Völcsek 1387, Veolchiegh 1423, Welchek 1460, Wlchek, Wethek, Wlthek 1462, Velchok 1475, Welchewk 1502, Veulchek 1516, Velcsök 1526, Veöcheök 1537, Velcsek 1545, Wewlchewk 1545, Völcsök 1547, Velch˙eok 1549, Wewlchwk 1564, Weolcheok 1570, Völczök, Veolchyeok 1584, Veolczeok 1609, Vőcsök 1692, Ulcsukul 1733, Ölcsög 1750, Völtsög 1797.
Neve talán a szláv Velčic szóból ered, mely nedvességet jelent. De származhat a madárvilágból, vagy személynév.
A néphagyomány azt tartja, hogy a falut eredetileg Szilágy-Mogyorósnak hívták; egyik dűlőjének neve ma is Mogyorós. A háborús idők zaklatásai miatt húzódott aztán beljebb a Szilágy patak teréről a tölgyes erdő Vöcsök nevű tisztására.
Középszolnokvármegyei falu, mely 1387-ben (Völcsek) az aranyosi várhoz, 1545-ben, 1564-ben, 1570-ben, 1584-ben Hadad várához tartozott. 1387-ben még tisztán magyar, 1423-ban részben magyar, részben oláh falu. A váradi káptalannak 1423-diki oklevele szerint Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Veolchyiegh magyar és oláh birtokába iktatják György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.
Ettől az évtől fogva aztán kevés eltéréssel Hadad tartozékaihoz igazodik a története.
1460 febr. 11-dikén Kusalyi Jakcsi Péter visszaadja a fél 803Welchek birtokot, melyet ifj. Jakcsi László néhai Jakcsi Mihálynénak zálogosított volt el, Jakcsi Jánosnak.
A középszolnoki Wethek (Wlthek) egyike volt azon birtokoknak, a melyeket 1462 febr. 1-sején Kusalyi Jakcsi János, neje Petronella, fia Ferencz és Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: István és Mihály most már Jakcsi Péternek zálogosítottak el.
1475 körül Velchok Jakcsi István özvegyének meg bizonyos Keresztélynek («Cristani») a jószága hat frt és tíz frt adóval.
1502 ápr. 14-dikén (Welchewk-öt) Kusalyi Jakcsi László lekötötte bizonyos kölcsönzött pénzösszeg fejében Sándorházi Márton erdélyi kanonoknak és gyulafehérvári főesperesnek.
Az 1516–1548. évek kiemelkedő eseménye Kusalyi Jakcsi Mihály beiktatása (1545). Völcsökről a Pázmán Péter jobbágyai azok között voltak, kiket kihallgattak az 1548-ban Mutos és Cseh birtokok határvonalának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.
1543-ban (a középszolnoki Welchek) Jakcsi Mihály és Pázmány Péter között oszlott meg; az előbbinek a jobbágyai 17 kapu után fizettek adót, az utóbbiéi pedig 2 után. Fölmentvék az adózás alól 2 bíró, 3 szabados, 9 szegény és 1 új ház. 1549-ben (Velch˙eok-ön) 18 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Mihály jobbágyait; ugyanez alkalommal följegyeztek 1 bírót, 7 szegényt, 7 zsellért és 5 új házat. 1553-ban 12 szegényt találtak itt. 1564-ben Hadad vára e tartozékában: Wewlchwk-ön 18 kapu után adóztatták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, de az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György. Ugyanekkor volt itt 12 zsellér is. 1570-ben (Wewlchewk-ön) 12 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi 804Boldizsár jobbágyait. Ekkor, mint már tudjuk, új adományul adja Miksa Hadad várával (Weolcheok birtokot) Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak.
A kolozsmonostori konventnek 1580-ban kelt jelentése szerint Weolcheok birtokról Kusalyi Jakcsi Boldizsár zsellére, Leorincz Mátyás tiltakozott ura nevében, a mikor Benedekfalva birtokba beiktatták Kraczmer Annát és általa férjét, Baksai Lőrinczet.
A középszolnoki Velchewköt 1582-ben Kusalyi Jakcsi Boldizsár magvaszakadta után publikáltatta Zsigmond vajda. Jakabfi Ambrus és Móricz ellentmondottak özv. Jakcsi Boldizsárné Révai Annának. 1584-ben pedig, mint már szintén ismeretes, Hadad várával Wesselényi Ferencz nyeri.
Weolcheok-ről Wesselényi Ferencznek következő jobbágyait ú. m. Leorintz Balázst, Feyes Györgyöt és Cinege Györgyöt idézték meg, mint szomszédokat, a mikor Báthori Zsigmondnak 1584 nov. 6-dikán kelt parancsára be akarták iktatni Zsombori Lászlót egy böősházi birtokrészbe.
1603-ban Hadadi Wesselényi István jelzálogul adja Völcsök birtokát és az újlaki részbirtokát száz forint fejében Dengelegi Miklósnak. 1604-ben 4 rótt ház után 8 forintnyi adót vetettek ki. E helység ekkor már csakugyan Dengelegi Miklós jószágához tartozott. Veolczeok-ről 1609-ben is id. Dengelegi Miklós jobbágyai tanúskodnak egy jobbágy elszökése ügyében Sz.-Csehben tartott tanúvallatásnál.
1692-ben (Vöcsökről) Gál György főbíró, mint a Veselényi Pál jobbágya, van jelen Fonyi Istvánnak és Jódi Simonnak egy szamos-újlaki részbe való beiktatásakor.
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Völtsög községből a következőket, főbirtokos: br. Wesselényi 805Farkas; pap: Pap Nyikuláj oláh; kántor: Pap Zaharia oláh; iskolamester: Vári János ref. 1805-ben nincs nemesség, (sem adómentes nemesek, sem pedig adómentességet nem élvező, de szabad állapotú személyek).
