1. A dobokavármegyei Kékes-Nyárlók.
1. A dobokavármegyei Kékes-Nyárlók.
Ily néven két helységet csatoltak Doboka vármegyéből Szilágy vármegyébe: Alsó- és Felső-Kékes-Nyárlót.
Nevének változatai: Nyarlo, Also Nyarlo, Felsew Nyarlo 1438, Narlo 1461, Alsókekes és Felsewkekes 1470, Kékesnyárló 1522, Kekesnyarlo 1525, Kékes-Nyárló 1722, Kekes N˙árlo 1722, Felső-Kékes-Nyárlo 1733, Alsókékesnyárló 1760, Alsó-Kékesnyárló román neve Tyityise, Felső-Kékesnyárlóé Sztina 1837.
A dobokavármegyei Kékes nevét (oláhul Totiš) dr. Réthy László a kéklő, sötétlő erdőségre vezeti vissza.*
* Tagányi Károly, dr. Réthy László és Pokoly József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája, I. k. 545. l.
Alsó-Kékes-Nyárló határát a szomszéd községek lakosai nyári legelőnek használták. Román nevéből (Chichişa, Kikisá, Tyityise) nyárfás területre lehet következtetni.
Felső Kékes-Nyárló román neve: Stână = Sztina pásztorkarámot jelent; csakugyan a helyet a szomszéd községek lakói juhnyaralónak használták régebben.
Egy 1722-diki összeírás szerint a dobokavármegyei Kekes N˙arlo falu a Meszes nevű fehér hegy lábánál egy, erdőségekkel körűlvett szűk völgyben fekszik. A mellette elvezető út kevésbbé élénk forgalmú. Távolsága e falunak Zilahtól 1/2 mérföld. (1722.)*
* Cons. Dob.
Alsókékesnyárló Hodor szerint «I. Rákóczi Györgytől nyert kiváltsági levélnél fogva, melyet templom építhetése eránt adott, 1547 ólta álló falu».*
* Hodor K.: Doboka, 530. l.
Felsőkékesnyárlóról pedig azt mondja Hodor 1837-ben, hogy másfélszázad előtt alapúlt.*
* U. o.
Minthogy Doboka vármegyében Kékes nevű helység is van, nem merem teljes bizonyossággal a mi Kékes-Nyárlóink 658számára foglalni le amaz 1408. aug. 20-diki adatot, mely szerint Dobokai János erd. alvajda néhai Bonyó Miklós felső- és alsó-kékesi részjószágait, holott ezeknek Bonyó Miklós halálával Ördög László, Egyed fia s Ördög Imre és Mihály fiaira kellett volna szállani, magához váltotta volt; mégis ezeket a részjószágokat Lászlónak, Egyed fiának visszabocsátja, hogy bírja mindaddig, míg Ördög Imre és Mihály fiai az őket illető részért eleget nem tehetnek.*
* Szabó K.: Az Erd. Muz. Okl. 45–46. lap.
Igaz, ha figyelembe vesszük, hogy Bogyó Miklós jószágául Romlott helység fele is említve van s e helység felével együtt váltotta magához harminchét márkáért, minden márkára száz garast számítva Dobokai János az alsó- és felső-kékesi részeket, még rokona Vitéz László özvegyétől: akkor már kevesebb gyanú fér ez adathoz.
Dobokai János 1461 febr. 2-dikán a Csömörlő és Szent-György közt emlegetett Narlot Dobokai Miklósnak zálogosította el.*
* Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 102. i. nr. 2.
A dobokavármegyei Alsókekes és Felsewkekes Dobokai Miklós ama hátramaradt jószágai között is szerepelnek, a melyeket elfoglaltak az erdélyi vajdák és a melyeket illetőleg 1470 szept. 3-dikán közös eljárási módot állapítanak meg a Dobokaiak.*
* Dl. 36.394. Km. Prot. G. p. 40. nr. 3.
Igen valószínű, hogy 1492 aug. 20-dikán Drági Márk a dobokavármegyei másik Kekes falubeli birtokát zálogosította el Zsombori Péternek,* a ki pedig 1507 nov. 8-dikán megigérte fiainak, hogy ama kékesi meg nyárlói birtokokat, melyeket zálogban birt Szilágyszegi Pál, Hidalmási Kántor Pál, Márton és Balázstól visszaszerzi.*
* Dl. 36.398. Km. Prot. M. min. p. 79. nr. 1.
* Dl. 36.405. Michael p. 267. nr. 1.
1520 febr. 23-dikán Dobokai Miklós a dobokavármegyei kékesi meg nyárlói birtokát (előfordúlnak Romlottal) Deésházi 659Péternek* zálogosítja el s ugyanő 1521 jan. 16-dikán a dobokavármegyei Kekes meg Nyárló birtokát Tótpronnai Kherubin, kolozsvármegyei főispánnak.*
* Dl. 36402. Km. Prot. Magn. pag. 168. nr. 1.
