Szuna.
Szuna.
Zuna 1205–1235, Zwna 1543, Zőna 1548, Szuna 1647. Neve szláv eredetű. Žuna, žlna: sárgarigó.
Közép-Szolnokban feküdt. Ma puszta Ér-Kőrös mellett.
632A törökök, szatmári tolvajok és kuruczok pusztították el 1682 előtt.*
* Szv. lt.
1205–1235 között, II. Endre uralkodása alatt a Zuna falubeli Pál kuruzslással vádolta falubelijét, Szema asszonyt Farkas szolnoki esperes és István pörosztó előtt. Váradon azonban Pál fölmentette a vádlottat, igérvén, hogy ő eleget tesz a bírónak, az asszony pedig elégítse ki a pörosztót és a káptalant.*
* Kandra: V. R. 438., 439. l. 10. sz. j.
Vajjon az a Zunna nevű hely, a mely 1232-ben a zarándi várhoz tartozott s a melyet II. Endre visszaad hívének. Miklós főispánnak, az Ugrin testvérének, a fehérvári, csanádi, aradi és zarándi várhoz tartozó többi földdel együtt (ezeket a király fia, Béla vette vissza Miklóstól), egy-e ezzel a Szunával, nem lehet eldönteni egész határozottan; de valószinű, mert ily nevű helyet másutt nem találunk.*
* Hazai Okmt. I. köt. 13. lap.
A váradi káptalan 1334 márczius 21-dikén jelentést tesz Erzsébet királynénak, hogy Szolnok vármegyének Zuna községében is tett foglalást a Tamás erdélyi vajdának és szolnoki főispánnak meg alispánjának, Jánosnak, Péter fiának járó birságok fejében.*
* Erd. Múz. Egyl. e., v. ö. Szabó Károly: Az Erd. Múz. Erd. Okmt. 13. l.
1438-ban vizsgálatot tartanak Kőrösi Dávid (a Miklós fia) érdekében, a kit, mikor Zuna birtokán a vetéseket nézte, fegyveres kézzel halálra kerestek Miklós fia, Jakab és Szunai Imre meg ennek fia, Gergely.* Ekkor Kőrösi (Keuresi) Miklós fia Dávid és Kőrösi András fia Gergely részére is folyik vizsgálat Zunai Jakab fia Miklós ellen.*
* Lelesz, K. 24. f. anni 1438. nr. 13.
* Az oklevélből az is kitűnik, hogy köztük Zunát illetőleg valami osztály állt fenn. U. o. K. 25. f. anni 1438. nr. 14.
1466-ban egy itteni részbirtokba Dengelegj Bernátot iktatják be.*
* U. o. D. 109.
1543-ban a középszolnoki Zwna Kőrösi Ferencz, meg 633Szunai András és István között oszlott meg, kiknek jobbágyait 1–1 kapuszárnnyi adóval rótták meg. E 3 családon kívül volt még a helységben 2 bíró és 6 szegény.*
* Dical.
1548-ban és 1564-ben Pilisi Pilissy Ferenczet (egregius), Szunai Istvánné Annát és Mindszenti Jánosné Erzsébetet,* meg Csomaközi Bácsmegyey Benedeket és Gosztoni Miklóst iktatták az itteni részekbe.*
* Lelesz, P. nr. 149. és M. nr. 63.
* U. o. B. 104.
1549-ben 2 kapu után adóztatták meg a Szunai Kőrösi Ferencz jobbágyait, ellenben a Szunai András és Istvánéit csak 1–1 után. E 4 kapun kívül feljegyeztek még 1 bírót, 5 szegényt és 3 új házat.* 1570-ben a Mindszenti János jobbágyai 3, a Kőrösi György és Szunai Balázséi 2–2, ellenben a Csompasz Mátyás és Szunai Ferenczéi csak 1–1 kapu után adóztak.* 1604-ben Zuna falura 1 rótt ház után 2 forintnyi adót vetettek ki.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
Szuna egyike vala ama részbirtokoknak, a melyeket Vassaly János nejére, Dancs Annára írt át, a miért 1647-ben tiltakozik ellene nővére, Katalin.*
* Lelesz, Signat. Lib. 28. folio. 18.
1784-ben Szuna visszaszerzésére nézve is megegyeztek Menesági István és György meg Csoknyai György.*
* U. o. Act. an. 1784. nr. 34. et 35.; Prot foliis 36. et 37.
1847-ben még 5 gör. kath. lakót írtak itt össze.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 107. l.
Egy helyet ma is templomdombnak neveznek s állítólag a templom omladéka is látható.
