Zölche.
830Zölche.
Zolos? 1205–1235, Sewlche 1429, Seulcse 1454, Seölcze 1455, Sescer? 1475, Seulcze 1476, Zewlcze, Szulcze 1477, Seolcze 1484, Zwlche, Szaltze 1491, Zölcse 1527, Zeulcse 1536, Sewltze 1539, Sewlcze 1543, Zöcse, Zölcze, Zeölcse 1545, Zölche 1546, Zöche, Zolcse, Zewlthe 1547, Szeoche 1549, Zeolcse 1551, Zewhtze 1553, Zewlch˙e, Zewltie 1564, Zeülcze 1568, Zewlche 1570, Zeülcse 1574, Zeölchie 1575, Zeöltze 1588, Zeöltse, Zeolcze 1589, Szölche 1610, Zelcze 1615, Zeöchie 1617, Szöldcze 1641, Szőcze 1682, Zőcze 1712, Zeöcze 1720, Söltze 1742, Zsolcza 1750, Zsölcze 1771, Zöltze 1779, Zhötse, Zsötse 1795.
Hol Krasznában, hol pedig Közép-Szolnokban leljük. Legrégibb nyomát a Váradi Regestrumban kutatja Kandra Kabos. A Zolos* falubeli Pál fiát, Pósát azzal vádolja Száma szolnoki várjobbágy, hogy társa. Pósa azonban azt mondja, hogy német származású szabad ember. A tüzes vaspróbától Száma csakugyan elállott beismervén tévedését.*
* Zolos = Zeulcze = Zölcze. Kandra: V. R. 400. l.
* U. o. 401. l. 6. sz. jegyz.
Mint látszik, mily számtalan változata van nevének, mely valószinüleg személynévi eredetű.
Szőcze ama középszolnoki falvak közül való, melyeket a törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt elpusztítottak.*
* Szv. lt.
1720-ban a Zeöcze nevű puszta Magyar-Csaholy községhez tartozott, s határából 62 köböl volt művelés alatt.* Ma szőlőtelep.
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 339. lap.
Birtoklásának története nyomon követi Csaholyt 1429-tól 1784-ig.* Ez is a Csaholyi-család birtokai közé tartozott.
* Az 1429, 1454, 1455, 1476, 1477, 1484, 1491, 1527, 1534, 1536, 1539, 1545, 1546, 1547, 1548, 1549, 1550, 1551, 1552, 1553, 1562, 1568, 1570, 1572, 1574, 1575, 1577, 1579, 1582, 1584, 1574, 1589, 1592, 1597, 1598, 1610, 1611, 1615, 1617, 1641, 1779, 1784. évekre vonatkozó oklevelek adatait l. Csaholynál.
8311475 körül a Czégény és Darócz után említett Sescer, – Csáki-jószág 8 frt 16 dénár adóval*, – talán Zölczének felel meg.
* V. ö. e mű I. köt. 177. lap.
De nem lehetetlen, hogy itt ama Sítér (Sejter, Suhtur, Sehtur, Sehter, Seyther) lappang, a mely 1421-ben a Csákiak adorjáni várához tartozott Darócz, Ákos és Szántó meg Gyéres, Szilvás, Kis-Szántó, másként Hidvég, középszolnoki helységekkel.*
* Csánki, I. 595. és 621. l.
1543-ban a középszolnoki Sewlczén 1 kapu után adóztatták meg a Bornemissza Boldizsár jobbágyait, ellenben felmentettek 1 szabadost és 3 új házat.* 1549-ben (a középszolnoki Szeochen, 1550-ben Seolcze) megint csak 1 kapu után adóztak Bornemissza Boldizár özvegyének a jobbágyai, a kiken kívül feljegyeztek még 1 bírót és 3 új házat, továbbá Pekri Miklós részéről 1 szegényt és a Somlyói Báthori Andráséról 1 új házat.* 1564-ben a hadadi várhoz tartozó Zewlch˙en (Zewltien) 1 1/2 kapu után adóztatták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, de az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György.* 1570-ben Zewlchen 1 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Boldizsár jobbágyait, ellenben a Báthori Istvánéit csak 1/2 kapu után.* 1575-ben Dancs István kapja.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* Nagy, I., III. 229.
Az 1712 aug. 4-dikén néhai Kapi Mária grófnő nagypaczali javairól felvett lelettár szerint a zőczei, magyar- és oláhcsaholyi erdőkön kétezer sertés bízhat bő termés idején. Zőcze már ekkor régtől fogva puszta s csak egy telek van itt.*
* GKG. C. fasc. VI.
1736-ban tartott tanúvallatás szerint Zölczén Kapi-jogon egy házhely van. A tizedet mindenkor kiadták a Kapi-részre.*
* U. o. B. fasc. XIII–XV.
1742-diki tanúvallatás szerint Söltzei puszta prćdiumban 1741-ben puszta jobbágytelkek vannak. Létezik itt Guthi-rész, Sullyok-rész. Dobai Jánosné Viski Zsuzsánnának e prćdiumban telke van. Hét jobbágytelek közt van Sullyok-rész, de több a Gálffi-rész. Vay Mihály itt szőlőtulajdonos. A puszta 832Balázsháza felől egy darab Guthi-rész. Mátyás János fiai: Demeter és Gábor Söltzei falu elpusztulása után Balázsházán építettek házat maguknak.*
* Bl.
1750-ben (Zsolczan) 44 gör. kath. lelket írtak össze.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 285. l.
1771-ben Zsölczen Vay Lászlónak 9 taksás embere van. Ur dolgán kívül kiki tartozik öt keresztet aratni, husz tojást, két tyukot az uraságoknak adni.*
* Bl.
Wolkenstein és Trostburgi gróf felesége Aspremonti Anna 1795-diki vallomása szerint Zhötse (Zsötse) is a tasnádi uradalomhoz tartozik, azt a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta (mint pl. Csaholyt).*
* Bl. fasc. yy. nr. 2.
Zsadán-Horváthi. L. Horvát.