A helység fakápolnájáról, a mely czinterem nélkül állott, a tizenötödik század végén van említés.
Evang. reform. egyházáról a tizenhetedik század legelején van szó. Az 1603 febr. 16-dikán Dengelegen tartott közzsinat kétségkívül ide (Völcsökiensis) küldte Giwgei Andrást papnak. Az 1681 jan. 12-dikén Margitán tartott közzsinat Bányai Jánost küldte. Rajtok kívül még ezeket ismerjük: Domahidi Miklós, itt halt meg. Székelyhidi Mihály. «A tatárok által öletett meg.» Selyki István, 1671-től, 1780–1830. Debreczeni József, 1837–1865. Cseh Mózes, 1868–1878. Osváth Lajos, Józsa Ferencz 1882-től, jelenleg Barabási Lajos.
1617 jun. 14-dikén a Monón tartott partialisban «találtanak meg bennünket») – így szól egyazon időbeli egyházmegyei jegyzőkönyv – «a völcsöki uraink az borbéli fizetés felől»). Egy-egy öreg itcze bort róttak ki minden emberre; a kinek bora nem termett «semmit nem akarnak érette adni.» De az egyházmegyének «tetszik, hogy ha bor nem teremne is, tartozzanak érte egy-egy garassal, különben a prédikátor nem tartozik szolgálni.»
Az egyházmegyének Menyőn tartott partialisában «lőn igazítás a völcsöki, újlaki és vicsai uraink között, mind a szolgálat, mind a sallarium felől ilyen módon: Elsőben is a vicsaiakra tekintve, mivel igen elfogytanak, hétfőn jó reggel és pénteken hasonlóképen reggel menjen közikbe a pásztor.» «A vasárnapokon alternatim Völcsökben és Ujlakon, ha egy vasárnap reggel Ujlakon, tehát délest Völcsökben, más vasárnap reggel Völcsökben, délest Ujlakon.» A három nagy ünnepen 806ilyen módon történt a szolgálat: Ha az egyik ünnepnek első napján Ujlakon reggel, délest Völcsökben, akkor a másik nagy innepen első napon reggel Völcsökben, délest Ujlakon prédikált a pap; a mikor az első főnapnak első órája az ujlakiaké, akkor a második napnak első órája a völcsökieké. A csütörtök minden héten a völcsökieké; mikor áldozó következik, egyik esztendőben Völcsöké, a másikban Ujlaké.
Az iskola építése, «kertelése» t. i. bekerítése a völcsökieket, a papi lak építése minden melléképületeivel az ujlakiakat terhelte. A fahozás a pásztor számára a régi szokás szerint.
1899-ben új kőtemplom épűlt (15,200 frt költséggel) a fatornyú, 1780-ból való kis templom helyébe. A templomban báró Wesselényi Farkas családi czímere látható.
Az anyakönyvek 1780-ban kezdődnek.
A gör. kath.-nak is van itt templomuk (fából). 1733-ban Völcsökről (Ulcsukul) 9 oláh családot jegyeztek föl. 1750-ben (Ölcsög-ön) a gör. kath. lelkek száma 119, a kik részén volt egy kántor.
Állami jellegű iskoláját 1885-ban szervezték, egy tanteremmel. Pár év előtt második tanerőt is nyert az iskola.
1703-ban Völcsökön huszonhárom jobbágy családot és huszonöt pusztatelket írtak össze. A jobbágyok közül többen kuruczok. A szolgálmányaikat már előbb megismertük.
1715-ben 7 jobbágy-, 1 zsellér-, összesen 8 háztartás fizet adót; magyar közülök 7, oláh 1; 1720-ban 5 jobbágy-, 6 zsellér-, összesen 11 háztartás, magyar mind. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 72 lélek, magyar 63, oláh 9; 1720-ban 99 lélek, mind magyar. 1720-ban 2 visszakövetelt jobbágy is volt.
1847-ben a lakosok száma 549; gör. kath. 440; evang. 807reform. 109. 1890-ben 654 lakosa van; nyelvre nézve magyar 431, német 1, oláh 202, egyéb nyelvű 20; vallásra nézve róm. kath. 8, gör. kath. 213, evang, reform. 425, izr. 8. Házak száma 135.
A XVII. század valamelyik évében 401 kalangya búza lett Völcsökön. A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 26, 1720-ban 139 köblöst; rétet 1715-ben 14 1/2, 1720-ban 58 kaszást; rétet 1720-ban 26 kapást.
1895-ben gazdaságainak száma 173. Területe 1598 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1033, erdő 315, rét 134, legelő 16, szőlő (parlag) 14, beültetve 1, terméketlen 72 hold.
A községnek 1900-ban 3052 K 80 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2448 K.
Határrészei: Mogyorós, Verőfény, Medvés, Csikásztó-rét, Urbarium-dűlő, Nyárkúti-rét, Boda, Borzik, Tölgyes, Csorgó, Szőlőfő, Sáncz-alja, (délről északra vonúl, bronzkarikákat leltek környékén), Vénhegy, Lászlóhegy, Boldizsár-kút, Fűzkút, Nyomás-karéj, Ruska, Kisis-tó, Mező-gát. Az észak felől eső Oldal-dombon elmeszesedett csigákat túr ki az eke.
Erdők: Bükkös, Cseres, Bükk megett, Major-gaz. Kútjai: Rózsakút, Péterkút, Füzkút, Kőkút.
A nyugoti határon foly át a Szilágy patak, erre nyílik a völgykatlanban fekvő falu.