Szécs.
481Szécs.
Schech 1319, Szech 1351, Zech 1364, Sech 1409, Zeich, Zeych 1453, Zeecz, Zewch 1475, Zeecs 1493, Zeech 1504, Zych 1550, Szecs 1569, Szilágy-Szécs 1652, Szilágy-Széts 1665, Széts 1671.
Közép-Szolnok vármegyéből csatolták Szilágy vármegyéhez; de egészen benn feküdt Kraszna vármegyében; 1319, 1434-ben hozzá, meg Somlyóhoz «in circulu Somlyoalja»,* sőt egy ízben, 1590-ben Valkóhoz is számították.
* V. ö. Csánki, I. köt. 564. lap.
Neve valószínüleg a Szőcs, Szűcs szóból alakúlt.
1281 tájt Medgyesi Miklós Sudak (?) Lászlónak és Péternek adta.* 1319 febr. 9-dikén Móricz fia Miklós vajda máramarosi főispán és testvérei Luka fiainak adják át a krasznavármegyei Schech nevű birtokot, mely Somlyóhoz (Sumlow) tartozott.*
* B. Kis Bálint: Az Árpádok királyi vére. 23. l.
* Anjoukori Okmánytár. I. k.
1364-ben megállapítják Zech birtok határát.*
* Bl. fasc. W.
Egy 1434 máj. 13-dikán kelt oklevél szerint Báthori Lászlóné Anna a leánynegyed fejében kapta (a Somlyóhoz tartozó Zech birtokot).*
* Dl. 30,096.
1453 febr. 6-dikán V. László király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy a középszolnoki Zeich birtokba iktassa be Filpesi Albertet;* máj. 14-dikén a konvent jelenti is V. Lászlónak, hogy (Zeych birtokba) zavartalanul beiktatta Filpesi Albertet és fivéreit.*
* Dl. 27,888.
* Dl. 27,889.
Az 1475 körüli adólajstrom szerint Zeecz Fylpesy Péternek a jószága 13 frt 3 dr. adóval.*
* E mű I. köt. 180. lap.
1543-ban a középszolnoki Zeech Fülpesi N. özvegye. Budafalvi Gábor, Szécsi Bertalan özvegye, Báthori Imre és Wajvoda N. özvegye között oszlott meg; az első kettőnek jobbágyai 2–2 kapu után adóztak, a többiekéi pedig csak 1–1 után. Fölmentvék az adózás alól 3 biró, 2 szabados, 14 szegény, 1 leégett ház és 1 puszta telek.* 1549-ben (a középszolnoki 482Zeechen, 1550-ben Zech) 2–2 kapu után adóztak a Somlyói Báthori András, Filpesi Miklós és Budaházi Menyhért jobbágyai, ellenben a Báthori Imre, Szécsi Márton és Dobai Ferenczéi csak 1–1 után. E 9 kapuszámon kívül volt a helységben még 1 biró, 16 szegény, 3 zsellér, 1 leégett és 7 új ház.*
* Dical.
* Dical.
1493-ban a Zeecsi Márton fia János részére, Haraklyány László ellen foganatosított vizsgálatról értesűlünk, ki Zeecs középszolnoki birtok területén Gyakorfisz nevű rétet elfoglalt és egy erdőt kivágott, majd Zeecsi Mihály özvegye, Anna ellen és fiai János, Kristóf ellen folyt a vizsgálat, kik Zeecs birtokon foglaltak le egy jobbágytelket.*
* Lelesz, Z. 184. f. anni 1493. nr. 31.
Zeech birtok határán Szécsi Márton és fiai: János Bertalan és Péter meg Szécsi Fóris visszafoglalták a Zőlőmak, Veressel földeket, Erdőberke és Szent György mezeje réteket meg egy részbirtokot, a miért 1504-ben Báthori István megidézteti őket.*
* U. o. Act. an. 1504. nr. 14.
Egy zechi részjószágra nézve kijelentette Haraklányi Miklós az esztergomi káptalan előtt 1512-ben, hogy magtalan elhalálozása esetén Désházi Mihály fiaira, István és Péterre, hagyja, kiknek nővérét Borbálát eljegyezte volt.*
* Szgy.
