Vártelek.
782Vártelek.
Varteleke 1411, Vartelek 1423, Wrthelek 1437, Varthelek 1475, Warthelek 1524, Wartelek 1543, Wartheleke 1548, Várthelek 1618.
Várbirtok volt, innen vette nevét.
Határában csakugyan vannak régi várromok. (A nép azt tartja, hogy a rómaiak korából való.) A hely neve is Várdomb, melyen a gör. katholikusok kőtemploma áll.
Vártelek Királykuta pusztával Közép-Szolnokból való. De néha Kraszna vármegyéhez számították.
Már a tizenötödik század elején oláh falu. Ekkor a Jakcsiaké. A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423 ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Vartelek oláh falujába ellentmondás nélkül beiktatja György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*
* GKG. C. fasc. XII.
1437-ben Kusalyi Jakcsi Mihály és Péter a középszolnoki Wrtheleket egészen adják Adi Jánosnak cserében Ad-birtok feléért és a kaczóföldi határért.*
* Wl.
Egy tizenhatodik századbeli jegyzék szerint is Jakcsi-jószág.*
* Wl.
1475 körül Varthelek Mihálynak és Györgynek a jószága 2 frt 1 dénár és 4 frt adóval.*
* V. ö. e mű I. k. 180. lap.
Vártelekre nézve Haraklányi György (Miklós) 1512-ben az esztergomi káptalan előtt kijelenti, hogy magtalan kihalása esetén Désházy Mihály fiaira, István és Péterre hagyja, kiknek nővérét Borbálát eljegyezte volt s kiket testvéreiül fogadott.*
* Szgy.
1524 aug. 1-sején Haraklányi Miklós elcseréli örökre Warthelek 783és Puszta-Báldon felét nővére, Borzási Györgyné Borbála haraklányi birtokáért.*
* Dl. 36,400. Km. Prot. R. p. 238. nr. 1.
1525 aug. 30-dikán a krasznavármegyei (így!) wartheleki birtokukat elcserélik Borzási György és sógora, Haraklányi Miklós.*
* Dl. 36,405. Km. Prot. Michael p. 358. nr. 1.
1543-ban a középszolnoki Wartelek Borzási György özvegye és Haraklányi Miklós között oszlott meg; az előbbinek jobbágyai 3, az utóbbiéi pedig csak 1 kapu után adóztak. Fölmentettek az adózás alól e helységben 2 bírót és 7 szegényt.*
* Dical.
Vártelek területén a Zilosvelgye nevű rétet elfoglalta Haraklányi Miklós, a kit azért 1548-ban megidéztet Vajai Borzási Miklós.* Ugyancsak 1548-ban Nádasdi Tamás fogarasi és vasmegyei főispán, országbíró és országos főkapitány (supremus… regni… capitaneus) előtt megjelenik Haraklányi Miklós és előadja, hogy Wayai Bozzassy György özvegye Borbála és fia Miklós Wartheleke középszolnoki birtokon egy szántóföldet a Fyzkwth (Fűzkút) nevű kút alatt, a Zyla városba vezető Dobaywth nevű út mellett elfoglaltak, és learatásra átadtak Orbay Miklósnak, György váradi püspök Zyla városi tisztjének, mi által neki több mint 60 forintnyi kárt okoztak. Meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy alpereseket idézze meg.*
* Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 1. nr. 45.
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 20. H. nr. 7.
1549-ben (a középszolnoki Wartelekén) 2 kapu után adóztak a Borzási Miklós jobbágyai, míg a Haraklányi Miklóséi csak 1 után. E 3 családon kívül volt a helységben még 3 szegény és 7 új ház.*
* Dical.
