Várcza.
Várcza.
Trywarcha 1391, Warcza, Alsowarcza, Kezepwarcza, Felsewarcza 1475, Varcza 1489, F.-Vártza, Felsewwarcza 1533, A.-, Kewzepsewvarcza, Fewlsewarcza 1543, A.-, Keozepseo Warcza, Felseo Varcza 1549, A.-, K.- és F.-Varcha 1557, Also-, Keozep-, Felsewarza 1569, Kisvarcza 1671, Felső also arcza 1750.
1391-ben az erdődi kerülethez három Warcza nevű helységet számítottak, 1470-ben is Szatmár vármegyéhez számították mind a három falut, azután rendszerint Közép-Szolnokhoz. Szilágy vármegyébe is Közép-Szolnokból kebelezték 772mind a hármat, t. i. Alsó-, Közép- és Felső-Várczát. Az oklevelek Kis-Várczát is emlegetnek; de ez Közép-Várczának felelt meg. Várbirtokok voltak; innen ered a nevök.
Közép-Várcza azok közül a falvak közül való, melyeket a törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztítottak.* Talán ezért is változott az előneve némelykor Kisre.
* Szv. lt.
Birtoklásuk története a Szilágy-Cseh vidéki falvakét követi. Felsewarcza egyike vala azon középszolnoki falvaknak, a melyekbeli birtokait Kusalyi Jakcsi János 1461 márcz. 23-dikán elzálogosította Bélteki Drágfi Miklósnak,* majd pedig 1462-ben bizonyos pénzösszeg átvétele mellett Kusalyi Jakcsi György bocsátotta Bélteki Drágfi Miklós* kezére s végül 1464-ben Kusalyi Jakcsi János – teljes kielégíttetése után – örökre visszabocsátotta Bélteki Drágfi Miklósnak,* a mint ezeket pl. Bikáczára vonatkozólag is láttuk.
* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. pag. 102. q. nr. 4.
* GKG. A. fasc. XX.
* U. o.
Közép-Szolnoknak 1475 körüli adóösszeirása Alsowarcza, Felsewarcza, Drágfi birtok 6 forint 1 dénár és 6 frt 3 dénár, Kezepwarcza Istvánnak a jószága 3 frt adóval.*
* V. ö. e mű I. k. 179. l.
Varczáért pert folytattak Bélteki Drágfi Bertalan és Kusalyi Jakcsi Ferencz, de ezt a pert 1489 szept. 3-dikán, a kolozsmonostori konvent előtt elhalasztják.* 1494-ben Középső-Várczát más birtokokkal Kusalyi Jakcsi Ferencz Drágfi Bertalannak adta az ettől visszakapott más birtokokért.* De nemcsak ezt. A következő évben a leleszi konvent Szent Mihály napja után való csütörtökön kelt levelével azt bizonyítja, hogy Alsó- és Felsőwarczat, a melyek Bélteki Drágfi Bertalan, erdélyi vajdánál voltak zálogban, ennek és fiainak: Imrének, Györgynek és Jánosnak meg örököseiknek adta örökre Kusalyi Jakcsi Ferencz a maga és összes rokonai nevében hálából azon jó indulatért, melylyel a vajda irántuk viseltetett.*
* Dl. 27,964.
* Szgy.
* GKG. C. fasc. XII.
773János királynak Budán 1533 aug. 26-dikán kelt levele csupán Felsewwarcza részbirtokot említi, a melyért per folyik Drágfi Gáspár fölperes, Szolnok és Kraszna vármegyék főispánja meg Kusalyi Jakcsi Mihály alperes közt, a mely ügyben felmutatott levelek alapján Jakcsit elítélik s a birtokot a felperesnek adják.*
* V. ö. Bikáczával GKG. C. fasc. XII. és A. fasc. XX.