1522-ben a középszolnoki zeechi részbirtokáról szóló oklevelek kiadására idéztette meg Rátoni Nagy János Filpesi Ferenczet, Mátét és Ambrust.*
* Lelesz, Act. an. 1522. nr. 11.
1539-ben a kolozsmonostori konvent előtt Effratia Zalai Indaly Péterné, kinek anyja Katalin, ki Zechy János lánya és férje Bwdahazy János, az anyjától rámaradt zeechi középszolnoki birtokát Sárának, nővérének és utóbbi férjének Krasznai Ferencz Deáknak ötszáz forinton eladja.*
* Orsz. lt. Km. konvent, lad. 27. S. nr. 42.
Zeechy János, Katalin, Budaházy János, Effratia, Zalai Indaly Péter, Sára, Krasznai Ferencz Deák.
4831542-ben Szécsi Mihály eladja a (középszolnoki) zeechi birtokrészét házával, udvarházával és összes tartozékaival együtt kétszáz forintért Báthori András, Kristóf és István testvéreknek meg Báthori Imrének, Eleknek és Gáspárnak, kik szintén testvérek.*
* Orsz. lt. Km. konvent lad. 27. S. nr. 34.
1550-ben Ferdinánd meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Thardi Gáspárt vezesse Zych (középszolnokvármegyei) birtoknak részébe, mely azelőtt Thompos Tamásé és Mihályé volt, de azok magvaszakadtával királyi adomány révén neki jutott. A proponált tanuk: Haroklyani Miklós, Székely (Zekel) Lázár, György (Gywergh) Ferencz, Kysdobai Orgován (Orgohwan?) Pál, Csizér (Chyzer) István és Bálint, Adoryan Péter és Tamás, Chethe Miklós, Nagydobay Tamás. A konvent jelenti, hogy az ő embere Adoryan Tamással a parancs teljesítésére kiküldetett, kik a szomszédokat, névszerint: Ilosvai Cheh Miklóst, Chethe Miklóst, Iloswai Nadasi Boldizsárt, Zychi Themeswary Jánost, Zychy Mártont, Zychi Zychy Balázst, Iloswai Csögi (Thewgy) Mátyást, Zychy Imrét, Chethe Istvánt és Fodor Bálintot (utóbbi Fylpessy Margit jobbágya) összehíván, a parancsnak eleget akartak tenni, de Tamás deák, a Somlyói Zaniszlóffy Bathory* officialisa, ura nevében és János, officialis, a Zanyzlóffy Bathory Imre nevében ellentmondtak, kiket megidéztek.*
* Olvashatatlan keresztnév.
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. T. nr. 1.
Sámsoni Budaházi Menyhért Zech birtokbeli udvarházába betört Guti János magához vevén András nevű jobbágyát, elhajtotta onnan a fenti Budaházi jobbágyának, Thripon Jánosnak egy birkáját. 1553-ban Budaházi panaszára megidézik a hatalmaskodót.*
* U. o. Km. conv. lad. 27. M. nr. 18.
1569-ben Szécs faluban Somlyói Fehérvári Tamás egyik jobbágyának szőlőjét erővel elfoglalta Szécsi Guthy János. A fejedelem megparancsolta Közép-Szolnok vármegye tisztikarának, 484hogy Guthy Jánost fejedelmi törvényszék elé idézze, a mi meg is történt.*
* Nagyv. Múz. Blt.
1588-ban Budaházi Menyhértné Félegyházi Klára elzálogosít egy szécsi jobbágytelket örökségeivel együtt Báthori Imrének.*
* Gencsi-lt. nr. 1724.
