Vármező.
778Vármező.
Warmezew 1474, 1500, Warmezeo 1603, Varmezeo 1607, oláh neve: Butsumi.
Doboka vármegyéből való. Nevét váráról vette, a melynek nyomai már 1670-ben is alig valának láthatók.* Oláh nevéről már szóltam.* Buciumi = Bucsumny (kürtök). A néphagyomány szerint a közelben levő várban őrizték a hadi kürtöt, melylyel a szomszéd őrtanyák embereit harczba szólították.
* V. ö. Hodor: Doboka, 522. l.
* L. I. k. 157. lap.
Szintén szóltam már az itt föllelhető római nyomokról is.*
* I. k. 42. és 44. lap.
1594-ben, mikor az erdélyi rendek Bornemissza Gergelyt a Meszes felé küldötték a tatárok ellen, ez Vármezőnél várta egy ideig a tatárokat, a hol akkor még meglehetős erősség vala.*
* Buday Ferencz, Lex. 429. l.
Mint dobokavármegyei helység a magyaregregyi járáshoz tartozott; a felső kerületben a legnépesebb falu, melynek – mint Hodor írja – köve, vize, legelője, földje bőven van.*
* Hodor: Doboka, 520. l.
Határos volt Kolozs vármegyével, néha, pl. 1607-ben ide is számították. Völgyben fekszik út mellett másfél mérföldnyi távolságra Zilah (Zilaj) városától (1722).*
* Cons. Dob.
1660-ban, mikor a váradi törökök megszállották Kájántót és felprédálták, Gy. Monostori Ebeni István kolozsvári kapitány néhány fegyveressel Véér Györgyöt küldte ellenök, ki a zilahi havasok (Meszes) aljában az Egregy vize mellett, Vármezőn felül érte utól a törököket s a keresztyén rabokat kezeik közül szerencsésen kiszabadította.*
* Hodor K.: Doboka. 1837; 521. l.
1474 ápr. 20-dikán Dobokai László, fiai Salatiel és Imre terhét is magára vállalva örökösen eladta Besenyei Lászlónak és nejének Katalinnak ötven arany forintért a Vármezőn Doboka 779vármegyében levő részjószágát, mint azt Magyar Balázs, erd. vajda és székely ispán bizonyítja.*
* Szabó K.: Az Erd. Múz. Okl. 78. l.
1500 nov. 24-dikén Derzsei Dobokai Miklós elzálogosítja a dobokavármegyei Warmezew és Hídalmás birtokait Hídalmási Huszár Jánosnak.*
* Dl. 36,405. Km. Prot. Michael pag. 62. nr. 1.
1525 jan. 28-dikán Dobokai Bessenyei Ferencz eltiltotta a Warmezew falubeli birtok elidegenítésétől Károlyi Láncz László gyermekeit: Zsigmondot, Lászlót, Dénest, Annát és, Magdát meg Derzsei Dobokai Miklóst.* Dobokai Besenyői Ferencz jószágai között 1527 jan. 19-dikén is említve van Vármező.*
* Dl. 36,401. Km. Prot. T. min. p. 117. nr. 1.
* Tört. Tár 1898. évf. 157. l.
Warmezeo aztán egyike vala azon birtokoknak, melyeket 1603-ban Csáki István mint Nagy-Almáshoz tartozókat zálogba vetett Rátóti Gyulafi Lászlónak.*
* GKG. C. fasc. XIX.
1607-ben Mindszenti Benedek és neje Bánfi Anna érdekében fejedelmi parancsra az Almás várához tartozó kolozsvármegyei Varmezeo jószágot visszakérték Prépostvári Zsigmondné Széchy Katától. Ez azonban nem adta vissza, a miért nyolczad napra a fejedelmi táblára idézték.*
* U. o. A. fasc. XVII.
A birtoklás története egyébiránt a Csákiak jogán haladt, 1837-ben a Csáky Gábor ivadékai közül Kornis gróf, Cserey, Hatfaludy, Henter, Mezey, Geréb, Horvát, Székely, Gyujtó, Elekes nemesek valának a birtokosai.*
* Hodor: Doboka, 519. l.
A gör. katholikusoknak egyháza s kéttantermű elemi iskolája van itt. Az a templom, a melyet 1865-ben iskolává alakították át, a vár falából való volt, ekkor épült az új templom.