Néhai Vajai Borzási György fiai: Miklós, Ferencz és Péter, anyjuk, Borbála megbízásából a következő warthelkei lakosokat ú. m. Tivadar Pétert és Lőrinczet, Filep Lukácsot, Zsoldos Pétert, Tekenős Györgyöt és Lukácsot, Rucs (Rwch) Jánost, Major Lukácsot, Terhes Pétert, Kis Jánost, Terhes 784Balázst, Tót Györgyöt, Terhes Tamást, Rucs Tamást és Kis Miklóst; továbbá Fekete András, Kis Máté, Veres Balázs, Kis Miklós és Ambrus, Nagy János, Tolvaj Jakab, Nagy Márton, Turi Antal, János és Imre, Gáborján László, András és István, Fekete Albert, Túri Tamás, Szabó Pál, Cseri (Cheri) Márton meg Guza János és Simon, várteleki jobbágyokat vették többek között maguk mellé, a mikor betörtek Haraklányi Miklós várteleki Mezes erdejébe (Közép-Szolnok m.) és elfoglalták itt a tizedsertéseket meg az erdő többi ez évi jövedelmét a maguk számára, mi által 50 arany forintnyi kárt okoztak. 1549-ben Ferdinánd király Haraklányi kérésére megidézteti a betörőket, mit a kolozsmonostori konvent teljesít is.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 58.
1570-ben Warthelek megoszlott Haraklányi János és Borzási Miklós között, kiknek itteni jobbágyait 1–1 kapu után adóztatták meg.*
* Dical.
A krasznavármegyei (így !) Várthelek egyike azon birtokoknak, a melyekbe 1618-ban beiktatják Ravaszdi Erzsébetet,* Somlyói Fejérvári Miklós nejét. Ezek magtalanul haltak el s a birtok a fejedelemre szállt. Rákóczi György 1648 okt. 27-én Görcsöni Serédi Istvánnak s feleségének, Kamuthi Katalinnak és utódaiknak adományozza ezt a részt, (a mint ezt pl. Vajára nézve is láttuk).*
* Orsz. lt. Km. conv. fasc. R. nr. 5. 20. fiók.
* Szgy.
1635-ben birtokos Haraklányi Miklósné és Haraklányi Erzsébet, kiknek a rokonok közt végbe ment osztályegyezségnél itt jobbágyok, jobbágyházhelyek s szőlőrész jutottak.*
* Szgy.
1675 jul. 18-dikán Fái István a megye törvényes generalis gyülésén tiltakozott az ellen, hogy a közép szolnoki Vártelek előbbi puszta faluhelyén levő házhelyét és az ehhez tartozó szántó s kaszáló földjeit a falu lakosai használják, kik nem az ő jobbágyai.*
* Orsz. lt. Ügyvédek utáni iratok 29–105.
7851681-ben Vártelkén Fái István és Barczay György számára tartott tanúvallatás szerint e falu közös erdején Serédi Benedek görcsöni udvarbírája, Czigányi Nagy Márton hízlalta disznait, a mi ellen tiltakoztak.*
* Orsz. lt. Ügyvédek utáni iratok 29–105.
1701 ápr. 19-dikén I. Leopold király Serédi Péter bárónak adományoz egy itteni részt a volt birtokos nemes Haraklyáni Miklós magtalansága miatt,* majd pedig III. Károly adományából br. Andrássy Ferencz és József nyerik 1724-ben a Serédi család itteni birtokát, a mint ezt pl. Czigányira, Vajára nézve szintén láttuk. Ekkor meg épen úgy van említve a jószág, mint a mely Czigányi birtokhoz tartozik. A részjószágon a gabonafélékből s a házi állatokból szedni szokott tized adományozása van kiemelve Vártelekre nézve is.*
* Jlt.
* Szgy.
1771-ben Rátoni Nagy Andrásnak és Péternek három jobbágya van itt: Jónás Ilyés, Jónás Tamás és Jónás Demjén.*
* Szgy.
1778 jan. 17-dikén Bölöni Sándorné Török Krisztina és gyermekei osztoznak az itteni részen.*
* Gencsi-lt. nr. 1481.