1590-ben Valkó vár tartozéka, Szécs birtokért Nagyfalusi Serédi István, Nyvedi Horváth Mihályné Várday? Erzsébet és Illádiai Palaticz Györgyné Várday? Dorottya, mint felperesek perelnek Bánfi Pál fiai: Boldizsár, Gábor és László, Bánfi István fiai: Farkas és Kristóf meg Bánfi Miklós fiai: Tamás és László ellen, kikre a fent említett Pál halálával szállott a per. A birtokot Báthori Zs., erdélyi vajda itélőlevele alapján a Bánfi-család férfi-örököseinek adták.*
* Bl. fasc. G. nr. 4.
1628-ban Rettegen lakó Bakai Dániel és neje, Szentmarjai Erzsébet, a (középszolnoki) Szécsben levő jószágát is zálogba adja Tamási Mihálynak és nejének, Bakóczi Borbálának.*
* Szgy.
Szász István és Dobola Mihály szécsi lakosoknak és nemes személyeknek 1631-ben kelt levelök szerint Guti Miklós megvette a Szécsben lakó Bolducz Ambrustól tizenhat magyar forintért ennek a szénégető nevű helyen levő azon kertesrétét, melynek szomszédja egyfelől Jobolo Mihály, másfelől Sipos Gergely rétje.*
* Szgy.
A Szécsben levő birtokrészeket 1641-ben Rákóczi György több más birtokkal együtt ötvenezer magyar forint értékben Serédi István és neje Karnuthi Katharinának inskribálta visszaválthatólag. E birtokrészek ugyanis Somlyói Fejérvári Miklós és neje Ravazdi Erzsébet magtalan elhalálozása következtében szállottak törvény szerint reá, mint fejedelemre.*
* Szgy.
Ez évi jun. 5-dikén Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint Szécs jószágon Lónyai Zsigmond, Bedeginé Lónyai 485Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia Szántói Becski György és leánya Blibery Mellith Györgyné Zsuzsánna osztozkodnak.*
* GKG. nr. 9.
1651 jan. 12-dikén Menyei Debreczeni István, Közép-Szolnok vármegyének egyik hütös szolgabirája előtt Szécsben Rajak György Guthi Istvánnak egy szécsi nemes házhelyet ad cserében egy parasztszőlőért s húsz magyar frtért. A szőlő szomszédja Szécsi András jobbágya.*
* Szgy. e. CRIS feliratú gyűrűpecséttel.
Sasi István özvegye Dianna asszony Szilágy-Szécsben 1652 jan. 12-dikén, hogy a nagy drágaságban az éhenhalástól menekűljön, Zuka János nevű jobbágyát «feleségével, gyermekével és minden ingó-bingó marhával» örök áron eladja Guthi Istvánnak és nejének Bagosi Suskának ötven magyar forinton, Mandi István és Nicapoly Csizmadia István Szécsben lakó nemes személyek előtt,* Sasi Istvánné Diana eladott Guthi Istvánnak és nejének, Bagosi Zsuzsánnának két szécsi házjobbágyot és egy puszta telket is. Ezekre 1667 okt. 10-dikén Sasiné utóda, Kosik Pál újabb százhúsz forintot vett föl.*
* Szgy.
* Szgy.
1659-ben a biharvármegyei Bályokon lakó Szénás Pál és Gáspár a (középszolnokvármegyei) Szécsben lakó Kis Tamás nevű jobbágyuk fiait, ú. m. Jánost, Lukácsot, Demetert és Pétert ötvenöt magyar forintért zálogba adták Perecseni Nagy Andrásnak. De a négy legény azon jószágról való, mely Szénás Dáviddal pör alatt van, ezért a zálogosítók kötelezik magukat, hogy Nagy Andrást minden törvényes kereset ellen megvédik.*
* Szgy.
A következő adatunk még ebből az évből a tatárdúlásokhoz vezet egyszersmind, Ramocsaházi Mihály és Somi Mihály középszolnokvármegyei Szilágy-Szécsben lakó nemes személyeknek Sz.-Szécsben Guthi István nemes udvarházánál 1659-ben kelt levelük szerint Guthi Miklósné Erdélyi Suska, 486mivel a tatárok legközelebbi beütésük alkalmával mindenéből annyira kifosztották, hogy neveletlen gyermekét Guthi Évát nem tudná eltartani, említett Guthi Istvánnak ötven magyar forintért zálogba adja a leánya Guthi Éva Sz.-Szécsben lakó Dragus Márton nevű jobbágyát a szokott feltételek mellett. Guthi István azonban megigéri, hogy ha testvére, említett Guthi Miklós netalán életben van és visszatér, a zálogba vett jobbágyot atyafi szeretetből ajándékban visszaadja.*
* Szgy.