1733-ban (Butsumi) 30 volt az oláh családok száma; egyesűlt papját Jánosnak hívták.* 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 198, a kik részén volt egy templom, egy működő 780pap, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot három köblös szántóföld, ugyanannyi szekérnyi széna, sóra jegygyel nem birt. Taksát Henter Dávidnak fizetett.*
* Tr.
* Tr. 1901. évi IX. szám, 286. l.
A felekezeti iskolán kívül állami elemi egytantermű iskola is működik, melyet 1887-ben szerveztek. A Meszesentúli vidéknek ez az egyetlen állami iskolája.
1720 előtt puszta, 1720-ban telepűlt újra* s ebben az évben már 4 jobbágy, 3 zsellér, összesen 7 háztartás fizetett adót; mind oláh.* Ebből következtetve a népesség száma 63 lélek.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. lap.
* U. o. 68. l.
1837-ben 956 lélek lakja, két háznép, vagyis 17 lélek nemes; a közlakosok száma 939. A lakosok gör. egyesűlt hitűek s izraeliták, a kiknek ekkor 186 házuk volt.*
* Hodor K.: Doboka, 520. lap.
1890-ben 1729 lakosa van; nyelvre nézve magyar 246, német 4, tót 2, oláh 1424, egyén nyelvű 49; vallásra nézve róm. kath. 17, gör. kath. 1468, ágost. hitv. evang. 2, evang. reform. 99, unit. 2, izr. 138. Házak száma 371.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1720-ban 48 köblöst; rétet 21 kaszást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 68. l.
Határa 1722-ben két részre oszlik; az egyik délre, a másik északra terűl el. Talaja mindenütt veres és fehér, a lapályon közepes termést hoz. Trágyában hiányt szenved; a trágyázatlan földet hat és négy ökörrel, kétszer szántják. Kétszerese és szénája elegendő terem. Erdeje bőven van saját használatra. Őrölni a szomszédba járnak.* Ekkor az összeírt 6 jobbágy, 12 zsellér, 2 bujdosó (vagus) és 2 udvari szolga kezén volt 20 egész és féltelek, 3 puszta telek, 26 ökör, 37 tehén, 2 borjú és üsző, 2 ló, 30 juh és kecske, 64 sertés, 84 köblös szántóföld, 23 köböl és 1 véka őszi vetés, 6 köböl tavaszi vetés: termett itt a megelőző 1721. évben 150 kalangya búza, 25 kalangya zab, árpa és alakor, 20 kalangya kender és len, 1 köböl borsó és lencse, meg 57 szekér széna.*
* Cons. Dob.
* U. o.
7811721-ben 281 rf. 30 dénár a falu adója.*
* Cons. Dob.
A községnek 1900-ban 17,774 K 86 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 7414 K 82 f.
Utczái: Nagy-, Şes = Sësz (róna), Temető-, Negrean = Nyëgrján (Fekete), Szőlő-, Farkashegy-, Szent-György- és Mihăiasa = Mihejásza (Mihályné) utcza, Lunka (völgy-utcza) és Uliţa Popescilor = Uliczá Popëstyilor (Popescu = Popëszku vagy Pop előnevűek utczája).
Határrészei: Şes = Sësz (róna), Capul Grueţ = Kápul Grujëcz (halomfő), Plopiş = Ploptyis (nyárfás), Vălceaua = Valcsáuá (völgyecske), Váljá unguruluj (magyar patak), Dumbráva (liget), Gyálul Porumbuluj (galambos domb), ennek magyar neve: Nyúlhegy; Pśană = Pojána (erdei rét), ennek magyar neve: Liget; Magura, Meszes, Csityëra (czithera), Farkashegy (Gyálul Lupuluj), Izbok (lüktetés, forrás), Cetate = Csëtátyë (vár), Părăul Pleşii = Pereul Plësij (a kopasz hegy csermelye), ennek része a Coastea Ogrădii = Kasztjá Ogrezij (kerti domb).
A Pojánán állítólag több, felül szűk, de alól annál tágasabb, feneketlen tűzokádó-üreg maradványa van; a belőtt puskapor hosszasan hangzik.
Patakjai: Mihályné pataka, Szent-György pataka, mely a Lunka-utcza mellett foly el, s az Egregy pataka.
A Mihályné patakának vize vastartalmú; negyedfél öl magas zuhanyát fürdőnek használják. Az Izbok határrészben levő forrás soha be nem fagy; partját örökzöld pázsit szegélyzi. A víz felfakadásánál lencse alakú, apró, barnás kövek jönnek fel.