1543-ban a Drágfi Gáspár jobbágyai adóznak Alsowarczán 2 kapu után; itt 1 bírót, 6 szegényt és 3 új házat fölmentettek. Ugyanekkor följegyeztek 1 puszta telket is.* Kewzepsewvarczán 1 kapuszám után; felmentvék itt 3 szegény és 1 új ház.* Fewlsewarczán 2 kapu után; itt 1 bírót, 1 szabadost, 5 szegényt meg 1 új házat mentettek föl.* 1549-ben már a Drágfi özvegyének a jobbágyait adóztatták Alsó varczán 2 kapu után; fölmentést nyert 1 bíró, 10 szegény és 4 új ház. Ugyanekkor 1 puszta telket is találtak e helységben.* Keozepseo Warczán 1 kapu után.* Felseo Varczán szintén 1 kapu után rótták meg adóval Drágfi özvegyének a jobbágyait, de itt fölmentettek az adózás alól 3 új és 1 leégett házat. Ugyanekkor 1 puszta telket is találtak e helységben.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
Az 1545–1569, 1595, 1671. évek története már ismert nyomokat követ. Ennek az időszaknak a kiemelkedő eseményei, hogy a birtokokra a kincstár teszi rá a kezét a Drágfiak kihaltával és azok azután Báthori György s nejére, majd pedig ezek nótáján a Gyulafiakhoz kerűlnek.*
* Lásd a következő évek jelzeteit Bikáczánál: 1545 (Varcza, Also-Varcza), 1555 (A.-. K.- és F.-Várcza), 1557 (A-, Középső-, és Felső-Varcha), 1569 (Also-, Keozep, Felseowarza), 1595 (Alsó-, Középső-, Felső-Várcza), 1671 szept. 23. (Kis-Várcza).
Egyébiránt 1570-ben a császár jobbágyait adóztatták meg, még pedig Also Varczán 2 kapu után,* Kewzepsew varczán 1 kapu után,* Felsew Varczán 3 kapu után.* Már 1604-ben a közép szolnoki Gyulafi-jószághoz tartozó Alsó-Várczán 2 rótt 774ház után 4 forintnyi adót vetettek ki.* (A másik két Várczáról nincs szó.)
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* Dical.
1676 máj. 13-dikán néhai Barcsai Juditnak az alsó- és kis-várczai határon levő birtokán is megosztozkodnak (mint a bikáczain) Kapi György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála. Alsó-Várczán az Úr hidjánál egy darab fűzes kaszálónak az illésfalvi határ felől eső része a Kapié, mellette a völcsöki palló felől a Bethlennéé.* A kisvárczai határon a Czempe patakánál napkelet felé a hegy oldalán levő irtoványszántóföldeknek a Mutos felől való része a Bethlennéé; a zjedzumi, magyarul Bodzás nevű szél parlagnak, melyben az ország útja Kemenypataka felé szakad le, Bikácza felőli része szintén a Bethlennéé, mellette és a Wesselényié mellett van a Kapié.*
* GKG. A. fasc. VII.
* U. o.
Tököli Imre odaadta a krasznavármegyei (így!) Also Varcza birtokát illésfalvi Popa Istvánnak, mibe 1668 okt. 31-dikén Apafi Mihály fejedelem beleegyezik és meghagyja a beiktatást.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 19.
L. báró Hadadi Wesselényi István felsővárczai zsellérei azok között voltak, a kik 1733 jun. 10-dikén négyszáz magyar forintig kezességet vállaltak gróf Gyulai Istvánnak Mészáros András nevű szilágycsehi örökös jobbágyáért.*
* GKG. C. fasc. XVI.