1665 okt, 27-dikén Szénás János, szatmárnémetii lakos, eladja a szolnokvármegyei Szilágy-Szétsben levő Hajdú Péter nevű jobbágyát telkestül és összes tartozékaival örök áron Szécsi Györgynek.*
* Gencsi-lt. nr. 37.
1666 jan. 10-dikén Szécsi György kivált felesége, Guthi Judit jogán egy szécsi jobbágyot, Hajdú Tamást Topai János gyámjától, Balajti Lászlótól és kötelezi magát az ezután felmerűlhető összeg megfizetésére is.* Most Szénási János cserében ad egy hasonló nevű szécsi jobbágyot Szécsi Györgynek egy, a perecseni út mellett fekvő, három rúdból álló házhelyért, melyet Guzo Mare házhelyének neveznek;* aug. 30-dikán Apafi Mihály meghagyja Közép-Szolnok tisztségének, hogy ama szécsi zálogos birtokrészeket és jobbágyokat, a melyeket és a kiket elfoglalt Nagy Tamás, sz.-csehi lakos, azonnal foglalja vissza Balajti László számára.*
* U. o. nr. 1. és nr. 33.
* U. o. nr. 34.
* U. o. nr. 956.
1668 jun. 13-dikán Koszik Ferencz és Pál, beregvármegyei lakosok elzálogosítanak egy szécsi jobbágyot telkestül Szécsi Györgynek.*
* U. o. nr. 28.
1669-ben Dul Péter középszolnokvármegyei M.-Baksán lakó szolgabiró és Veres István mocsolyai lakos, középszolnoki hites assessor előtt Szilágy-Szécsben Dobai György krasznavármegyei ilosvai lakos a középszolnoki Szakácsiban levő részbirtokát 487és házhelyét eladta Szécsy György szilágyszécsi lakosnak.* Tyúkodi Jánost ama két szécsi jobbágytelek kibocsátására intették meg Dobai György és Szécsi György, a mely jobbágytelkeken Kovács Mihály és István laktak. Erről Dobai és társa ez évi jul. 8-dikán bizonyítványt vesznek.*
* Szgy.
* Gencsi-lt. nr. 1461.
Szécsi György (szilágyszécsi lakos) 1671-ben Benes Dávidnak a középszolnoki Ákoson levő puszta telkét vette zálogba.*
* Szgy.
1671 január 26-dikán Balajti László magvaszakadtával a középszolnoki szétsi részjószágba beiktatják Kopacseli Boér Ferenczet,* de Telegdi Balajti Ferencz és neje, Valkai Erzsébet ellentmondottak, mit 1676 február 19-dikén megokolni is készek.*
* Gencsi-lt. nr. 23.
* U. o. nr. 17.
1683 fehr. 16-dikán Szécsi György és neje, Guthi Judit, szilágyszécsi lakosok cserébe vesznek egy szécsi puszta telekért egy szécsi jobbágytelket a már említett Szénás Jánostól.*
* U. o. nr. 12.
Szilágy-Szécsben lakó Guthi István 1686-ban Közép-Szolnok vármegyében alispán.*
* Szgy.
1686 jan. 29-dikén Perecsenyi Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin (középszolnoki) szécsi részbirtokához, mint vérrokonoknak, Perecsenyi Lindvay, másként Kovács Mihálynak és nővérének is van joguk.*
* Nagyv. Múz. Blt.
