Szopor.
619Szopor.
Szoror kettő van. Mind a kettőt Közép-Szolnok vármegyéből csatolták Szilágy vármegyéhez. De, mint már volt is róla szó, Alsó-Szoprot az 1715-diki összeírásnál Szatmár vármegyéhez számították.* 1720-ban kétharmada tartozott Szatmárhoz.* Mint Szirmai írja 1809-ben: Alsó-Szopor falu százötven gazdából álló egyik része Szatmár vármegyéhez, más hatvan gazdából álló része pedig Szolnok vármegyéhez tartozik.* Felső-Szopornak is Szatmárhoz tartozott a nagyobb (négyötöd) része.* Felső-Szopron «a szatmári részen száz házzal bíró gazdák laknak».*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. l.
* U. o. 340. lap.
* Szirmai: Szatmár, 1810; II. 151. lap.
* U. o. 1809; I. 15. lap.
* U. o. 1810. II. 152. l. – V. ö. I. k. 97. l.
Nevök változatai: Zupur 1205–1235, Zopor 1414, Asowzopor, mind két Zopor 1474, Also-zopor, Felsew Zopor 1543, mind két Szopor 1544, Felseo-Zopor 1549, Zoper 1608, Sopor 1676, Sop 1692.
Az 1609-diki kolozsvári országgyűlés rendelete szerint a szopri jobbágyok nem Szatmár vármegyében, hanem Közép-Szolnokban tartoztak törvény elé állani.
1205–1235 között II. Endre uralkodása alatt a Zupur villabeli Kösön kuruzslással vádolta volt falubelijét, a Sedény anyját, de megbékűltek oly módon, hogy Kösön semmit sem kapott és a bírónak, t. i. Tamás alesperesnek harmadrészt fizetett, a pörosztónak közösen tettek eleget, a birói és pörosztói többi részt Sedény anyja fizette.* Ugyancsak ekkor kihírdették, hogy Zupur falubeli Antal a kitűzött időben nem jelent meg Váradon a tűzes vaspróbára, ellenfelei ellenben ú. m. Hem és Gyama ott voltak. A biró királyi meghagyásból Salamon, nyitrai ispán volt, a pörosztó Miklós.*
* Kandra K: V. R. 312., 313. l. 8. sz. j.
* Kandra Kabos itt habozik, azt mondván: «Annyi Szopor merűl föl csak kútfőnkben is, hogy bajos eligazodni, melyikről van itt szó. Igy a) Puszta-Szopor Vésztő határában, Békésben b) Alsó-Szopor Szilágy megyében, c) Felső-Szopor Szilágyban és Sopronban, d) Mező-Szopor Kolozsban. A körülírásnak pongyolasága a legközelebbi mellett szól, ha nem véletlen az, hanem öntudatos.» Kandra: V. R. 406., 407., 408. lap. 6. sz. j.
620Egy 1240-diki határjárásnál talán Szopor lappang Sopron alatt. András a Szerafin fia, udvarbirónak a Sopronba (Szopor?) vezető nagy út melletti birtoka határos észak felől a Szent-Mária-hegyi apát prćdiumával, melyet Baronnak hívnak, nyugotról a girolti földdel (terra Gyrolt), délről a Zaka-földdel (Szakácsi?) és az említett apát Ukec (Kékecz?). prćdiumával.*
* Fejér, IV. 2. 527.
Kétségkívül e Zopor nemessége és lakosai voltak azok között, a kik elfoglalták a Szoldobágy birtokhoz tartozó erdőket és a kik ellen ezért 1414-ben tiltakoztak János fia Péter, másik János fia György és Báthori Szaniszló fia István.*
* Lelesz, B. 157. f. 14. nr. 58.
1424-ben vizsgálat folyik Palyi Miklós fiai, László, János, Pocsaj István fia, János, és Pocsaj Péter fia, László javára, Majádi Albert fiai János és György ellen, kik Zapor birtok erdejéből sertéseket hajtottak el, egy jobbágyot megvertek, többeket pedig a szeődemeteri (Zeüdemei, így!) templom építéséhez való fahordásban megakadályoztak.*
* U. o. P. 169. f. 24. nr. 4.
1427–30 körül Szilágyi Miklós fiainak is volt birtokuk Felső-Szopron.*
* Szgy.
