Szentmiklós.
Szentmiklós.
Zent Miklós 1429, Zenthmiklós 1465, Zentmiglos 1475, Zenthmyklos 1488, Szent Miklós 1490, Zentmiklos 1549, Puztazenthmiklos 1550, Pusztaszentmiklós 1784.
Az oklevelekben Kenével és Csaholylyal (1429), Szarvad és Bajom közt (1465), Orbóval (1549), leggyakrabban Szarvaddal 469(1490, 1550, 1642) fordúl elő. Tehát minden bizonynyal azon a Puszta-Szentmiklós nevű helyen feküdt, melyet Tasnád-Szarvad határrészei közt ma is feltalálunk.
Mindig középszolnoki hely.
Nevét Szent Miklós tiszteletére emelt egyházától nyerte, melynek kulcsa Terebesi Jánosnál Tasnádon sokáig megvolt.
A tatárok pusztították el.
Zsigmond király 1429-ben megerősíti Zent Miklós birtokában* udvari hívét, Csaholyi Jánost, az István fiát és Csaholyi Lászlót.*
* Előfordúl Kene után Panit és F.-Csaholy előtt.
* Fejér, X. 7. 97. 1329. (téves) évszámmal.
1458-ban Báthori András és István tán a szatmárvármegyei szentmiklósi és majtényi jószágukra költöztették ama két jobbágyot, kiket Mihályfalvi György girolti jószágán foglaltak volt el.*
* Gencsi-lt. nr. 70.
A középszolnoki Zenthmiklos* egyike vala azoknak a birtokoknak, a melyeket 1465 szept. 24-dikén Bályoki Szilveszter lekötött Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda- és székely ispánnak.*
* Előfordúl Szarvad és Bajom között.
* Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 108. nr. 1.
Az 1475 körüli adólajstrom szerint Zenthmiglos csakugyan a (Dengelegi Pongrácz János) vajda jószága 6 forint adóval.*
* E mű I. k. 177. lap.
A középszolnoki Szentmiklóst* Álmosdi Csire Kristóf fia, János 1479 julius 22-dikén elzálogosította Álmosdi Csire Tamásnak.*
* Előfordúl Etével és Szeő-Demeterrel.
* Dl. 30,220.
A középszolnoki Zenthmiklosról mint prćdiumról van szó 1488-ban, mikor beiktatják Vajai Balázsné Szénási Elenát.* Horvát Gáspár, az erdélyi püspök tisztje mondott ellent.*
* Lelesz, Stat. V. 141.
* Dl. 19,404.
* Előfordúl Szarvaddal.
* Lelesz, Stat. B. 309. és Orsz. lt. erd. fisc.
4701549-ben a közép szolnoki Zentmiklos-on* Berendi János részén 1 szegényt, a Kőrösi Ferenczén pedig 1 puszta telket találtak; 1550-ben sincs jobbágykapujok, míg 1554-ben a helység egészen puszta.*
* Előfordúl Orbó és Magyar-Csaholy között.
* Dical.
1550 január 20-dikán Ferdinánd király megparancsolja, hogy a középszolnoki Puztazenthmiklos birtokba* iktassák be új adomány alapján Szénás Istvánt, Andrást, Jánost, Pétert, Lászlót és Györgyöt, a kik azt jelenleg is bírják, de az arról szóló adománylevelet elvesztették. A beiktatás ellen azonban tiltakozott Széplaki Benedek Péter Borzási Lukács nevében, a kit meg is idéztek.*
* Előfordúl Szarvaddal.
* A kolozsmonostori konventnek Károly király 1734. ápr. 14-diki parancsára Szénás Zsigmond, József, Ferencz és István részére kiadott átiratában. Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 52.
1642 április 22-dikén a pusztaszentmiklósi részbirtok* felett megegyeznek Balázsházi Ferencz és Hatvani Gergely.*
* Előfordúl Tasnád-Szarvaddal.
* Gencsi-lt. nr. 743.
Szent-Miklós 1648-ban az osztozásnál Károlyi Ádámnak jut.*
* Gr. Károlyi-lt. IV. 279. l.
Puszta-Szent-Miklós 1720-ban is puszta, mikor Hont küldöttei adóösszeíró munkálataikat végzik.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. lap.
A középszolnoki Pusztaszentmiklós* visszaszerzésére nézve 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György megegyeznek. Ezért ama kettős szerződést, melyet a visszaszerzésre nézve Menesági György Bányai Sámuellel, Menesági István pedig Gönczi Györgygyel kötött, megsemmisítik. Úgy látszik Ippi Bideskúti Imrénél van ekkor a birtokrész.*
* Előfordúl T.-Szarvad és Új-Német között.
* Lelesz, Act. an. 1784. nr. 34. et 35.; Prot. foliis 36. et 37.
1789 nov. 6-dikán a középszolnoki Szentmiklós birtoka ügyében óvást tesz a kolozsmonostori konvent előtt Bánfi Farkas a maga és rokonai nevében.*
* Tört. Tár, 1898. évf. 662. lap.
