Szeő-Demeter.
474Szeő-Demeter.
Zouudemeter, Zewdemeter 1330, 1345, Zeüdeme 1424, Zeudemether 1463, Zewdemether 1474, Zeudemeter 1477, Szent-demeter 1479, Zent-demeter 1544, (Wolachi) in Zeodemether, Zwl Demeter 1549, Sződemeter 1555, Zwdemether 1570, Zeodemeter 1588, Zenth Demether 1608, Zeod-Demeter 1614, Sző-Demeter 1655, oláhul Szeuka 1733.
Szeődemeteren a hagyomány szerint Szent-Demeter kolostora állott s erről kapta nevét.
Közép-Szolnokból kebelezték Szilágy vármegyébe. Az oklevelek 1330-ban és 1345-ben Külső-Szolnokban említik.
A népesebb helységek közé tartozott.*
* V. ö. Csánki, I. k. 564. l.
1345 okt. 24-dikén (Zouudemeteren) Külső-Szolnok vármegye alispán és szolgabirái tartanak gyűlést és intézkednek Lelej zonukvármegyei birtokról.*
* Gr. Károlyi levéltár I. k. 164. l.
1389 jan. 28-dikán a szolnokvármegyei Zewdemeter birtokban Szeődemeteri Péter fiai Jakab és István, továbbá Álmosdi (Almusi?) Péter, János és László fiai kérésére minden, csütörtökön vásárt engedélyez Mária királynő.*
* Dl. 30,737.
Kölcsei Ferencz születésének helye.
A törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt ezt is elpusztították.*
* Szv. lt.
Kétségkívül Szeő-Demeter lappang ama Siőd nevű falú alatt, a melyet 1281-ben megrohantak a tasnádiak, hogy lakosait a néptelenné vált püspöki jószágra, Tasnádra hurczolják.*
* Szilágyi S.: Erd. Tört. I. 63. l.
1463-ban vizsgálat folyik Pocsai István részére, Álmosdi Csire Tamás ellen, ki Zeudemether középszolnoki birtokban két jobbágytelket elfoglalt, majd pedig a Vértes és Monostorpály birtoki jobbágyokat, kik Erdélyből sót szállítottak, elfogta az országuton (libera via.)*
* Lelesz, P. 129. f. anni 1463. nr. 23.
475A váradi káptalannak 1474-ben kelt okirata szerint Álmosdi Csire István Drágfi Miklósnak és fiának Bertalannak adta itteni birtokrészét.*
* Dl. 30,046
1475 körül Zewdemeterről Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda (wayuode) jószága 13 frt 3 dr., Csire (Chyre) Tamásé 8 frt, Csire Istváné 10 frt, bizonyos Kristófé 6 frt, Istváné 7 frt 8 dénár adóval volt kimutatva.* 1543-ban (a középszolnoki) Zewdemeteren 3–3 kapu után adóztatták meg a Horvát György és Székely Péter jobbágyait, de a Csűre Ferenczéit csak 1 után. Fölmentvék az adózás alól 3 biró, 2 szabados, 28 szegény és 1 puszta telek.* 1549-ben (a középszolnoki Zwl Demeteren, előfordúl Hatvan és Pele-Szarvad között) a Horvát György jobbágyai 6 1/2, a Horvát Jánoséi 5, az Ödönfi Lászlóéi pedig 3 kapu után adóztak. Eme 14 1/2 kapun kívül volt a helységben még 13 szegény és 16 új ház.* Ekkor egy falúrész Wolach˙, 1550-ben Wolachi in Zeodemether néven is említve s ezen a részén 1 kapu után rótták meg adóval a Horvát György jobbágyait, a kiken kívül volt 1 szegény, 6 servitor és 3 új ház.* 1570-ben (a középszolnoki Zwdemetheren) Horvát György özvegyének a jobbágyai 7 1/2, a Serédi Istvánéi 4, a Dobó Istvánéi 2 és az Ödönfi Ferenczéi 1 kapu után adóztak.*
* E mű I. köt. 177. és 178. lap.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
1477 jun. 30-dikán Pocsaii Páli László fiai: Jakab és Miklós elzálogosítják Zeudemeter birtokukat huszonnyolcz arany forinton Pocsaii Istvánnak.*
* Dl. 30,047.