A középszolnokvármegyei mind két Zopor oláh birtokon levő birtokrészeit Csire (Chyre) István a váradi káptalannak 1474-ben kelt okirata szerint Drágfi Miklósnak és fiának Bertalannak zálogba adta.*
* Dl. 30,046.
Az 1475 körüli adólajstromban a Sarmaság és Györtelke közt említett Zopor Alsó-Szopornak felel meg, innen Drágfi jószága 6 frt 1 dénár, bizonyos Lászlóé 1 frt, Csire (Chyre) Istváné 3 frt 3 denárral vannak fölvéve. «Zopor superior» László, Drágfi, (Dengelegi) Bernát s bizonyos István jószága 2 frt, 6 frt 1 dénár, 6213 frt és 2 frt 1 dénár adóval* 1543-ban a középszolnoki Alsozopor Drágfi Gáspár, Valkai Miklós és Csűre Ferencz között oszlott meg; az elsőnek jobbágyai 2 kapu után fizettek adót, míg az utóbbi kettőéi csak 1–1 után. A 4 kapuszámon kívül följegyeztek még 2 birót, 4 szabadost, 10 szegényt, 2 új házat és 4 puszta telket.* Felsew Zopor Drágfi Gáspár és Valkai Miklós között oszlott meg; előbbinek a jobbágyai 2 kapu után adóztak, az utóbbiéi pedig itt is csak 1 után. A 3 kapuszámon kívül följegyeztek még 1 birót, 4 szabadost, 5 szegényt, 2 új házat és 4 puszta telket.* 1549-ben Also Zoporon 3 kapu után adóztatták meg Drágfi özvegyének a jobbágyait, a Valkai Miklóséit és a kincstárnokéit pedig (utóbbi 1550-ben váradi püspöknek írva) 1–1 után. Ezen 5 kapun kívül találtak itt még 15 szegényt és 15 új házat, továbbá Sarmasági Mihály részén 1 szegényt, a Sarmasági Andrásén 1 szegényt és 1 új házat s végül a Perneszi Imréén 2 szegényt.* Felseo Zoporban 3 kapu után adóztatták meg Drágfi özvegyének a jobbágyait, kiken kívül följegyeztek még 8 szegényt és 6 új házat, továbbá Valkai Miklós részéről 2 szegényt és 1 servitort.* 1570-ben Alsozopor Dobó István, Ödönfi Ferencz és a császár között oszlott meg; utóbbinak a jobbágyai 3 kapu után fizettek adót, míg az előbbiekéi csak 1–1 után.* Felsewzoporban 1 kapu után rótták meg adóval a császár jobbágyait.*
* V. ö. I. köt. 180. lap.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
1497-ben a középszolnoki Szopron fogta el, sebesítette meg és fosztotta ki a vajda a püspök szolgáját, a ki Fehérvárról leveleket vitt urának Tasnádra.*
* Tört. Tár, 1897. évf. 735. lap.
A nagyváradi káptalannak 1538-ban kelt levele szerint Álmosdi Csire Ferencz eladta örökre a középszolnoki mindkét Zoporban levő részjószágát Drágfi Andrásnak és Gáspárnak, a mit Ferdinánd király is megerősített 1544-ben.* A mikor ezeket beiktatják,* Ferdinánd király meghagyására a János 622király megerősítette oklevél alapján Csák (Czyhak) Zsófia özv. Csire Ferenczné, továbbá Bethleni Farkas, Valkai Miklós, Erdőhegyi Imréné Margit, Csaholyi Péterné Hedvig, Sarmasági Lászóné Erzsébet és a váradi püspök ellentmondott.*
* GKG. C. fasc. XII.
* Lelesz, Stat. D. 219.
* GKG. C. fasc. XII.
A középszolnoki Zopor is egyike vala néhai Kusalyi Jakcsi Mihály azon javainak, a melyekből 1545-ben e Mihály leánya, Klára kikéri testvérétől, Mihálytól az őt megillető részt.*
* Lelesz, Act. an. 1545. nr. 18.
Az 1547., 1550., 1551. évek a kövesdi vár történetébe nyúlnak be, a mikor megtudjuk, hogy Zopor egyike néhai Sarmasági László azon javainak, a melyeket legutóbb mint gyámok Báthori István özvegye, Katalin és fiai: András, Kristóf meg István kezeltek, kiket 1547-ben számadásra intet Sarmasági András.*
* U. o. Act. an. 1547. fasc. 3. nr. 21.
