Szoldobágy.
615Szoldobágy.
Zoldobagy 1414, Zoldobagh 1441, Zoldobag 1459, Zaldobagh, Zoldobaagh 1475, Zaldobagy 1479, Zoldobath 1500?, Zoldbagh, Zoldhbagh 1526, Zoldobagy 1549, Zoldobach 1550, Szoldob 1631, Száldob 1697, Szoldobágy 1698. A nép Szódobágynak mondja.
Száldob hársfát jelent.*
* A Nyelvtudományi Közleményekben ezeket olvashatjuk róla: A NySz.-ban csak egyetlen idevágó adat található: «A szőlőt, ha elég vastag, tzigolya avagy száldok vesszőkkel is meg lehet kötözni.» Apáczai Csere J. Encycl. 271. Sándor István is átvette ezt: «szádok, száldok tilia.» De megvan a régi TSz-ban mint székely tájszó: szádokfa, zádokfa. (A Czuczor-Fogarassy féle szótárban: «szál-dob egymás mellé vert két karóról lógó deszka, melyen a helységekben elszállásolt lovas katonáknak abrakolásra dobolnak»; hogy ez az adat hiteles-e és az itt említett szál-dob mennyiben függ össze, a fönt említettekkel, el nem dönthető. Ilyen értelme van egy állítólag 1463-diki oklevélben is, l. Székely Oklevéltár I. k., csakhogy ez az oklevél nagyon gyanúsnak látszik, tehát bizonyítékul el nem fogadható). – Az oklevélbeli példák és a mai Száldobágy nevü helységek tanúsága szerint a száldob szó a következő megyékben élt: Bereg, Szatmár, Mármaros, Szilágy, Bihar, Kolozs, Udvarhely, stb. tehát csakis a Tiszától keletre. Nyelvt. Közl. 1895. jun. 1. (XXV. k. 2. füz. 153. lap).
Minthogy Száldobágy nevű helység a szomszédos Biharban s Szatmárban is van – Biharban kettő is, az egyik a margitai, a másik (Hegyköz-Száldobágy) a bihari járásban –, adataink elbírálásánál nagyon is óvatosaknak kell lennünk.
Az a Szoldobágy nevű helység, melyet az oklevelek Közép-Szolnokban mondanak, Derzsida mellett feküdt. Szolduba, Szoldubicza helyek vannak ma is a két Derzsida, a két Szopor meg Girókuta vidékén. Szolduba helyet Hídvég, Lompért és Somlyó-Győrtelek közt is találunk.
Szolduba Nagy-Derzsidától délre, a Tasnád felé vezető állami út mellett, Nagy-Derzsida, Felső-Szopor és Girókuta közt fekszik, Szoldubicza pedig a Kraszna mellett, legközelebb esik Felső-Szoporhoz, távolabb Girókutához, közelében Szoldobicza nevű patak is van.
616Szoldubáról már említettem, hogy Derzsidába olvadt. 1720-ban, mint puszta tartozott Derzsidához.*
* V. ö. E mű III. k. 272. és 273. l.
Az 1812-ben Kraszna vármegyében említett Szoldobágy helység kétségkivűl a bibari.*
* Szv. lt.
Szodobágy azon középszolnokvármegyei helységek közé tartozott, melyeket a törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztítottak.*
* U. o.
Egy 1742-diki tanúvallatás szerint a Nagy-Derzsidával határos Szoldobágy puszta falu lakosai egy birtokosnak sem fizetnek tizedet, mert majdnem az egész határt felfogta az erdő és gaz.*
* Bl.
Az a Zaldobagh, a melyet Közép-Szolnoknak az 1475 körüli adólajstroma, mint Báthorinak s bizonyos Jánosnak a jószágát 3 frt 2 dr. és 2 frt 1 dr. adóval Sziget és Sarmaság közt említ, minden valószinűség szerint ez a falu* s nem ama szatmárvármegyei Száldobágy, mely Erdődtől délkeletre fekszik.* 1543-ban a közép szolnoki Zoldobagh* Dobai János, Szintai János és Kőrösi Ferencz között oszlott meg, kiknek jobbágyai 1–1 kapu után adóztak. E 3 kapuszámon kívül találtak itt még 1 bírót, 1 szabadost és 3 szegényt is.* 1549-ben Zoldobag˙on* 1 kapu után adóztatták meg a Dobai János jobbágyait, a kiken kívül feljegyeztek még 1 szegényt és 3 új házat, továbbá Kőrösi Ferencz részéről 1 szegényt meg Patói István részéről 1 szegényt és 1 új házat.* 1570-ben (Zoldobaghon)* 1 kapu után rótták meg a Horvát István jobbágyait.*
* V. ö. e mű I. köt. 180. lap.
* V. ö. Csánki, I. k. 563. lap.
* Előfordúl Derzsida és Sarmaság közt.
* Dical.
* Előfordúl Ököritó és Csalános között Zálnok előtt.
* Dical.
* Előfordúl Alsó-Derzsida és Girókuta között.
* Dical.