* Dl. 36405. Km. Prot. Michael p. 351. nr. 1.
1522 szept. 16-dikán a dobokavármegyei Kékesnyárló falu felét adja el Dobokai Miklós, még pedig Bélteki Drágfi Jánosnak.*
* Dl. 36400. Km. Prot. R. min. p. 79. nr. 1.
A belsőszolnoki (!) Nyárló részbirtokot 1524-ben Bazándi Dobai Ferencznek, Urszulának és Demeternek, Dományhidai Fruzsinának és Ferencznek meg Dobokai Bessenyei Bernát leányainak: Katalinnak és Zsófiának adományozza Lajos király.*
* Bl. fasc. A. nr. 6.
1525 jan. 28-dikán Dobokai Bessenyei Ferencz eltiltja a dobokavármegyei Kekesnyarlo* falubeli birtok elidegenítésétől Károlyi Láncz László gyermekeit: Zsigmondot, Lászlót, Dénest, Annát és Magdát meg Derzsei Dobokai Miklóst.
* Előfordúl Nyárló után Kékes és Romlott között. Dl. 36401. Km. Prot. T. min. p. 117. nr. 1.
1638 előtt Kékes Nyarlón Dobokai Katának és Somlyai Juditnak részbirtokaik voltak. Ebben az időben egyezmény jött létre köztük és Pécsi Simon között e részbirtokokra vonatkozólag.*
* Hodor K.: Doboka, 1837. Függelék 12. l.
1642-ben Szikszai Zsigmond többek között a dobokavármegyei Meszesalja kerületbeli Nyárló birtokát is átírja nejére, Tamási Sárára és leányára 2000 frt erejéig.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. T. nr. 2.
1722 decz. 10-dikén Károly király meghagyja a kolozsmonostori requisitoroknak, hogy a dobokai Nyárló birtok okleveleit keressék ki Gencsi György és Dobai Erzsébet javára.*
* Tört. Tár 1898. évf. 545–46. l.
1764-ben a dobokavármegyei Kékes-Nyárló ama birtokokhoz tartozik, a melyekért Zsombori Zsigmond pert folytatott mostohaanyja és nővére ellen.*
* Jlt.
1760-ban Alsó-Kékesnyárlón birtokosok voltak: ifj. Dániel 660István, Bágyoni Zsigmond, Toldi Ádám és Boros-Jenei Székely Ádám grófok.*
* Hodor K.: Doboka, 530. lap.
1804 január 10-dikén a törv. kir. tábla Nádudvari jogokat «itélt és szabott» Alsó- és Felső-Kékesnyárlóra vonatkozólag.*
* U. o.
1837-ben Alsó-Kékesnyárlónak Eszterházy, Bethlen, Vass, Rédei, Kun grófok, Wesselényi báró, Kakucsi, Hadfaludi, özv. Hadfaludiné, Székely, Ketheli, Ujfalvi, Henter nemesek;* Felsőkékesnyárlónak Vass, Rédei, Kun grófok, Kemény báró, özv. Teleki grófné, Kakucsi, Hatfaludi, Henter, Simándi, Titkos, Benedikti, Hodor nemesek, Rusztig zsidó a birtokosai.*
* U. o.
* U. o. 531. l.
Alsó-Kékes-Nyárló gör. kath. egyházát 1739-ben építették a szent arkangyalok tiszteletére. Anyakönyvök 1836-tól kezdődik.
Felsőkékesnyárló lakosai «termetes« görög nem egyesült hitü oláhok. Helyben pap és kősziklán épűlt fatemplom.*
* U. o.
Alsó-Kékes-Nyárlónak gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1896-ban szerveztetett, Felső-Kékes-Nyárlónak a szintén egy tantermű elemi iskolája gör. kel. jellegű, mely 1886-ban szerveztetett és épűlt.
1733-ban Alsó-Kékes-Nyárlón (Tetise) 32 az oláh családok száma, pap nincs. Felső-Kékes-Nyárló (Sztana) oláh családjainak a száma 27, egyesült papja id. István, görög-keleti papja pedig ifj. István.* 1750-ben 133 gör. kath. lélek volt Kékesnyálo-n.* 1837-ben Alsókékesnyárló lakossága: zsidók, görög egyesült oláhok. Különben lakik a faluban 2 nemes és 86 nem nemes. Ház 27 van benne. Felső-Kékesnyárló lélekszáma ekkor 589, háza 40.*
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 286. l.
* Hodor K.: Doboka, 530. l.