1550-ben újból beiktatták Sarmasági Mihályt.* 1551-ben Sarmasági Borbálának itélték oda.* 1560-ban egyebek mellett (az Zopron valo jobbágyok feleol» is ítélkeznek Valkai Miklós felperes és Báthori György között.*
* U. o. Prot. 7. fol. 57. anni 1550.
* U. o. Prot. 7. fol. 154. an. 1551-
* GKG. A. fasc. II.
Az 1569., 1570. évek újra Kövesd felé mutatnak. 1569-ben János király felszólíttatja Sarmasági fiait, hogy atyjuk középszolnoki Zopor birtokából adják ki Anna nővérüknek a köteles részt és leánynegyedet.* 1570-ben a gyulafehérvári törvényszék határozatából Sarmasági Anna, Gyerőmonostori Kemény Jánosné, felperes osztozik is hat fiutestvérével, mint az atyjukról, Sarmasági Jánosról maradt örökségen.* 1581-ben a középszolnoki Alsó és Felső Zopor részbirtokokba beiktatják Tiszabecsi Szatmári Miklóst és nejét, Szarvadi Petronellát.*
* Orsz. lt. Gyf. kápt. lev. H. 30.
* Szgy.
* Lelesz, Stat. Z. 76.
1588 május 18-dikán Báthori Zs. fejedelem meghagyja, hogy a szolnokmegyei Zopor birtokba, a mely Peéri Thyw (?) Boldizsár halálával szállott a kincstárra, iktassák be Fajdasi 623Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát. E beiktatás ellen tiltakozott a most említett Szatmári Miklós és neje, Szarvadi Petronella nevében e Miklós szopri szabadosa, Kalothan Péter, a kit mint szomszédot, meg is idéztek volt a beiktatáshoz. A tiltakozót megidézték.*
* A váradi káptalan 1589-diki átiratában és jelentésében. Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15.
1602 előtt a középszolnokvármegyei Alsó- és Felső-Szopron is volt birtoka Zsombori Farkasnak, de 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántuli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adományozták azt.*
* Orsz. lt. Gyf. kápt. E. 86.
A középszolnoki Zoper?* elidegenítéseért 1608-ban Zeleméri Kamarás Borbála tiltakozott Somlyói Báthori Gábor ellen.*
* Előfordúl Csány és Peér között.
* Lelesz, Prot. 51. folio 61. anno 1608.
Szopor egyike vala Ödönfi László azon részbirtokainak is, a melyeket ennek özvegye, Monaki Borbála és leánya, Komjáti Jánosné Borbála Nagytárkáni Hagit Ferencz őrizetére bíztak; majd az említett Komjátiné átruházta azokat ezen Hagitra, a ki aztán 1609-ben kinyilvánítja, hogy ez átruházás alapján birni kivánja ama részbirtokokat.*
* U. o. Act. an. 1609. nr. 20.
Also Zoporért 1615-ben vizsgálatot tartottak Loránfi Mihály leányainak: Zsuzsánnának és Máriának gyámja, Osgyáni Bakos János számára. E javak Ruszkai Dobó Ferenczről Prinyi Zsófiára, ennek halálával pedig Székely Jakabra szállottak.*
* U. o. an. 1615. nr. 26.
Alsó-Szopron 1628-ban Sándorházi Istvánnak és nejének Hanga Dobai Zsófiának telke van, melyet Erdei Tamásénak neveznek. Ezt elcseréli Vid Lászlónak s feleségének Gencsi Annának egy ákosi s menczenti telkével.*
* Szgy. és Ngy. Múz. Blt.
1641-ben, mikor Jeszenyczei Szunyogh Gáspárné L. Bánfi Zsuzsánna Kis-Rédei Rhédey Ferencz jelenlétében pénzszükség miatt eladta a középszolnoki Szoprot malmával együtt örök áron és visszaválthatatlanul Gyerőmonostori Kemény 624Jánosnak és örököseinek,* továbbá 1643-ban, mikor Serédi István Kemény János fej. főkomornyik javára szopri birtokáról is lemond, valamint 1647-ben, mikor a fiskus Gyerőmonostori Kemény Jánosnak és feleségének, Sarmasági Annának adományozza Rákóczi György fejedelem a szopri részt is, – újra a kövesdi vár történetével találkozunk.*
* Bl. fasc. LL. nr. 5.