Berkeszi István Vérvölgyön lakó középszolnokvármegyei egyik hites szolgabíró előtt a középszolnokvármegyei Szécsben 1687-ben ott lakó Guthi István és neje Erdőteleki Judit egy jobbágyáért Dragus Gergelyért százharmincz frtig jót állanak: Kádas Istvánné jobbágyai: Dragus Tivadar, Dragus Lőrincz, Dragus Karácson, Enyedi Jánosné jobbágya: N. Gergely, Komornyik János jobbágyai: Géczi Illés és László, Guthi István jobbágyai: Dragus Gergely, Balás Mihály és Vanya Tivadar, Szécsi György jobbágyai: Dragus Péter, Hajdú Ignácz, Tomsu Tivadar és Kosztu Péter, Veres István jobbágya: Barnucz Péter.
488Bujér Ferencz jobbágya: Dersidai Balos Mihály, Móré Péter jobbágya: Pulyka János, Dragus Simon. Alsó Mihály jobbágya: Pálkuly István és András.*
* Szgy.
Vérvölgyi Berkeszi István, középszolnoki szolgabiró, Szécsi Szécsi György és Baxai Dul András, hites assessor és nemes személyek előtt 1688-ban Szécsben Komornyik Jánosné Adorján Borbála jobbágyának Géczi Miklósnak házánál, Guthi Farkasnak Hidvégi Helye Miklós nevű jobbágyáért száz magyar frtig jótállanak: Czigány Pál, biharmegyei genyetei lakos negyven frtig, a ki Kis-Paczali Kovács Mihály, somlyói lakos jobbágya, Genyétei Lázár György, a ki Adorján Borbála jobbágya szintén negyven frtig, Genyétei Bocsa Tamás, a ki Csáki László jobbágya, húsz frtig.*
* Szgy.
Szécs községben lakó jobbágyát Fancsikai Nagy István zálogba veti nyolczvan forintért Perecseni Nagy Andrásnak.*
* Szgy.
1689-ben Dobai József középszolnokvármegyei jegyző Magyar-Baksai Dúl András a fejedelem parancsára tanúvallatást tartat Guthy Farkas javára. Szécsi György szécsi nemes azt vallja, hogy Récsei László tatár rabságba esvén, feje váltságáért volt kénytelen eladni szécsi birtokát Balajti Lászlónak; tanúk voltak még Szécsy György felesége Guthy Judit, özv. Mocsolyai Móré Péterné, Mocsolyai Veres Ferencz jobbágyai.* Jun. 21-dikén Récsey László szécsi és sámsoni birtokának elidegenítéséről Ilosván és Lompérton is tanúvallatást tartanak Guthy Farkas javára.*
* Nagyv. Múz. Blt.
* U. o.
Guthi Farkas és neje Sarmasági Mária szécsi lakosok 1693-ban zálogba vették Czucz Ferencztől ennek középszolnoki ököritói jószágát.*
* Szgy.
1694-ben Guthi Farkas szécsi lakos zálogba vette Hídi Sándor középszolnoki és krasznamegyei birtokait.*
* Szgy.
Mocsolyai Veres Ferencz, sámsoni lakos, közép-szolnoki 489hites szolgabiró és M.-Baksai Dull András hites nótárius levele szerint Szécsben, Szécsi György udvarházánál, Bagamiri Szücs (alias Baltos) István «szabad kézzel lábbal lévén» kötelezte magát s esküvel erősítette, hogy nejével Bernáth Katával és fiával Péterrel Guthi Farkasnak és nejének Sarmasági Máriának hűséges jobbágya lesz és el nem bujdosik. (1694.)*
* Szgy.
Kolozsvári Enyedi Jánosné Valkai Erzsébet szécsi birtokosnak Kiss Gergely nevű jobbágyáért, ki asszonya földéről és neve alól elszökött – hogy ezután el nem szökik – Szécsben (1694 október 3-dikán) kezességet vállalnak: Komornik Jánosné Adorján Borbálának, Szétsi Györgynek, Mocsollyai Veres Zsigmondnak, Guthy Farkasnak jobbágyai, id. Szécsi Guthy Istvánnak tiz szécsi jobbágya is. Ha Kis Gergely elszökik, minden további törvényes eljárás nélkül bárhol elfogható és elfogatható, a kezesek pedig tartoznak megfizetni azon összeget, amennyinek fejében jót állottak s ha nem fizethetik, szintén elfoghatók, mint ezt Udvarhelyi Gergely és Sassi Istvánnak, az erd. törv. tábl. hites íródeákjai és nótáriusainak a fent jelzett időben Szécsben Guthy Farkas házánál kiadott levele bizonyítja.*
* Szgy.