A középszolnoki Szentdemeter* egyike vala azoknak a birtokoknak, a melyeket Álmosdi Csire Kristóf fia János 1479 jul. 22-dikén elzálogosított Álmosdi Csire Tamásnak.*
* Előfordúl Szent-Miklós után Etel és Csány között Usztató előtt.
* Dl. 30,220.
1503-ban a középszolnoki Szent Demeter birtokba Serédi Istvánt iktatják be.*
* Lelesz, Stat. S. 126.
A nagyváradi káptalannak 1538 Egyed napján kelt levele 476szerint Álmosdi Csire Ferencz eladta örökre a (középszolnoki) Zewdemetheren levő részjószágát Drágfii Andrásnak és Gáspárnak, a mit utóbbi kérelmére János király Szebenben Szent Márton napján átír és megerősít, hasonlóan Ferdinánd király Prágában 1544 január 28-dikán.* Azokat 1544-ben be is iktatták.* De Czyhak Zsófia özv. Csire Ferenczné, továbbá Bethleni Farkas, Valkai Miklós, Erdőhegyi Imréné Margit, Csaholyi Péterné Hedvig, Sarmasági Lászlóné Erzsébet és a váradi püspök ellentmondottak, kiket ezért a konvent megidéz.*
* GKG. C. fasc. XII.
* Lelesz, Stat. D. 219.
* GKG. C. fasc. XII.
1555-ben Sződemeter Chyre Hedvig (Chyre András leánya és Csaholyi Péter özvegye) és leánytestvéreire néz, miért is Chyre Hedvig Báthori András országbiró előtt óvást tesz, hogy azt Dobó István erdélyi vajda s Tahy Ferencz királyi főlovászmester adományul nyerjék.*
* Gr. Károlyi lt. III. 285. l.
1588 máj. 18-dikán Báthori Zs. fejedelem meghagyja, hogy a szolnokvármegyei Zeodemeter birtokba, a mely Peéri Thyw (?) Boldizsár halálával; szállott a kincstárra, iktassák be Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát.*
* A váradi káptalan 1589-diki átiratában. Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15.
A (középszolnoki) zent demeteri részbirtok elidegenítéseért 1608-ban Zeleméri Kamarás Borbála Somlyói Báthori Gábor ellen tiltakozott.*
* Lelesz, Prot. 51. folio 61. anno 1608.
Ödönfi László zentdemeteri részbirtokát, ennek özvegye, Monaki Borbála és leánya, Komjáti Jánosné Borbála, Nagytárkáni Hagit Ferencz őrizetére bízta; majd az említett Komjátiné átruházta erre a Hagitra, a ki aztán 1609-ben kinyilvánítja, hogy ez átruházás alapján birni kivánja a részbirtokot.*
* U. o. Act. an. 1609. nr. 20.
1614-ben Peéri Horváth Lázár biharvármegyei petroczi részbirtokát cserébe veszi Barthai Sándorné Palaticz Anna a (középszolnoki) zeod demeteri és több krasznavármegyei birtokért.*
* Bl. fasc. JJ.
477A (középszolnoki) zentdemeteri részjószágért 1615-ben vizsgálatot tartottak Lorántfi Mihály leányainak: Zsuzsánnának és Máriának gyámja, Osgyáni Bakos János számára. E részjószág Ruszkai Dobó Ferenczről Prinyi Zsófiára, ennek halálával pedig Székely Jakabra szállott.*
* Lelesz, Act. an. 1615. nr. 26.
1646-ban Lónyai Istvánné Sarmasági Annának is volt itt részbirtoka.*
* Szgy.
Egy 1742-diki tanúvallatás szerint Szeődemeteren Bydeskúti Zsigmondnak Portán Laczkó nevű zsellére van.*
* Bl.
