Szoros.
Szoros.
Zoros (1448), Soros, Szoros (1529), Zorooss (1553), Szoross (1604) krasznavármegyei helységet az oklevelek rendszerint Újlakkal meg Maladéval említik. 1529-ben Csehivel és Györtelekkel fordúl elő.* Meg is találjuk a helyét S.-Újlaktól kelet felé, a csucsa-nagykárolyi állami út mellett az 56–57 kilométer szakaszánál. Nevét a hely fekvésétől nyerte.
* Szgy.
1448-ban Báthori Lászlót,* 1476 szept. 3-dikán pedig, mint Suthak István birtokába Parlaghi Györgyöt és Károlyi Jánost iktatták be.* De 1476 október 30-dikán Horváti Peres János a maga, Cseh Tamásné Anna és Ippi János nevében, Perecseni Pap Márton pedig Báthori Miklós és János nevében ellentmondottak.*
* Lelesz, Stat. B. 342.
* U. o. Stat. P. 241. – Dl. 27,702.
* Dl. 29,839.
1486 nov. 27-dikén Mátyás király Bélteki Drágfi Bertalannak adományozta.*
* Dl. 27,726.
1493-ban a krasznavármegyei Zoros prćdiumba Báthori Jánost és Zsigmondot iktatták be,* s még ebben az évben meghagyták, hogy helyezzék vissza Báthori Miklóst és Domokost.*
* Lelesz, Stat. B. 357.
* U. o. C. Kraszn. Prot. 2. folio 220.
A Báthoriaknak 1529-ben két jobbágyuk volt itt, ezek neve: Susman, Drugan.*
* Szgy.
Az 1545–1582 évek története összevág a szintén elpusztult 630Endrefalva történetével. A Báthoriak meg Valkai Miklósné Csire Petronella (1545), Kisvárdai Mihályné, Sarmasági András (1549), Csaholyi Ferencz (1550), Gyulafi János és László meg Druget Gáborné Fruzsina (1551), a Nagymihályi Bánfiak (1553, 1560), Károlyi János (1554), özv. Kállai Lőkös Ferenczné (1582) a szereplők itt is.*
* Ezeknek az éveknek közelebbi adatait l. Endrefalvánál.
1553-ban (a krasznavármegyei Somlyóhoz tartozó) Zoroosson 1–1 kapu után rótták meg adóval a Báthori Farkas, Imre és János jobbágyait, a kiken kívül följegyeztek még 2 szegényt és 2 új házat, továbbá Báthori Miklós özvegye részéről 1 új házat és a Báthori Andráséról 1 szegényt és 2 új házat.* 1594-ben Szoroson egy kapuszámot és egy puszta házhelyet találtak.* 1604-ben (a krasznavármegyei Somlyóaljához tartozó) Szoross, Hídvég, Győrtelek, Újlak, Csehi és Kerestelek helységekben 2 jobbágyházat adóztattak meg Lónyai István részéről.* A XVII. századból szilágyi és erdélyi jobbágyokról fentmaradt jegyzék szerint Szoroson egy jobbágy és egy puszta jutott Lónyai Margitnak.* 1623-ban Báthori Szaniszlófi Katalin az itteni részbirtokra nézve örök vallomást tesz Nagylónyai Lónyai Zsigmond javára.*
* Dical.
* V. ö. II. k. 197. l.
* Dical.
* Wl.
* Lelesz, Prot. 62. fol. 49.
1658-ban Szoroson tizenkét jobbágycsaládot és egy puszta telket írtak össze. Jobbágyszolgálmányait már előbb láttuk.* Báthori Zsófiának 1669-diki rendelkezése szerint Szoros, mint a somlyai jószág tartozéka, évenként százhetvenhat kősót tartozott kiszállítani, «marhát pedig egyet sem tartozik prćstálni ».*
* V. ö. e mű II. köt. 197. és 210. l.
* V. ö. e mű II. köt. 225. l.
1681-ben Báthori Zsófia fejedelemasszonynak Szoros prćdiumbeli részbirtokát az ingatlanokkal együtt lefoglalják bizonyos tartozás felében Magyar-Véggyantai Boros László számára.*
* Bl. fasc. XX. nr. 22. és fasc. YY.
6311686 január 29-dikén Perecsenyi Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin szorosi részbirtokához, mint vérrokonoknak, szintén van joguk Perecseni Lindvay másként Kovács Mihálynak és nővérének.*
* Nagyv. Múz. Blt.
1703-ban Szoros puszta hely.*
* V. ö. e mű II. 239. l.
Nincs szó aztán Szorosról egész a jelen századig, a mikor csupán annyit hallunk róla, hogy 1805-ben Simoni Andrásnak jobbágya van Szoros prć<diumban.*
* Szv. lt.
