Szentpéterfalva.
471Szentpéterfalva.
Szent Peterfalva (1619), Szentpeterffalva (1657), Sent Peterfalva (1722), oláhul Bozna (Bozná), Doboka vármegyéből való helység, a hol még van egy Szent Péter (Füzes-) nevű falu, ép azért meg kell különböztetnünk a két helyet. 1492 aug. 20-dikán Drági Márk bizonyára ezt a (Füzes-) Zentpether falubeli birtokát zálogosította el Zsombori Péternek,* s 1575 szept. 18-dikán S. Báthori István Rátóti Gyulafi Lászlónak különösen a Békés Gáspár ellenében tett hűséges szolgálataiért szintén ezt a Zentpeter birtokot adta, melyet Károlyi László hűtlenségbe esésével elveszített, jóllehet Közép-Szolnok vármegyének hagyták meg a beiktatást* és – az előbbi adatot illetőleg – Szentpéterfalva 1837-ben a Zsombori ivadékok birtoka.*
* Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 79. nr. 1.
* GKG. A. fasc. II.
* Hodor K.: Doboka, 522. lap.
Nem minket illet az az 1598-diki oklevél sem, mely szerint Nagyfalusi Bánfi Tamás végrendeteletileg intézkedik dobokavármegyei Szent Péter possessióbeli részbirtokáról,* ép úgy a másik Zenthpeter (és Füzes) árában vett át harminczkét forintot Fruska asszony számára Kállai Ferencz, miről 1605 aug. 30-dikán elismervényt állít ki Gyulafi Lászlóné számára.*
* Bl. fasc. TT. nr. 6.
* GKG.
Szentpéterfalva a magyaregregyi járáshoz tartozott.* Határos vala Kraszna vármegyével. Kis helység,* (a dobokavármegyei Sent Peterfalva falu) a Meszes-hegy lábánál elterülő szűk völgyben fekszik – egy 1722-diki adat szerint – a Somlyóra vezető út mellett. Távolsága Kolozsvártól négy mértföld.*
* U. o.
* U. o.
* Cons. Dob.
Birtoklásának történetéről csak a tizenhetedik század elejétől vannak biztos adataink.
1619 decz. 7-dikén Prépostvári Zsigmondé, a ki Rétsey 472Pálnak adja az ő szentpéterfalvi részjószágát a hozzá való igaz barátságáért.*
* Szgy.
(Sz.-Peterfalvan) 1639-ben Szunyog (Szuniogh) Gáspár birtokos.*
* Szgy.
1657-ben Rédei Ferencz átadta Borosjenői Korda Zsigmondnak Szentpéterfalvát is, melyet szintén Jeseniczei Szunyogh Gáspártól szerzett.*
* Szgy.
Gör. kel. temploma fából épűlt; falán egy festmény az erkölcstelenség rettentő példájára a poklot ábrázolja: tűz közepén meztelen nők állanak és az ördögök kezükben vasvillákkal.
A szájhagyomány szerint a Magura határrészében egyik lakóját (Sztáncsait? meg kecskéit) rablók támadták meg, de a vitéz ember legyőzte őket s győzelme emlékére ő építette ama régi fatemplomot, mely a jelenlegi előtt állt. (A Sztáncs-család ma is több tagot számlál e községben.)
Elemi iskolája gör. kel. jellegű egy tantermű, de most egy községi iskola szervezésén fáradoznak.
1733-ban (Bozna) oláh családjainak a száma 13; ekkor két egyesült papja van; ezek: idősb és ifjabb János.* 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 128, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy sekrestyés-egyházfi, s illette a papot egy belső telek, öt köblös s két vékás szántóföld, három szekérnyi széna.*
* Tr.
* Tr. 1901. évi IX. szám, 286. lap.
Hodor azt írja 1837-ben, hogy (Szentpéterfalva) közlakói oláhok; görög nem egyesültek. Papjuk van és fatemplomuk. Nemes nem lakik itt. A lelkek száma 256, a házaké 44.*
* Hodor: Doboka, 522. l.
A 1890-ben 507 lakosa van; nyelvre nézve magyar 17, oláh 490: vallásra nézve görög kel. 490, evang. reform. 3, izr. 14. Házak száma 114.
1722-ben határa két részre oszlik. A völgy talaja sovány, 473fehér és veres. Hat ökörrel kétszer szántják. Földjén megterem a tiszta búza, legalább a tavaszi. Szénája erdei. Őrölni az Egregy patakra járnak negyedmértföldnyi távolságra. Erdőben bővelkedik úgy tűzi használatra, mint építkezésre.*
* Conscript. Dob.
Ekkor a faluban összeírtak 5 jobbágyot és 1 zsellért. Ezek kezén volt 6 egész és féltelek, 4 puszta telek, 12 ökör, 9 tehén, 8 borjú és üsző, 2 ló, 35 juh és kecske, 15 sertés, 25 köblös szántóföld, 19 köblös míveletlen föld, 9 köböl és 2 metreta őszi vetés; termett e határon a megelőző 1721. évben 90 kalangya búza, 11 kalangya kender és len, 2 metreta borsó és lencse, 24 szekér széna.*
* U. o.
1895-ben gazdaságainak száma 147. Területe 1894 katasztrális hold, a melyből szántóföld 765, erdő 490, rét 363, legelő 172, kert 53, terméketlen 48 hold.*
* Mg. St. 506.
1721-ben (Szent Péterfalva) adója 106 rf. 30 dr., 1722-ben (e falu közös adója) 48 magyar frt.*
* Cons. Dob.
A községnek 1900-ban 5566 K 80 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2239 K 4 f.
Utczái: Fő-utcza és Templom-utcza.
Határrészei: Şes = Sësz (róna), Faţa Gruilor = Fáczá Grujilor (darú-oldal), Berc = Bërk (berek), Rîtul Curpeni = Ritul Kurpëny (indás rét), Oszolj, Feţe = Feczë (verőfényoldalak), Meszes, Măgura Bosnii = Magurá Boznyij (szentpéterfalvi erdős fennsík), Fruntea Dealului = Fruntyá Gyáluluj (hegyhomlok).
Szennyes.
Az erdélyi káptalannak 1411-diki bizonyságlevele szerint Szenyes prćdiumban (előfordúl Kusalylyal) bizonyos birtokot kapott az erdélyi püspök és az erdélyi eklézsia János mestertől, Kusalyi Jakcsi fiának Györgynek a fiától.*
* Fejér, X. 5. 137.