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben Alsó-Várcza községből összeírták a következőket, főbb birtokosok: br. Bornemissza József és gr. Bethlen Sámuel; kisebb birtokosok: gr. Teleki Imre, gr. Gyulai József, gr. Bethlen Lajosné, gr. Toroczkai Pál és gr. Bethlen Gergely; saját telkükön lakó, adómentes nemesek: idősb Pap Vaszalia, ifjú Pap Vaszalia, Pap Vonuj, idősb Pap Gábor, ifjú Pap Gábor, Pap Demeter, Simon és Vonucz; pap: Pap-Dán Vaszali; kántor: Pap Tógyer.* Közép-Várczáról, főbb birtokosok: br. Bornemissza József, gr. Bethlen Sámuel és gr. Kornis Mihály; kisebb birtokosok: 775Baranyai József és Berzenczeiné; pap: Brán Demeter; kántor: Gicz Nyikuláj.* Felső-Várczáról, fő birtokosok: gróf Toroczkai Pál, gr. Gyulai József, br. Bornemissza József és gr. Bethlen Sámuel; pap nincs; kántor: Pap Gligor.*
* Szv.lt.
* Szv. lt.
* U. o.
1805-ben a nemesi fölkelésre összeírták Alsó-Várcza községből a következő adómentes nemeseket: Pap András lóval; Pap László alkalmatlan; ifjú Pap László, Pap Demeter, György és Ursz lóval; Pap Tógyer deák: Pap Gábor és Von gyalog; idősb Pap Von lóval.* 1805-ben homagialis esküt innen Pap Urszuj tett.*
* U. o.
* U. o.
Mind a három faluban a gör. katholikusoknak van egyházuk s egy-egy tanteremmel elemi iskolájok. Felső-Várcza temploma 1723-ból való; fából épűlt úgy itt, mint a másik két helyt.* Alsó-Várczán 1823-tól, Felső-Várczán 1829-től kezdődnek az anyakönyveik.
* Sch. 1886. 158. l.
1733-ban az oláh családok száma Alsó-Várczán (Oarcza de dsos) 17; görög-keleti papját Illésnek hívják.* Közép-Várczán (Oarzele) 10; görög-keleti és kétnejű papja Jeremiás.* Felső-Várczán (Oarcza de szúsz) 15 volt az oláh családok száma.* 1750-ben «Felső also arczan» 749 görög kath. lakott, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, s egy belső telek, meg négy mázsa só illette a papot, a ki taksát fizetett.*
* Tr.
* U. o.
* U. o.
* Tr. 1901. évi IX. szám, 285. lap.
Egy a tizenhetedik század elejéről A Bik alatt való jobbágyok száma czímmel fentmaradt összeírás Alsó- és Felső-Várczáról 4–4,* Kis-Várczáról 2, ugyanez időtájt a Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék Alsó-Várczáról 34, Középső-Várczáról 1, Felső-Várczáról 16 jobbágyot, egy 1676 máj. 22. kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a várhoz tartozó jobbágyok számáról fentmaradt összeírás az alsó-várczai részbirtokban 6 jobbágyot és 1 puszta jobbágytelket, Kis-Várczáról 2 776jobbágyot és 1 puszta telket, Felsővárczáról 3 bujdosó jobbágyot s 1 puszta jobbágytelket említ.*
* GKG. A. fasc. XV., XVI.
* GKG. A. fasc. XV., XVI.
Gyulai Ferencz szilágy-csehi birtokának 1689 jun. 5-dikéről fentmaradt lajstroma Alsó-Várczáról 2 jobbágyot és 16 puszta telket, Közép-Várczáról 1 jobbágyot és 4 pusztatelket, Felső-Várczáról 5 jobbágyot és 2 pusztatelket tüntet föl.*
* U. o. nr. 17., 18.
