Örményes.
Örményes.
Ewrwynys, Örvényes 1391, Erwenes 1464, Hermenyes 1475, Ewrmen˙es 1543, Eormen˙eos 1549, Eormenyes 1569, Ewrmen˙es 1570, Eörményes 1595, Ormenyes 1604.
Középszolnokvármegyei helység. Az erdődi kerületben két Ewrwynys helység volt 1391-ben. Eredeti neve tehát Örvényes, mely az örvény szóból képződött.
1810-ben írja Szirmai, hogy Eörvényes máskép Erményes helységet Szatmár vármegyében említenek. Ilyen nevű helység ma Szatmárban nincs, tehát kétségtelen, hogy itt a mai szilágymegyei Örményesről van szó, melyet akkor Szatmárhoz számítottak. 1392-ben királyi adománynyal Balk és Drágh máramarosi főispánoknak a birtokába jut, 1415-ben pedig «György és Sándri Drágh fiai László, Oláh Jánosnak fia, János és László, Sándri Balk fiának fiai birták.»*
* Szirmai: Szatmár, 1810. II. k. 372. l.
171Örvényes birtokot 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak itélik Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.*
* Lelesz, B. 126. f. 5. nr. 25.
1453 nov. 1-én a középszolnoki Örményes birtokába Dengelegi Bernátot iktatták be.*
* Dl. 27,892.
Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adólajstroma szerint Hermenyes Drágfi-birtok 3 frt 2 dr. adóval.* 1543-ban (a közép szolnoki Ewrmen˙es-en) 1 kapuszámnyi adót fizettek Drágfi Gáspár jobbágyai; fölmentést nyert 1 biró meg 2 szegény.* 1549-ben (Eormen˙eos-en) ugyancsak 1 kapuszámnyi adóval róttak meg Drágfi özvegyének a jobbágyait. Ugyanekkor 1 új házat és 1 puszta telket is találtak e helységben,* 1570-ben 1 kapu után rótták meg adóval a császár jobbágyait.*
* E mű I. k. 179. lap.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
1604-ben a középszolnoki Gyulafi jószághoz tartozó Örményesen és Papfalván együttesen 1 rótt ház után 2 forintot fizettek adóban.*
* U. o.
1462-től 1595-ig Örményes is, mint a vidékbeli többi helység, a Jakcsiak s Drágfiak, majd Báthori György s ennek hűtlenségbe esésével a Gyulafiak kezén forog.* Erwenes* egyike volt azon birtokoknak, a melyekbe 1464-ben Kusalyi Jakcsi János fia, György ellenében be akarták iktatni bizonyos itélet alapján Báthori Szaniszlót, de Jakcsi emberei, ellenség módjára, megakadályozták.*
* Az 1462., 1464. (Örményes), 1569. (Eörmén˙es, Eormenyes), 1595. (Eörmenyes) évekre vonatkozó adatokat lásd Bikáczánál.
* Előfordul Godonyácz és Kelencze között.
* Lelesz, Act. Bercs. fasc. 7. nr. 49. (prot. II. pag. 207.)
Gyulafi Zsuzsánna, Barcsai és Listiusné örményesi jobbágyai tanuskodnak Égerháton 1642 február 16-dikán tartott tanúvallatásnál.*
* GKG.
Ekkortájt már szétdúlták a háborús idők Örményest is, melyet, mint puszta faluhelyet említenek, a mikor 1676 máj. 13-dikán osztozkodnak Kapi György és Bethlen Farkasné 172Ostrosith Borbála,* a kinek három örmenyesi szökött jobbágynak a puszta telke jutott.*
* GKG. A. fasc. VII.
* U. o.
* Szv. lt.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. l.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Örményesről a következőket: főbb birtokosok: gr. Bethlen Sámuel és br. Bornemissza József; kisebb birtokosok: gr. Gyulai József, gr. Toroczkai Zsigmond és br. Wesselényi Anna; saját telkükön lakó, adómentes nemesek: Bankos Vonucz, Petre, Gyorgyie, Vaszalie, András, Gábor és Jákob; pap: Pop a Gyirászim; kántor: Bankos Filep; molnár: Petrik Tógyer.*
* Szv. lt.
Az 1805-ben nemesi fölkelésre összeírt adómentes nemesek között Örményes községből a következők fordúlnak elő: Bánkos Vonucz és György gyalog, Bánkos György a Petri lóval; Bánkos Gligor, Vaszalia, Andrejka, Jákob és Stefán gyalog: öreg Bánkos Vonucz vak; Bánkos Tógyer gyalog;* adózó nemesek ezek: Drágomir Demeter, György, Vaszalia Sándor, Szimion és János, Kuk Mitru és Záh Mástyé; továbbá a következő szabadosokat a fölkelésben való részvételre: Kodre György, Pop Pásk, Olasz Gábor, Serpe György és Kopil Vaszalia.* Homagialis esküt tettek: Idősb Bánkos György, ifjú Bánkos Gligor, Vaszalika, Andréka, Stefán, Jákob és Tógyer.*
* U. o.
* U. o.
* U. o.
A gör. katholikusoknak fatemplomuk van. Anyakönyvük 1824-ben kezdődik.*
* Sch. 1886. 173. lap.
1750-ben a gör. kath. lelkek száma 132, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy sekrestyés egyházfi s illette a papot egy belső telek, hat köblös szántóföld, öt szekérnyi széna.* Egy tantermű elemi iskolájokat 1868-ban szervezték.
* Tr. 1901. évi IX. szám, 286. l.
Egy a tizenhetedik század elejéről A Bik alatt való jobbágyok 173száma czímmel fentmaradt összeírás szerint Eörmenesen a jobbágyok száma 2.* A tizenhetedik századból Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék szerint Eormeniesen 13 jobbágy van.* Egy 1676 máj. 22-diki kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fentmaradt összeírás szerint az itteni részbirtokban 1 puszta jobbágytelket említenek.* Gyulai Ferencz szilágycsehi birtokának 1689. jun. 5-dikéről fentmaradt lajstroma szerint Örményesen hat puszta telket írtak össze.* Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzékben egy puszta telek szerepel Örményesről.*
* GKG. A. fasc. XV., XVI.
* U. o.
* U. o.
* U. o. nr. 17., 18.
* U. o. C. fasc. XVI.
1847-ben a lakosok száma 524; valamennyi gör. kath.* 1890-ben 578 lakosa van; nyelvre nézve magyar 2, oláh 576; gör. kath. 562, evang reform. 2, izr. 14. Házak száma 135.
* Nagyv. Nvk. 1847. 111. l.
1895-ben gazdaságainak száma 135. Területe 1796 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1342, erdő 211, rét 76, legelő 47, szőlő (parlag) 2, kert 1, nádas 1, terméketlen 116 hold.*
* Mg. St. 405.
A községnek 1900-ban 1826 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2248 K 71 f.
Határrészeit fekvésök után nevezték el.