1414-ben talán ehhez a Zoldobagy birtokhoz tartozó erdők elfoglalása miatt tiltakoznak János fia Péter, másik János fia György és Báthori Szaniszló fia István – a Szántó, Tasnád, 617Szarvad, Szakácsi, Szent-Király, Mindszent, Kávás (Kovács?), Szopor meg más birtokok nemessége és lakosai ellen.*
* Lelesz, B. 157. f. 14. nr. 58.
Egyébiránt e falu története nyomon követi Derzsidát. Az 1441–1757 évek némi eltéréssel teljesen összevágnak.* Mint ott, úgy itt is a Dobokai, Miklós s a Majádiak meg az Ilosvai Gerberthek, majd a Sarmaságiak, a Kőrösiek, Bőnyeiek, Guthiak, Dobaiak, Bangák, Rápoltiak, Sándorháziak, Gencsiek viszik a főszerepet. A mohácsi vész idejéből kiemelkedő szép rész az az adat, mely szerint a Majádiak visszakapják II. Lajostól ezt a birtokukat is, melyet a parasztok mozgalma alkalmával vesztettek el.*
* Az 1441., 1459., 1461., 1471., 1475., 1479., 1486., 1492., 1493., 1503., 1507., 1508., 1510., 1519., 1525., 1526., 1540., 1550., 1551., 1559., 1562., 1572., 1575., 1576., 1592., 1632., 1633., 1643., 1656., 1690., 1722., 1726., 1730., 1747., 1757. évekre vonatkozó adatokat l. Derzsidánál.
* Szgy.
A középszolnoki Zoldobath* egyike volt ama birtokoknak, a melyeket 1500? márcz. 22-dikén Görbet Pál és neje eladtak Kőrösi (Keresi) Zsigmondnak.*
* Előfordúl Derzsida és Babuktelke között.
* Dl. 36,405. Michael pag. 20. nr. 1.
1570-ben Dobai János árváinak: Györgynek, Jánosnak és Istvánnak száldobágyi részbirtokát hatalmasul elfoglalta Sarmasági Miklós, majd pedig Majádi Mátyás, kiket ezért ezen árvák gyámjai:* Keresztúri Dobszai István és Lazinczki Horváth István megidéztetnek.*
* Gencsi-lt. nr. 737.
* U. o. nr. 62.
1631-ben Boldogasszony havának 14. napján Hidi István s felesége, Ilosvai Kata a Szilágyban Szoldob alatt két szántóföldet adnak Lompérton lakó Filep (Philep) Jánosnak két forintért kiválthatólag Ilosván lakó Fülpösi (Fhwlpesi) István előtt.*
* Erd. Múz. Ködöböcz Károly ajándéka.
1694-ben Hidi Sándor többek között száldobágyi részjószágát is elzálogosította Guthi Farkasnak.*
* Szgy.
1697 nov. 17-dikén a Száldob alatti kétkerekű malom, atyai curialis telek s egyéb ingóságok felosztása tárgyában 618Dobai Györgyné Szécsi Judit megegyezik fiával, Dobai Miklóssal.* 1698 ápr. 11-dikén Guti Farkas szoldobágyi jobbágya, Muszka Simon oltalomlevelet kap a középszolnoki alispántól.* 1721 május 16-dikán vizsgálatot is tartottak az iránt, hogy Bisztrán, másként Kis Simon száldobágyi kétkövű malmát mivel akarta elcserélni Muszka Simon,* junius 6-dikán pedig azt vizsgálják Bisztrán, másként Kis Simon érdekében, hogy Száldobágyon hány és miféle örökös és zálogos külső telkek maradtak atyjáról, Bisztrán Péterről.*
* Gencsi-lt. nr. 923.
* Szgy.
* Gencsi-lt. nr. 228.
* U. o. nr. 227.
Egy 1742-diki tanúvallatás szerint Szoldobágy puszta faluhelyen két puszta telket bírnak L. Bánfi Farkasné Bagosi Erzsébet és a Vayak. Ezeket mindig Boros Kata bírta. Jobbágyai vannak itt Guthi Ferencznek és br. Huszár Józsefnek.*
* Bl.
Mint Tasnád mezőváros tartozékát, a középszolnoki Szoldobágy részbirtokot 1779-ben hat évre bérbevették Vajai Vay Lászlótól Reviczki József, Szotyori Kerekes József és nejeik.*
* Bl.
A «hadi segedelemhez» való hozzájárulásra Szoldobágy prćdiumból* 1797-ben összeírták a következőket, kisebb birtokosok: báró Huszár József, Gencsi Imre, Sándor és József, Szentmarjai György, Bydeskúti Imre, Matolcsi István, gróf Andrási Károly, Vay László, Kövér-utódok, Tyukodianus-utódok, Sajdi István, Borbély János, Halmágyi Klára, Guti Sándor; saját telkén lakó, egyházi adómentes nemes: Mezei Ursz.*
* Alsó- és Felső-Szoporral, Babuczával stb.-vel fordúl elő.
* Szv. lt.
1805 előtt Szoldobágyon telkeket zálogosított el Kövér Sándor Szűcs Gergely (Gligor) babuczai adózó nemesnek.*
* U. o.
Szolnok-Paczalusa. L. Paczalusa.