Ugyancsak 1694-ben (márcz. 14.) Szécsi György elcserél a szécsi határban egy darab örökös földet Bereczki Mihálynak ugyanazon határban a Kővágás-far alatti patak mellett fekvő malomhelyéért.*
* Gencsi-lt. nr. 10.
1696-ban a Sz.-Szécsben lakó Szécsi György neje és Guthi István örökösei a Guthi-féle birtok felosztását nem engedik.*
* Szgy.
Latrán János a szécsi jobbágyát nem saját, hanem idegen pénzzel akarta kiváltani Szécsi Györgynétől, a mit 1698 jan. 18-dikán bizonyít Genesi György.*
* Gencsi-lt. nr. 965.
1699-ben a biharvármegyei Asszonyvásári Komornyik János zálogba adja Szécsen Szécsi Guthi Farkasnak a Ványa (?) 490alias Sipos János örökségét negyven magyar forintért, a mely jobbágytelek szomszédjai Veres Ferenczné Barnucz Péter nevű jobbágyának és a Guthi Farkas Kis Demjén nevű jobbágyának telke.*
* Szgy.
Berkeszi István, középszolnokvármegyei szolgabíró és Sámsoni Gólya György, hites assessor, vérvölgyi lakosok előtt, Szécsben, Szécsi Guthi Farkas házánál, ugyancsak ekkor, Sámsonban lakó Poises Gergely házastársa Borbély Klára Szécsben levő részbirtokát száz magyar arany frtért «örökösképpen» eladja a szokott kikötéssel Guthi Farkasnak.*
* U. o.
1700 ápr. 20-dikán tanúvallatást tartanak arról, hogy Szécsen hány Lónyai-féle jobbágy és jobbágytelek van és kik bírják ezeket.*
* Gencsi-lt. nr. 948.
1714 ápr. 13-dikán Szécsett Gencsi György átadja azon telkét, melyen Opris Tivadar lakott, évenkénti tizenkét napi szolgálattétel mellett Opris Györgynek.*
* U. o. nr. 959.
1715-ben Szilágy-Szécsben Guthi Dénesnek nemes udvarháza van.*
* Szgy.
Sz.-Szécs egyike vala Szécsi György és neje, Guthi Judit ama javainak, a melyeknek felosztására 1716 jun. 20-dikán az előbbiek leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia meginti Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.*
* Gencsi-lt. nr. 951.
1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei megosztozkodnak a szüleikről maradt szécsi részjószágon is.*
* U. o. nr. 213.
1722 okt. 30-dikán Virág Zsigmond, krasznavármegyei assessor előtt Récsében lakó Stall Mátyásné Luka Anna a középszolnokvármegyei Sz.-Szécsben Guthi Beniaminnak egy Romotsa-jusson való házhelyet ad tizenkét esztendei tizenkét forintban visszaválthatólag.*
* Szgy.
1732 máj. 15. kelettel fent maradt jegyzék szerint a szécsi 491Verőfényben levő szántóföldeket felosztották Gencsi István és György.*
* Gencsi-lt. nr. 112.
1732 előtt Fodor András és neje Szécsi Guti Susánna, majd ezek örökösei Fodor Zsigmond, Fodor János és Fodor Kata birtokosok. Az örökösök a birtokot 1733-ig felosztatlanul használják.*
* Szgy.
1742 okt. 19-dikén Gencsi István elzálogosít Szécsben két örökös jobbágyot és hét jobbágytelket Szentmarjai Lászlónak kétszáznégy magyar forintért.*
* Gencsi-lt. nr. 269.