* V. ö. e mű II. köt. 106. lap. A kövesdi vár.
A középszolnokvármegyei Alsó- és Felső-Szopron levő részjószágaikat 1666 decz. 10-dikén ifj. Rátz Mihály és felesége, Szegedi Kata száz ezüst tallérért tíz évre zálogba adták Kováts Péter rokonuknak és utódainak, még pedig: Barbáts Gergelyt, Pernyest, Fejér Simon özvegyét, Bibartz János telkét, egy házas telket, Puskás Jánost, Puskás Simont, Monó Demetert, az öcscsével együtt, Lencsés Ignáczot és Lencsés Jánost.* 1685 jun. 18-dikán pedig Magyar-Nagy-Sombori Sombori János a maga és öcscse nevében átengedi nőrokonának, a fönnebb említett Szegedi Katának, Boros-Jenei Rátz Mihálynénak örökös tulajdonul a két Szoporban birt anyai örökségét.*
* Szgy.
* Szgy.
1676 jun. 3-dikán Szentkirályi István és neje, Dányádi Zsófia, ilosvai lakosok elzálogosítanak (vagy eladnak) két szatmarvármegyei alsószopri jobbágytelket, ú. m. Lázár Andrást és Tivadart tartozékaikkal együtt, Nagy János és neje, Bodó Ilona, szatmárvármegyei lakosoknak.*
* Gencsi-lt. nr. 407. és 833.
1676 okt. 20-dikán, mint Kövesdnél, Sopor birtokot illetőleg is tiltakozott Kávási Pálné Katalin, Sarmasági György és Valkai Erzsébet leánya.*
* Orsz. lt. Gyf. kápt. lev. cent. F. 20.
1692-ben Ibrányi Ádám leköt a középszolnoki Sopon (előfordúl Új-Német és Kr.-Mihályfalva közt) bizonyos jobbágytelkeket nejének, Újhelyi Évának.*
* Lelesz, Act. an. 1692. nr. 8.
1724-ben, mint Kövesd, a középszolnokvármegyei Szopor is ama birtokok egyike, melyekért Csebi Pogány György panaszt emelt Kemény János örökösei ellen.*
* Szgy.
6251750 jun. 11-dikén Nyiri Andrásné Rettegi Kata eladja alsó- es felsőszopri meg IIosvai részbirtokait, melyek őt apja és anyja után illetik meg, haláláig évenként kiszolgáltatandó életjáradékért Gencsi Györgynek és Zsigmondnak.*
* Gencsi-lt. nr. 468.
A «hadi segedelemhez» való hozzájárulásra 1797-ben Alsó-Szopor községből összeírták a következőket, főbb birtokos: gr. Andrási Károly; kisebb birtokosok: br. Huszár József, Szombatfalvi László, Sujjok úr, Kúthi János, Bydeskúti Imre, Kengyel Gábor, Drávitzki úr, ifjú Dávid János, idősb Dávid Demeter, idősb Dávid János, Szunyogh István és Csontos Sándor; saját telkükön lakó, adómentes nemesek: Dávid János, Gergely, Gábor, Dávid Péterné, Dávid Sándor, másik (alter) Dávid János és ifjú Dávid Demeter; más telkén lakó, adómentes nemes: Csoltyán Péter: más telkén lakó, adózó nemes: Peres Illés; molnár: Malommester Simon.*
* Szv. lt.
Felső-Szopor községből ezeket írták össze, főbb birtokos: br. Huszár József; kisebb birtokosok: Szombatfalvi Lászlóné, Ladányi Sámuel, Nagy János, Tar István, Borbély Ilona és Ippi Nagy-Szabó Ferencz; más telkén lakó, adómentes nemes: Sztercz Lupuj; pap: Popa Péter; kántorok: Pap Vaszilie és Makarie Péter.*
* U. o.
1805-ben Alsó-Szopor községből fegyverfogható adómentes nemesek: Dávid János, Demeter, Simon és András, ifjú Dávid András, Dávid Jákób és ifjú Dávid Demeter; adózó nemesek: Pap Isztrátyi és Vaszilie, Peres János; mindkét csoportbeliek gyalogosok.* Okt. 30-dikán itt homagialis esküt tettek a Dávid-, Pap- és Peres-családok tagjai; összesen 10-en.*
* U. o.