1715-ben Alsó-Várczán 6 jobbágy- (1 magyar és 5 oláh), 1720-ban 1 nemes-, 5 jobbágy-, 3 zsellér- és 1 taksásháztartás (6 magyar és 4 oláh) fizetett adót. Ebből következtetve a lakosság 1715-ben 54, 1720-ban 90 lélekre tehető. Nyelvre nézve a lakosság ekként oszlott meg: 1715-ben magyar 9, oláh 45, 1720-ban magyar 54 és oláh 36 lélek.* Közép-Várczán 1715-ben 6 jobbágyháztartás fizetett adót, ebből 2 magyar és 4 oláh; 1720-ban 3 jobbágy-, 1 zsellér-, összesen 4 háztartás, ebből 1 magyar és 3 oláh. A népesség száma 1715-ben 54 lélek, 18 magyar és 36 oláh; 1720-ban 36 lélek, 9 magyar és 27 oláh.* 1720-ban Kis-Várczán két olyan jobbágy lakott, kit földesura visszakövetelt.* Felső-Várczán 1720-ban 12 jobbágy-, 4 zsellér-, összesen 16 háztartást írtak adó alá; magyar 4, oláh 12. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 144 lélek; 36 magyar és 108 oláh.* Ez az utóbbi helység az 1715-diki összeirásban nem is fordúl elő, ekkor lakatlanul állhatott. Egyébiránt ekkor oláh lehetett mind a három község s úgy látszik, hogy a magyar vezetéknevű oláhokat a magyarokhoz számították.
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 66. lap.
* U. o. 65. és 67. lap.
* U. o. 341. l.
* U. o. 66. l.
Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjából való jegyzék Alsó-Vártzáról egy jobbágyot és egy puszta telket említ. Ezek taksások,* Kis-Vártzán mindössze egy puszta telket s Felső-Várczán két zsellért.*
* GKG. C. fasc. XVI.
* U. o.
1847-ben Alsó-Várczán a lakosok száma 554; valamennyi 777gör. kath.* Közép-Várczán 271; róm. kath. 1, gör. kath. 270.* Felső-Várczán 320 a lakosok száma; valamennyi gör. kath.* 1890-ben Alsó-Várczán 714 lélek lakik; nyelvre nézve német 44, oláh 665, egyéb nyelvű 2; vallásra nézve róm. kath. 5, gör. kath. 570, izr. 44. Közép-Várcza lélekszáma 305; nyelvre nézve oláh 305; vallásra nézve gör. kath. 296, izr. 9. Felső-Várczán 678 lakos van; nyelvre nézve német 12, tót 1, oláh 649, egyéb nyelvű 16; vallásra nézve gör. kath. 698, izr. 10. Házak száma Alsó-Várczán 147, Közép-Várczán 62, Felső-Várczán 138.
* Nagyv. Nvk. 1847. 110. l.
* U. o.
* U. o.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak 1715-ben Alsó-Várczán szántóföldet 24 köblöst, rétet 12 kaszást, 1720-ban szántót 94 köblöst, rétet 48 kaszást,* Közép-Várczán szántóföldet 1715-ben 36, 1720-ban 32 1/2 köblöst, rétet 1715-ben 15, 1720-ban is 15 kaszást.* Felső-Várczán 1720-ban 115 1/2 köblöst; irtványt 1 1/2 köblöst; rétet 58 kaszást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. és 66. l.
* U. o. 65. és 67. l.
* U. o. 66. l.
1895-ben Alsó-Várcza gazdaságainak száma 177, területe 2367 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1459, rét 255, erdő 241, kert 186, legelő 111, nádas 13, szőlő beültetve 1, terméketlen 101 hold.* Közép-Várczának 64 gazdasága van. Területe 1059 katasztrális hold, a melyből szántóföld 618, erdő 191, kert 166, rét 50, terméketlen 34 hold.* Felső-Várczán 142 a gazdaságok száma. Területe 1897 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1104, erdő 364, legelő 192, szőlő (parlag) 12, kert 3, terméketlen 46 hold.*
* Mg. St. 498.
* U. o. 502.
* U. o.
1900-ban Alsó-Várcza községnek 2,952 K 58 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2,662 K 20 f. Közép-Várczának 2552 K becsértékű a cselekvő vagyona, állami egyenes adója 1061 K 2 f. Felső-Várczának a cselekvő vagyona 311 K 40 f becsértékű, állami egyenes adója 1738 K 90 f.
Határrészeiknek nincs különös nevök.
