Váralja.
Váralja.
Waralya 1481, Várallya 1497, Warallya 1519, Varalya 1523, Warall˙a 1546, Valkó Várallya 1573, Várallja 1585, Valkó Váralja 1638.
Kraszna vármegyéből való. Mint 1564, s 1565-diki oklevelek írják: a krasznavármegyei Réz nevű vagy Rézalja kerületben fekszik.
Valkó várának épen a tövében keletkezett, a várhoz tartozott s oláh település már a Hunyadiak korában.
Birtoklásának története az 1481–1768. években nyomon követi a Valkóhoz tartozó helyek történetét, pl. Bagolyfalváét.*
* A levéltári jelzeteket l. Bagolyfalvánál. Waral˙a: 1491, Waralya: 1481, 1492, 1518, 1519, Varallya, Váralllya: 1497, 1508, 1519, 1523, 1546, 1547, 1549, 1553, 1564, 1565, 1570, 1575, 1578, 1587, 1614, 1646, 1760, 1768, Warallya: 1519, Varalya: 1523, 1575, Varall˙a: 1546, Valkó Várallya: 1573, 1759, Várallja: 1585, Valkó-Váralja: 1638, Váralallya (tollhiba az oklevélben Várallya helyett): 1646
Ebből az időszakból csak azt említem meg, hogy 1590-ben Valkó-vár tartozéka, Várallya birtokért Nagyfalusi Serédi István s mások, mint felperesek, perelnek a Bánfiakkal, ú. m. Bánfi Pál fiaival (Boldizsár, Gábor és László), Bánfi István fiaival (Farkas és Kristóf) meg Bánfi Miklós fiaival (Tamás és László), kikre a fent említett Pál halálával szállott a per. A birtokot végre is a Bánfi-család férfi-örököseinek adták Báthori Zs., erdélyi vajda ítélőlevele alapján.*
* Bl. fasc. G. nr. 4.
1808-ban VáraIlyáról összeírták a gr. Petki, br. Bánfi és gr. Bánfi birtokos nemes családok tagjait, összesen 5-öt. Ezek kezén volt összesen 20 antiqua és 18 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gróf Petki Antóniának (8 antiqua, 7 nova), br. Bánfi Lászlónak (5 antiqua, 3 nova) stb.*
* Szv. lt.
771A gör. katholikusok fatemploma 1737-ből való. Ők tartanak fenn elemi iskolát is egy tanteremmel.*
* Sch. 1886. 152. l.
A pragmatica sanctio-korabeli összeirásokban nem találjuk, a miből nyilvánvaló, hogy akkor, a mikor Valkó várát lerombolták, nem kimélték ezt a falut sem.
1733-ban Váralja (De sub Cetate) oláh családjainak száma 6 volt.*
* Tr.
1847-ben 244 lakosa van, valamennyi gör. kath.* 1890-ben 376 a népesség száma; nyelvre nézve német 10, oláh 342, egyéb nyelvű 24; vallásra nézve gör. kath. 366, izr. 10. Ház 75 van a faluban.
* Nagyv. nvk. 1847. 102. l.
1895-ben gazdaságainak száma 118, területe 3720 katasztrális hold, amelyből erdő 3077, szántóföld 397, rét 139, legelő 60, kert 12, terméketlen 35 hold.*
* Mg. St. 498.
A községnek 1900-ban 6222 K 12 f becsértékü cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1744 K 60 f.
Határrészei: Erdők: La Cetate = Lá Csëtátyë (vár környéke), Merişor = Mërisor (almafácska), Fáczá Tóuluj (tó-oldal), Grueţe = Grujeczë (halmok), Picsorul Huczij (az üvegöntő lába), Picsarëlë kulmij (a bércz lába), Gyálul Márë (nagy domb).