1890-ben Alsó-Kékesnyárló népessége 289; nyelvre nézve magyar 27, német 1, oláh 261; vallásra nézve gör. kath. 195, gör. kel. 46, izr. 48. Házak száma 55. Felső-Kékesnyárló lélekszáma 661681; nyelvre nézve magyar 9, oláh 665, egyéb nyelvű 7; vallásra nézve r. kath. 1, gör. kel. 663, evang. reform. 1, izr. 16. Házak száma 145.
1722-ben a dobokavármegyei Kékes-Nyárló határa két részre oszlik. Talaja vers és fehér, vizenyős, kavicsos, sovány, a trágya hiányát igen nagy mértékben érzi. Négy és hat ökörrel szántanak. Földjén jobban megterem a tavaszi búza, mint az őszi. Szénája erdei. Erdőben szükség felett bővelkedik. Őrölni fél mérföldnyire járnak.
Ekkor a dobokavármegyei Kekes-N˙arlo faluban* összeírtak 4 jobbágyot, 3 zsellért és 2 bujdosót. Ezek kezén volt 7 egész és féltelek, 7 pusztatelek, 13 ökör, 9 tehén, 3 borjú és üsző, 4 ló, 25 juh és kecske, 9 méhkas, 24 sertés, 20 köblös szántóföld, 21 köblös míveletlen föld, 5 köböl és 1 metreta (mintegy 39.39 l.) őszi vetés, 1 köböl és 2 metreta tavaszi vetés; termett e falu határán a megelőző 1721. évben 73 kalangya búza, 20 kalangya zab, árpa és alakor, 7 kalangya kender és len, 32 szekér széna.*
* Előfordúl Somró-Ujfalu és Borzova között.
* Cons. Dob.
Alsókékesnyárló földje kevés, de jó. Erdője tölgyes bükkös. Felsőkékesnyárló, «a mely Meszes déli oldalán fekszik», fában, gyümölcsben, legelőben gazdag. Vizben szegény. Földje általában termékeny, bőven termi a lent, melyet azonban henye asszonyai nem fordítanak eléggé hasznukra. Fehér bort termő jó fekvésű szőlőhegye is van. (1837).*
* Hodor K.: Doboka, 531. l.
1895-ben Alsó-Kékes-Nyárló gazdaságainak száma 61. Területe 1379 katasztrális hold, a melyből erdő 869, szántóföld 289, rét 154, legelő 23, kert 6, terméketlen 38 hold.* Felső-Kékes-Nyárló gazdaságainak száma 152. Területe 2145 katasztrális hold, a melyből szántóföld 981, erdő 576, rét 266, legelő 240, kert 14, szőlő parlag 12, beültetve 1, terméketlen 55 hold.*
* Mg. St. 506.
* U. o.
6621721-ben a dobokavármegyei Kékes-Nyárló adója 162 rhf. 30 dénár volt. 1722-ben e falu közös tartozása 91 magyar frt 20 dénár.*
* Cons. Dob.
1900-ben Alsó-Kékesnyárló községnek 1678 K. 36 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1565 K. 68 fillér. Felső-Kékesnyárlónak 6236 K. 52 f. becsértékű a cselekvő vagyona, állami egyenes adója 1997 K. 26 f.
Alsó-Kékesnyárló határrészei: Mnyerczuga (mérczécske), Brecze, Tireh (?)? Crucea lui Maros (?) = Krucsá luj Maros (?), Şes = Sësz (síkság) Cătră gura Sěcii = Ketre gurá Szëcsij a dealul Sěcii = gyálul Szecsij nevű hegy alatt (a szakadék – aszott hely – nyilása felé), faţa Sěcii = fáczá Szecsij (a szakadék felülete, oldala), dosul Sěcii = doszul Szecsij (a szakadék háta; valea Stânii = váljá Sztinyij (karám völgye).
Alsó-Kékesnyárlónak egész határa hajdan Romlott várához tartozott, mint Hodor tartja.*
* Hodor K.: Doboka, 530. l.
Alsókékesnyárló közepén «hasznos gubaványoló malmot» forgat az Egregy vize (1837).*
* U. o.
Felső-Kékes-Nyárló határrészei: Prilaze = Prilázë (hágcsók), ebben a Ticlău = Czikló (hegytető), sub Popa = szub Popá (a pap tulajdonát képező föld alatt), la Pădurea Pleşii = lá Padurjá Plësij (a Kopaszerdőnél), Zăpodie = Zepogyijë és Zepogyë (völgy), Zsurtyána, Hârtoape (tájszó) = Hirtapë (szakadékok), Peatra Albă = Pyátrá Álba (Fehérkő), Dealul Viilor = Gyálul Vijilor (szőlők hegye) és Plesicza (a kopasz). A Fehérkő a benne található alabástromtól kapta nevét.