* U. o.
1809-ben Alsó-Szopor birtokosai a szatmári részben: a királyi kincstár, gr. Andrássy Károly, gr. Károlyi ház, Sándorházi János, István, József, Guthi János maradékai, gr. Teleki Imre.* Felső-Szopor birtokosai: a királyi kincstár, gr. Andrássy 626Károly, gr. Károlyi ház, Bökényi Ferencz.* Mint Szirmai megjegyzi, Alsó- és Felső-Szoprot régentén a Szopory-család birta,* azután pedig Felső-Szoport a Szily nemzetség.*
* Szirmai: Szatmár, 1810. II. 152. l.
* Szirmai: Szatmár, 1810: II. 152. lap.
* U. o.
* U. o.
Alsó-Szopor gör.-kath. temploma 1792-ben épűlt a szent arkangyalok tiszteletére kőből nagy kőtoronynyal és két kisebb fatornyocskával.* Felső-Szopron 1800-ban épűlt egy gör.-kath. fatemplom. Az anyakönyvek Alsó-Szopron 1782-ben, Felső-Szopron 1811-ben kezdődnek.*
* Nagyv. Ker. Gör. Kath. Paps. Sch. 1895.
* Sch. 1886. 180. l.
Mindkét helyt most épűlt gör.-kath. iskola, Alsó-Szopron két, Felső-Szopron egy tanteremmel.
A Hunyadiak korában oláh lakossága van mind a két Szopornak.*
* Csánki I. k. 564. l.
A szatmári tartomány 1595-diki urbariurna szerint Alsó-Szopron 12 egész, 2 féltelkes jobbágy s 5 zsellér volt. Adóban egyszer évenkint, Szent-Mihály napján 10 frt 82 dénárt fizettek. Az itteni vámház úgy jövedelmezett, mint a dobrai birtokbeli, t. i. minden átmenő szekértől 4 dénár, sót vivő szekértől egy sókő, vasat szállító szekér után egy lemez, paraszt-lovastól 2 dénár, gyalogostól 1 obulus; egy ökör vagy két tehén után 1 dénár vám járt. Jövedelmeiből egy harmad más nemes részbirtokosoké, két harmad pedig a császári felségé, mint földesúré. Felső-Szopron ekkor 16 egész telkes jobbágyot írtak össze, a kik adóban szintén egyszer évenként, Szent-Mihály-napján 9 forint 42 dénárt fizettek. Tinót vagy üszőborjút az alsó-szoporbeliekkel együtt adtak kettőt, – háromévest. A kinek juhai voltak; mindenki egy juhot szolgáltatott a bárányával együtt (tretina). A kinek hat vagy nyolcz ökre volt, 33 dénárt fizetett, a szegényebbek pedig kevesebbet tehetségükhöz mérten (tretina). A vetésekből tizedet nem adtak, de a kiknek juhuk volt, április hónapban azoknak mindegyike egy báránynyal adózott a tized helyett. Adtak továbbá az alsó- 627szoporbeliekkel együtt tizenkét media vajat és hat júh-sajtot. Ugyancsak ezekkel egy bödön túrót, a méhrajok után hasonlóképen tizedet. Pázsit-tizedet a sertésekből akként szolgáltattak, mint a dobraiak, t i. a tavaszi tized fejében május hóban bárminő csűrhéből legalább egyet: a melyekből pedig tized nem esett, azoknál a nagyobbakat 4 dénárral, a kisebbeket pedig 2 dénárral váltották meg. Őszi tizedet is adtak a sertésekből, t. i. minden tíz után egyet, a hol pedig tízre nem tölt, ott a nagyobbakat szintén 4 dénárral, a kisebbeket pedig kettővel váltották meg. Bort árúltak, szolgálmányokat és birságokat akként teljesítettek, mint a dobraiak, t i. mindenféle szolgálatot, a mennyire csak elérkeztek. Vérontásért, vagyis könnyű testi sértésért a birság 1 frt. A lopáson kapott, de kegyelmet nyert tolvajnak, továbbá a házasságtörőnek birsága 1–1 frt. A testen felmutatható kék foltok birsága 50 dénár. A halálra ítélt, ha kegyelmet nyer, 6 frtot tartozik fizetni, az «officialis sententiával» elítélt pedig 1 frtot.*
* Gr. Károlyi-lt. III. 515–517. l.