Szeő-Demeter is egyike vala ama birtokoknak, a melyek visszaszerzésére nézve 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György megegyeztek.*
* Lelesz, Act. an. 1784. nr. 34. et 35: Prot. foliis 36. et 37.
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Szeő-Demeter községből a következőket, főbb birtokosok: br. Wesselényi Farkas, Bydeskúti Imre, László és Ferencz, Bölöni Ádám, Kövér Gábor, Bydeskúti Istvánné, Szombatfalvi Mihály és Ladányi Sámuel; kisebb birtokosok: Halmágyi László, Csűri Zsigmond, Szentmihályi Ferencz, Vitéz Andrásné, Szunyogh István, Décsei Ferencz, Kengyel Lajos, Menszáros Dániel utódai, Nagy Imre, Dániel és Sándor, Komáromi György és Ilosvai József; saját telkén lakó, egyházi adómentes nemes: Borzás András; más telkén lakó, egyházi adómentes nemesek: Pap András, Máté és János; más telkén lakó, adózó nemesek: Deszkás János, Szilágyi Mihály, ifjú Deszkás János, Szabó-Borz László, Vajda Gábor, Szilágyi József, Pasztián Vonucz, Teszka Danyiláné, Buth János és Szabó Miklós árvái; fizetést élvező, urasági tisztek: Miklós István, Kis György, Szamfira János, Buth Tógyer és Szilágyi János kulcsárok, Szabó Urszuj udvargazda; papok: Szalai András ref. és Pap Simon oláh; kántor: Nagy József ref.; árendátorok: Szabó Stefán és Árgyelán Kosztán.*
* Szv. lt.
4781805-ben a Kis-, Teczka-, Szilágyi-, Bora- és Vajda-családok fegyverfogható tagjait írták össze, mint adózó nemeseket, összesen 12-t,* majd pedig lovasnak vették föl a Bideskúti- és Szombatfalvi-családok tagjait, összesen 2-t; gyalogosnak a Pap-, Nagy-, Páska- és Borzás-családok tagjait, összesen 7-et,* október 22-dikén (Szeődemeteren) homagialis esküt tettek a Pap-, Pástyán-, Borzás-, Teczka-, Bora-, Szilágyi-, Vajda-, Bara-, Kis-, Nagy-, Paska-, Veres- és Csomós-családok tagjai; összesen 20-an.*
* Szv. lt.
* U. o.
* U. o.
Egyháza 1424-ben épűlt.* A zeüdemei templom építéséhez való főhordásban –úgy látszik – szopori jobbágyokat akadályoztak meg Majádi Albert fiai: János és György, kik ellen ezért vizsgálatot is tartottak.*
* Bunyitay V.: Schematismus 380. l.
* Lelesz, P. 169. f. 24. nr. 4.
Evang. reform. egyházának régibb történetéről adatok hiánya miatt keveset mondhatunk. A falú a XVII. században duló háborús időkben reform. lakosaiból kipusztíttatván oláhok és oroszokkal telepíttetett be.* Ez egyházba az 1655 máj. 30-dikán Debreczenben tartott közzsinat Gidófalvi Andrást küldte papnak.*
* Névk. ev. ref. 1875. 42. lap.
* Tört. Tár, 1898. évf. 640. lap.
A mostani kis egyházát 1760-ban építtette Bydeskuthy Zsigmondné Péchy Juliánna, a ki meg Bydeskuthy Ferencz 1774-ben saját költségökön harangokat is öntettek.*
* U. o.
Anyakönyve 1760-ban kezdődik.
Egy 1750-diki összeirás a református híveknek egy telkét említi, de azon a birtokosok kocsmát tartanak. Egyébként az van megjegyezve a telekről, hogy «absque Reformatis.»*
* Tr. 1901. IX. sz. 285. l.
Papjai a már említetteken kívül: Makódi Mihály 1760–64, Paksi János 1765, Kardszagi Antal Izsák 1765–75, Dóczi Ferencz 1776–88, Makódi Mihály 1788–93, Tamási Sámuel 4791794–1898, Szalai András 1797–1806, Fekete József 1806–34,* Horváth János 1834-től. Később Bogdándra, majd Varsolczra vitetett. Meghalt 1862-ben. Kacsó Lajos 1836-tól. Kacsó Albert 1872-től. A papi állomásról 1887-ben lemondott.