A «hadi segedelemhez» való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a következőket, főbb birtokosok: br. Kemény Simon, Gólya József és ifjú Sebes Ferencz; kisebb birtokosok: Kis Ferencz, idősb Sebes Ferencz, Récsei László, Mezei István, Király Sára, Borbély Mihályné, Guti Sándor, Gergely László, Simoni Farkas, Fodor Pál, Vajasdi György, Kún György, Laskai Ferencz, Verőczi Márton, Márkus Ferencz, br. Wesselényi Farkas, Gyárfás Pál, Ladányi Sámuel, Szombatiné, Dul György, Sebes Mihályné, Mónai Sára, Sebes Samuelné, Guti Sára, Orgován Ferencz, Mohai Józsefné, Száva György, ifjú Fóris Mihály, Szonyi János, Gólya Zsigmond; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Gazsó Andrej és Onucz, Deák Ilie; pap: Popa Tyit oláh; kántor: Pap Mitru oláh; molnárok: Szelezsán Onu, Terhes Gyorgye és Csordás Gavrila.*
* Szv. lt.
7861733-ban (Ortelek) 30 oláh család volt; görög-keleti és kétnejű papját Tivadarnak hivták.* 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 170, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, meg két mázsa só.* A gör. katholikusok kőtemploma 1840-ben épűlt. Anyakönyvök 1824-től kezdődik.*
* Tr.
* Tr. 1901. évi IX. sz. 284. l.
* Sch. 1886. 166. l.
Iskolája is (egy tanteremmel) gör. kath. jellegű.
1715-ben 6 magyar jobbágyháztartás fizetett adót,* 1720-ban 18 jobbágy-, 4 zsellér-, összesen 22 háztartás, 15 magyar, 7 oláh. Ebből következtetve, a népesség száma 1715-ben 54 lélek, magyar mind, 1720-ban 198 lélek, 135 magyar és 63 oláh. A lakosok vezetékneve magyar, de nyelvre nagyobb részük oláh. 1720-ban két olyan jobbágy volt, kit régi földesura visszakövetelt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 68. l.
* U. o. 341. l.
1847-ben a lakosok száma 367; valamennyi gör. kath.* 1890-ben 959 lakosa van; nyelvre nézve magyar 50, oláh 905, egyéb nyelvü 4; vallásra nézve róm. kath. 3, gör. kath. 907, evang. reform. 38, izr. 11. Házak száma 206.
* Nagyv. Nvk. 1847. 107. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 40, 1720-ban 235 1/2 köblöst, rétet 1715-ben 14, 1720-ban 60 kaszást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 68. l.
1895-ben 194 gazdaságot írtak itt össze. Határának 3195 kat. holdnyi területéből erdő 1188, szántó 1187, rét 349, legelő 304, kert 63, parlag szőlő 16, nem terem 85.*
* Mg. St. 510. lap.
A községnek 1900-ban 7,051 K 80 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3038 K 98 f.
Utczái: Brédi-, Zsibói-utcza, Uliczá funáczëlor (kaszálók utczája), Temető-utcza és Uliczá Lázurilor (Irtás-utcza).
Határrészei: Lunci = Luncs (völgyek), Király-kúta (Crecuta = Krëkutá), La Strîmtură = Lá Sztrimtúra (a szorosnál), 787Satul cel bětrân = Szátul csël botrin (régi falu), La Soci = Lá Szocs (bodzás), Funtiná szátuluj (községi kút), Erdők: Dumbráva (liget), Verész-gál, Meszes, Lecsoru, La Osoć = Lá Oszajë (a nagy csontoknál), ebben van a Peştere = Pëstyërë (barlang), Cetate = Csëtátyë (vár). Szőlőhegy a Viile Popenilor = Gyijilë Popenyilor (Pap előnevűek szőlői).
A MESZESI SZOROS VÁRTELKEN TÚL.
Királykuta nevét a néphagyomány Nagy Lajos királylyal hozza kapcsolatba, a ki, midőn itt a meszesi szorosnál járt seregével, ivott a kútjából. Innen a Király kúta.
Vize a Szátul csël botrinon keresztül folyó Doszul Fërëdëuluj (a fürdő háta) nevű patak. Feredeu a fürdő szó átvéve.
