath. 3, gör. kath. 572, evang. reform. 11, izr. 14. Házak száma 135. Kis-Goroszló lélekszáma 480; nyelvre nézve magyar 12, német 1, oláh 416, horvát 43, egyéb nyelvű 7; vallásra nézve róm. kath. 45. gör. kath. 423, izr. 12. Házak száma 110.
1720-ban Kis-Goroszlón 4 olyan jobbágy volt, kit földesura visszakövetelt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 341. l.
A csehi vár XVIII. századbeli urbariuma szerint Nagy-Gorozlon Csehiszer 13 jobbágy. Úgy a Szent-György, mint a Szent-Mihály adója e szerről, a mióta megosztoztak, 88 dénár volt; a darabantpénz ugyanennyi. Virrasztó-pénzt fizetnek 75 dénárt, tretina-pénzt pedig 1 frtot a hanisaiakkal együtt. Juhból egy gyapjas bárányos juhot adnak, tizen alól egy konyhabárányt. Öténél kevesebb juh váltója két pénz. Őszi tizedként minden tízből egyet adnak; ennek váltóját az urak állapítják meg. A pázsit-tized minden tízből egy, ha több is, nem adnak többet. Tízen alól a váltó két pénz. A korcsmát úgy használják, mint a többi falvakban. Ugyanitt Listiusné szeri 40 jobbágy. Mind a Szent-György, mind a Szent-Mihály adója 10 frt, a darabantpénz 8 forint; mindezeket Hanisával együtt adják. Tretinapénzt harmadfél forintot fizetnek szintén Hanisával együtt. Tíz juhból adnak egy öreg gyapjas bárányos juhot, de, ha több van is, csak egyet; tíz méhből egyet, melynek váltója két pénz. A korcsmát úgy tartják, mint a többi falvakban.* Kis-Goroszlón a jobbágyok száma 44. Szent-György adójaként 5 frt 39 dénárt fizetnek; Szent-Mihály adójában ugyanannyit. A darabant-pénz 10 frt. Tretina-pénzt vesznek 2 frt 50 dénárt. Virrasztó-pénzzel annyival tartoznak, a mint belől kivánják, de csak minden harmadik esztendőben. A kinek juha van, tizen felül akármennyi van is, itt is csak egy gyapjas fias juhval tartozik; ha tíznél kevesebb, akkor egy nyúzni való báránynyal. Ötnél kevesebb juhnak a váltója szintén két pénz. 455Disznótizeddel hasonlólag őszszel tartoznak; ennek váltóját itt is az urak szabják meg. Tavaszi tizedül, ha sok is – mint a nagygoroszlaiak –, csak egyet adnak; váltója két pénz. Tartoznak őszszel egy vágótehénnel, tavaszszal is egy tretina tehénnel, három pint vajjal és egy bödön túróval.*
* GKG. A. fasc. XV. XVI.
* GKG. A. fasc. XVI. XVI.
A mívelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak Nagy-Goroszlón szántóföldet 1715-ben 37, 1720-ban 216 köblöst; rétet 1705-ben 49, 1720-ban 81 kaszást.* Kis-Goroszlón szántóföld 1715-ben 45 1/9, 1720-ban 385 köblös, rét 1715-ben 23, 1720-ban 76 kaszás; malom 1720-ban 1, ebből jövedelem 42 forint; 1715-ben pedig ipar és kereskedésből jövedelem 45 forint.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. lap.
* U. o.
1895-ben Szamos-Nagy-Goroszló gazdaságainak száma 126. Területe 1898 katasztrális hold, a melyből szántóföld 957, legelő 361, erdő 291, rét 117, kert 58, szőlő (parlag) 4, terméketlen 110 hold.* Kis-Goroszló gazdaságainak száma 164. Területe 2302 katasztrális hold, a melyből szántóföld 988, erdő 759, legelő 142, kert 88, nádas 5, szőlő, beültetve 1, terméketlen 195 hold.*
* Mg. St. 510.
* U. o.
N.-Goroszló községnek 1900-ban 9728 K. 58 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3165 K. 86 f. Kis-Goroszló vagyona 4216 K. 78 f. érték állami egyenes adója 2957 K. 80 f.
Utczái: Alsó-, Felső- (másként Poinicza-), Traniş = trányis és Husia = huszijá-utcza. Határrészei: Moine = Mojnyë (ugarnak maradott szántóföldek), Costiţe = Kosticzë (bordás dombocskák), Valea Costiţelor = Váljá Koszticzëlor (a bordás dombocskák alatt elterülő völgy), Blidar (tálas), Fundaturi = Fundaturj (zugolyok), Valea Caselor = Váljá Kászëlor (a házak patak), Pśana = Pojána (erdei rét), Ciuncalai = Csunkálej tájszó (bojtok), Şes = Sesz (fennsik), Coastea Morii = Kasztjá Morij (a malomnál végződő 456domb), Rastoaca = Resztake (vízárok), Cos Prund = Kos Prund (homokos kas), Cânepişte = Kinyëptyistyë (kenderföld), Kis-Sziget, Baltă = Bálta (tócsa), Părăul Corbului = Pereu.l Korbuluj (hollós völgy), Mânjele = Munzselë (mocsok). Vizei: a Szamos folyó; a Valea Caselor = Váljá Kászëlor (a házak pataka), Valea Costiţelor = Váljá Koszticzëlor (a dombocskák pataka) és a Şësz határrészében folyó pataknak a neve Vályáluj-Drágus.
Kis-Goroszló utczái: Náprádi-, Kis-Debreczeni- és nagy-Goroszlói-utcza. Határrészei: Dîmbul Roşul = Dimbul Rosu (veres domb), Pogaci = Pogecsj (pogácsák), Creanga Iněului = Krëjángá Ineuluj (inói ág); Lunka (völgy), Neamţ = Nyámcz (német), Balt = Bálta, Costiţe = Koszticzë (dombocskák), Poderei = Pogyërëj (fennsikocskák), Cicera = Csicserá, ennek része Părăul Boilor = Pereul Bojilor (az ökrök csermelye); Hanoşa = Hánosá (Hanisa).*
* Lásd ezt.