* Névk. ev. ref. 1875. 42. l.
Jelenleg a pelei körlelkészséghez tartozik.*
* Egyházmegyei lt.
1733-ban (Szeuka) 22 oláh családot jegyeztek fel; görög-keleti és kétnejű papja Mihály nevet viselt.*
* Tr.
1750-ben (Szőr-Demeteren) a gör. kath, lelkek száma 519, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, s illette a papot két mázsa só. A pap itt minden kerti veteményből, baromból, méhrajokból dézmát adott; az egykor háborítatlanúl bírt telekről taksát vettek a birtokosok: Wesselényi (Veselyéni) Ferencz s Bideskúti.*
* Tr. 1901. év, IX. szám, 285. l.
A gör. katholikusok fatemploma 1720-ban épűlt. Az egyházközség 1773-ban egyesűlt. Anyakönyve 1824-ben kezdődik.*
* Sch. 1886. 187. l.
Van két elemi népiskolája: állami és gör. kath., egy tanterműek. Az államit 1895-ben szervezték. A gör. kath. is ekkor állt lábra.
1715-ben 5 jobbágy, 9 zsellér és 3 taksás, összesen 17 háztartás fizetett adót; magyar 12, oláh 5; 1720-ban 25 jobbágy és 10 zsellér, összesen 35 háztartás, 25 magyar és 10 oláh. A népesség száma ebből következtetve a pragmatica sanctio korában 315 lélek lehetett, magyar 225, oláh 90.* 1720-ban hét telek volt már ötven éve puszta és két olyan jobbágy, kit földesura visszakövetelt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
* U. o. 341. l.
1847-ben – bizonyára tévesen – 687 lelket írtak össze, kik közül róm. kath. 32, gör. kath. 507, evang. reform. 133, izr. 15.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 107. l.
1890-ben 658 lakosa van; nyelvre nézve magyar 164, német 4801, tót 1, oláh 485, egyéb nyelvű 7; vallásra nézve r. kat. 40, gör. kat. 489, evang. reform. 96, unit. 1, izr. 32. Mint hát e puszta számadatokból is látszik, magyarsága folyton apadóban van. Házak száma 127.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1751-ben 120, 1720-ban 553 köblöst; rétet 1715-ben 39, 1720-ban 147 kaszást; szőlőt 1715-ben 15 1/2, 1720-ban 73 1/2 kapást.* Egy kapás szőlő egy csebret adott. melynek ára egy forint volt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.
* U. o. 341. l.
1895-ben gazdaságainak száma 119. Területe 3375 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1713, erdő 1239, rét 224, legelő 122, kert 31, szőlő, beültetve 5, terméketlen 41 hold.*
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 11,553 K 38 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4879 K 94 f.
Határán állítólag két pogány sír van.
Utczái: Nagy-, Kis-utcza, Dráveczky-sikátor, Tasnádi-, Templom-, Dohány- és Gödör-utcza.
Határrészei: Nádas, Lá Másina és Mosina (gőzmalom környéke), Nyilas, Horpán, Hidegkút, Lázárkút, Kiss-tere, Szforás, Puszta, Ördöngös, Bogdánrét, Gaiţă = Gájicza (mátyás), Băbet = Bábët (öreg asszonyok tanyája), Szamos, Kölcsei-tanya, Szolduba, Csűrdomb. Erdők: Rókalyuk, Cornet = Kornyët (somfás), Csonkás és Bábët. Szőlők: Nagy-hegy, Kákahegy.
Kútjai: Hiru kútja, Morzsana, Dráveczky-kútja, Pucsánka, Hidegkút, Lázárkút, Fântâna de Răděcină = Funtiná gyě Radecsnia (törzsökös kút), Fântâna sub Deal = Funtiná szub Gyál (dombaljai kút).
Szertelek. L. Szeér.