1755 jun. 13-dikán Szilágy-Szécsben összeírják ama javakat, a melyek Gencsi Zsigmondot és Keczeli Györgyné Gencsi Erzsébetet illetik.*
* U. o. 161.
Balajti Pál és Klára testvérek szécsi részbirtokát, mint láttuk, fejedelmi ajándékúl kapta Boér másként Huszár Ferencz, a mi ellen Gencsi György tiltakozott. Boér azonban nem indított pert ezért az ellentmondó ellen, a minek következtében 1761 márczius 1-sején ismét ellentmond Gencsi György.*
* U. o. nr. 173.
Szilágy-Szécsen Gencsi Gentsi György Bolducz János nevű jobbágyának háza van.*
* Szgy.
1774 decz. 31-dikén szilágyszécsi jobbágyokon osztozkodnak Szabó László, József és Mihály.*
* Gencsi-lt. nr. 672.
A szécsi örökös jobbágytelkeiért Gencsi Zsigmond pert folytat, melyet 1776 jul. 2-dikán Szentmarjai Lászlóra származtat s erről utóbbit értesítteti.*
* U. o. nr. 429.
1705-ben szétsi nemesek: Guthi Farkas, Guthi János, Guthi István, Guthi Sámuel; kisdobaiak: Nagy Ferencz, Szaniszlai György, Détse Zsigmond, Dobai László, Dobai Mihály, a kiket Közép-Szolnok vármegye lovas zsoldosok állítására írt ki.*
* Szv. lt.
1797-ben a középszolnoki főbb és kisebb birtokosoknak és más személyeknek jegyzékében, a kik a hadi segedelemhez 492(illetve az orsz. nemzeti fölkeléshez) járúlhatnak, Szééts községből ezt a névsort találjuk, főbb birtokosok: Kabós Sándorné, Ladányi Sámuel, Guthy Sándor, Csatári Sándorné, Guthy Krisztina, Décsei Zsigmond, Tordai József, Moré Péter, Sebes Dienes és Sz. Páli Laszló; kisebb birtokosok: Guthy István, Gergely Zsigmond, Matolcsi István, Récsei László, Sombori Elek, Goris László, Sz. Marjai György, Zoltán Ferenczné, Nemes Décsey magyar-csaholyi, Nemes Nagy Zsigmond, Gencsi Imre (Imreh), Nemes Kovács Péter, gr. Toldalagi László és Góllya József; papok: Dúll Ferencz ref. és Pora Tógyer oláh; kántor: Deák Vaszalia.*
* Szv. lt.
1805-ben lovasoknak vették föl a Ladányi-, Guti- és Csatári-családok tagjait, összesen 4-et.* Homagialis esküt tett a Cs. Csatári-csalad egy tagja és a Guti-család két tagja.*
* U. o.
* U. o.
Az evang. reformátusoknak a tizenhetedik században önálló egyházuk volt itt.* Az egyházmegye legrégibb jegyzőkönyveiben gyakran esik szó a szécsi reform. hívekről. Érdekes a Récsén 1667 márczius 23-dikán tartott «synodus partialis»-nak ez a jegyzőkönyvi bejegyzése Szécsről: «Szécsi Judit kivánja, hogy a ligából (t. i. a házassági kötelék alól) absolvaltassék». A megokolás ez: «mert periclital (t. i. veszedelemben van) a leányzó, a törököktől fél, hogy el ne vitettessék.» Valószinű, a mi nem ment akkor ritkaság számba, hogy az ura törökké lett, vagy török rabságba jutott. Az egyházmegye azt határozta, hogy «e casust megtekintvén, könyörűlt a szent ecclesia rajta, liberálja a leányzót, menjen férjhez, olyhoz, kit szeressen, és kivel egyenesen éljen.*
* Névk. ev. ref. 1874. 15. l.
* P. S. E. II. r. 7. l.
1773 aug. 14-dikén Dul Ferenczet Szilágy-Szécsre küldötték papnak.*
* Tt. ev. ref. II. 157. l.