Adót 1720-ban Alsó-Szopron 6 jobbágy, 1 zsellér, összesen 7 háztartás fizetett, ezek közül 5 magyar és. 2 oláh; a pragmatica sanctio korában tehát 63 lélek volt itt, magyar 45, oláh 18.* Felső-Szopor hiányzik az ezen időbeli összeirásokból; kétségkívül lakatlanul állt.
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 66. lap.
1747-ben Alsó-Szopron a lakosok száma 1037; róm. kath. 23, gör. kath. 1006, izr. 8.* Felső-Szopron 756 lakos van, valamennyi gör. kath.*
* Nagyv. Névk. 1847. 104. l.
* U. o.
1890-ben Alsó-Szopor népessége 1273; nyelvre nézve magyar 163, német 3, oláh 1105, egyéb 2; vallásra nézve r. kat. 8, gör. kat. 1113, gör. kel. 1, evang. reform. 71, izr. 80. Felső-Szopron 839 lélek van; nyelvre nézve magyar 33, oláh 806; vallásra nézve r. kat. 3, gör. kath. 799, evang. reform. 1, izr. 36. Házak száma amott 267, itt 180.
628Alsó-Szopron 1720-ban 53 1/2 köblös szántóföldet s 34 kaszás rétet írtak alá.* (Felső-Szopron semmit.) 1895-ben Alsó-Szopor gazdaságainak száma 249. Területe 4185 katasztrális hold, a melyből szántóföld 2278, erdő 774, rét 617, legelő 239, szőlő (parlag) 59, kert 3, terméketlen 215 hold.* Felső-Szopron 204 gazdaság van. Területe 3979 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1738, erdő 886, legelő 649, rét 500, kert 2, terméketlen 204 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. l.
* Mg. St. 506.
* U. o.
1900-ban Alsó-Szopor községnek 5274 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 7417 K. Felső-Szopor községnek 5987 K 8 f becsértékű a cselekvő vagyona, állami egyenes adója 4914 K 2 f.
Alsó-Szopor utczái: Civara = Csará (Varjú), Pastyeny-, Bětrâna (Öreg-) utcza és Hajdúváros.
Határrészei: Szenty, Váljá lunga (Hosszú völgy), Pśană = Pojána (erdei rét), Nyil, Albuj dombja, Szekeres, Hágáva, Tufëlë Bárij (Bara bokrai), Ponore (odúk), Valcsaoá Rîturilor (a rétek völgyecskéje), Rodin (termést hozni ige tövéből), Cânepi (Kendervetések), Sándor kútja, Krucsá Moki, (Moka keresztje) nevű halom, Merezul věratecului = Mërëzul varátëkuluj (nyaralás delelője), Merezul corbului = Mërëzul korbuluj (holló delelője), Ţevi =Czëgy (Csövek).
Folyója a Kraszna, patakjai: Korond, Váljá lunga (Hosszú patak), Kis- és Nagy-Szekeres, Soreana = Szorjáná (verőfényes), Szoldobicza és Vălceaua Rîturilor (a rétek patakocskája). A Váljá lunga és a Szorjána az alsószopri erdőből erednek s úgy ezek, mint a Szoldobicza, e község határán ömlenek a Krasznába. A Kis-Szekeres szintén e határon ered s ugyanitt ömlik a Nagy-Szekeresbe.
Felső-Szopor utczái: Nagy-, Szakácsi-, Temető-, Broscărie = Broszkarijë (Békás-), Şes = Sesz (Síkság-) és Vulpe = Hulpë (Róka-)utcza.
629Határrészei: Plopisce = Ploptyistyë (nyárfás), Aud = Áuz (hallás), Carpini = Kárpiny (gyertyánfás), Edul = Jëdul (gidó), Kákahegy, Lofa, Şorece = Sarëcsë (egér), Szoldubicza, Bandava, Balta Neagră = Báltá Nyágra (a fekete tócsa), Szenty, Valcsáoá Káprij (kecskés völgyecske), Váljá lunga (Hosszú patak), Szekeresë (a két Szekeres patakról), Bratyila, Sztinigoja (-gólya ?), Gyálul Jánki (Jánka dombja).