A szilágyszétsi reformata szent eklézsiában szolgáló papnak fizetését 1775 márczius 21-dikén Csatár Sándor, Tordai 493József, Gúti Sándor, Gúti István, Gúti Benjáminné, Gúti Miklósné, Zámbó Jusztina ekként állapították meg, minden udvartól 1. öt véka búza, három véka málé, a kis vékával; 2. ebből az öt vékából kettőt minden birtokos el szokott vetni; 3. öt veder bor; 4. a tehetősebbek öt-öt márjást, az utánavalók négy-négy márjást; 5. négy-négy szekér fa; 6. egy-egy boglya széna, a kinek öt boglyán felül terem, a kinek kevesebb, az három márjás váltságdíjat fizet; 7. egy-egy másfél esztendős sertés. A kinek nincs nyája, öt márjást fizet; 8. a szegény közönséges emberek, «a kik ezen eklézsiában gyűlekeznek»), két-két véka búzát (a kis vékával) adtak. A kinek szénája termett, «egy-egy véka szénát», a kinek nem volt szénája, tizenhét poltrat volt köteles adni «és mindenik egy szekér fát esztendőnként».
A szilágyszétsi parochia és templomhelyet (Meggyeskert nevű föld) Gúti Benjámin kérésére Magyarnagyzsombori Zsombori Antal ajándékozta a «szétsi ref. eklézsiának» örökön 1758 okt. 28-dikán.*
* Bizonyítják Tarnosi Keczeli Zsigmond, kolozsvármegyei hites assessor és Keczeli István, egyik alispán. V. ö. P. S. E. I. r. 22. l.
Most Perecsen fiókegyházközsége. S ma itt csak a gör. katholikusoknak van templomuk, mely 1808-ban kőből épült. Anyakönyvük 1831-ben kezdődik.
1733-ban Szitsul-ban (előfordúl Zálnok és Ököritó között) 28 volt az oláh családok száma; görög-keleti papja János nevet viselt.*
* Tr.
1750-ben (a szarvadi főesperességhez tartozó Szécsen) a gör. kath. lelkek száma 302, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, egy köblös s két vékás szántóföld, meg két mázsa só.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 285. l.
Gör. kath. jellegű egytantermű elemi iskolája 1872-ben épűlt.
494Szécsen 1715-ben 10 jobbágy-háztartás fizetett adót, 5 magyar és 5 oláh; 1720-ban 17 jobbágy-, 4 zsellér- és 1 taksás-, összesen 22 háztartás, magyar 14, oláh 8. A népesség száma 1715-ben 90 lélek, magyar 45, oláh 45; 1720-ban 198 lélek, 126 magyar és 72 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. lap.
Népességét egy 1847-diki Névkönyv – aligha megbízhatólag – 1223-ra teszi, e számból róm. kath. 3, gör. kath. 814, evang. reform. 403.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 100. l.
1890-ben 698 lakosa van, nyelvre nézve magyar 39, oláh 659; vallásra nézve r. kath. 2, gör. kath. 659, evang. reform. 27, izr. 10. Ház 139 van a falúban.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 93, 1720-ban 228 köblöst; rétet 1715-ben 28, 1720-ban 86 kaszást; szőlőt 1720-ban 23 kapást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
1895-ben gazdaságainak száma 226. Területe 2192 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1152, rét 305, erdő 262, legelő 261, kert 135, terméketlen 77 hold.*
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 8744 K 26 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3268 K 37 f.
Utczái: Nagy-, Temető-, Rovinea = Rovinyá (kis mocsár)- Csorvási- és Templom-utcza.
Határrészei: Rovinyá, Csorvás, Fântânele = Funtinyelë (források), Kapujás, Szlátina (sós víz), Halastó és Arisztri. Erdők: Rovinyá (kis mocsár környéke), Goronet = Goronyet (tölgyfás), Sub Pădure = Szub Padurë (erdő alja), Boierisce = Bojëristye (főuri tanya ?), Szőlők: Viile de jos = Gyijilë gyë zsosz (alsó szőlőhegyek), Csengő és Rovinyá.
