Zsákfalva.
Zsákfalva.
Sakfalva 1499, Sakfalw 1543, Sakfalwa 1545, Zakfalwa 1564, Saakffalwa, Sakffalwa 1570, Saakfalwa 1580, ’Sakfalva, Zsákfalva 1582, Sakfalu 1607, Sákfalva 1685, Izsákfalva 1697. Zaáh vagy Zsák régi magyar nemzetségnév.
Középszolnokvármegyei helység, melynek határán római vár- és épületmaradványok vannak.*
* V. ö. I. k. 41. l.
1499-ben a közép szolnoki Sakfalva birtokon elkövetett jogtalanságért és az e birtokhoz tartozó Droja erdőből elhajtott sertésekért vizsgálatot tartanak Dobai György ellen Kusalyi Jakcsi Ferencz javára.*
* Lelesz, J. 65. f. anni 1499. nr. 44.
Mint Hadad tartozéka, 1545-ben Kusalyi Jakcsi Mihályé, s 1570-ben Jakcsi Mihályé s Boldizsáré, míg 1582-ben publikáltatja Zsigmond vajda.*
* V. ö. Bogdánddal, melynek történetével egyezik az 1545 (Sakfalwa), 1548 (Sakfalva), 1570 (Saakffalwa) s 1582 (’Sakfalva, Zsákfalva) évek története.
1543-ban a közép szolnoki Sakfalw Jakcsi Mihály és Haraklányi 833Miklós között oszlott meg; amannak jobbágyait 2 kapu után adóztatták meg, míg emezéit csak 1 után. Ugyanekkor feljegyeztek e helységből 2 bírót és 6 szegényt.* 1549-ben (Sakfalwán) 1 kapu után adóztak a Jakcsi Mihály jobbágyai, ellenben felmentést nyert az adózás alól 2 szegény és 2 új ház.* 1564-ben a hadadi várhoz tartozó Zakfalwán 2 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi-árvák jobbágyait, az adó behajtását azonban nem engedte meg Sulyok György. Ugyanekkor találtak itt még 5 zsellért és 3 új házat is.* 1570-ben (Sakffalwán) 1 kapu után fizettek adót a Jakcsi Boldizsár jobbágyai.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
1580 ápr. 5-dikén Saakfalwán 5 házjobbágyot ad Jakcsi Boldizsár Zilahi Jánosnak, a ki köteles azokért kikutatni és lemásolni a váradi káptalanban található, mindazon okleveleket, melyek a Jakcsiakat érdeklik.*
* Wl.
1572-ben a Sakfalwa, Bréd és Mojgrád között fekvő Durulya (Drullia) erdő per tárgyát képezi Jakcsi Mihály meg Serédi Istvánné és fia, Ferencz között. A Giertian patakon Zsákfalva felől fekvő erdő-részt Jakcsinak ítélik.*
* Wl.
1577-ben Kusalyi Jakcsi Boldizsár Zsákfalvát az Ujlakon levő birtoka háromnegyed részével együtt örökös birtokul Ippi Valkai Miklósnak és leányának Zsuzsánnának adta cserében egy hadadi birtokért és kastélyért. Magának Zsákfalván csakis tíz lakott jobbágytelket tartott meg. A tíz jobbágytelkén a következő jobbágyai laknak: Tálas Mihály, Tálas János, Barlás Antos, Koybás Simon, Ignat János, Mágul Antos, Borsa Tamás, Bojtsa Antos, Borsa Krátson és Miklós Péter.*
* Szgy.
1607 okt. 23-dikán Wesselényi István örök joggal adja a Sakfaluban meg Vicsán levő és a hadadi várhoz tartozó részjószágait ezer magyar forintban Dobai Jánosnak.*
* Wl.
1657 előtt Sakfalváról a Magyarnagyzsombori család jobbágyai: 834Illyés Szavaly és László elszöktek; de a német bejövetelekor hazajöttek, hogy újra a Zsomboriakat szolgálják, mint örökös jobbágyok, azután megint elbújdostak.*
* Szgy.
1697 márcz. 29-dikén Kraszna- és Közép-Szolnok vármegyék tisztikara parancsot kap, hogy Keresztúri Turdai Zsigmond gyermekeit a közép-szolnoki izsákfalvi birtokokban osztoztassák meg.*
* Nagyv. Múz. Blt.
1722-ben Zsombori Farkas-zsákfalvi jószágába beiktatják Horváth Simont, de ellentmond Zsombori Zsigmond.*
* Gencsi-lt. nr. 240.
1764-ben Zsákfalva birtokért is perelt Sombori Zsigmond mostoha anyja és nővére ellen.*
* Szgy.
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Zsákfalva községből a következőket; főbb birtokosok: br. Vesselényi Miklós és Tartsa László; kisebb birtokosok: Farkas Demeter, Butyka Péter, Dersei Harsányiné, Korda László árvái, Keczeli Zsigmond árvái, Ketheli József, Ladányi Sámuel, Rácz Farkas, Rácz Sándorné, idősb Sebes Ferenczné, Rettegi Sándor, Sombori Gergely és Ádám; Pap: Popa Pásk; kántor: Tripon Flore.*
* Szv. lt.
A gör. keletieknek van templomuk (fából) s egytantermű elemi iskolájok.
1733-ban (Sakul) 28 oláh család volt; görög-keleti papját Gergelynek hívták.*
* Tr.
1750-ben (Zsakan) a gör. kath. lelkek száma 217, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, két köblös szántóföld, három szekérnyi széna, meg két mázsa só.* Andrási Ferencz megtagadott tőlök valamely egyházi telket.)
* Tr. 1901. évi IX. szám, 284. l. – V. ö. Szamos-Udvarhelylyel.
1715-ben 6 jobbágy-, 1 zsellér-, összesen 7 háztartás fizetett adót; magyar közülök 5, oláh 2, 1720-ban 6 jobbágy-, 9 zsellér-, összesen 15 háztartás, magyar 11, oláh 4. Ebből következtetve 835a népesség száma 1715-ben 63 lélek, magyar 45, oláh 18, 1720-ban 135 lélek, 99 magyar és 36 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 66. és 68. lap.
1720-ban három és fél telek volt puszta már negyvenöt éve és egy olyan jobbágy lakott, kit régi földesura visszakövetelt.*
* U. o. 341. l.
1847-ben a lakosok száma 376; valamennyi gör. kath.* 1890-ben 674 lakosa van: nyelvre nézve magyar 13, oláh 652, egyéb nyelvű 9; vallásra nézve róm. kath. 7, gör. kath. 33, gör. kel. 618, evang. reform. 2, izr. 14. Házak száma 135.
* Nagyv. Nvk. 1847. 108. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 14 1/2, 1720-ban 144 köblöst, rétet 1715-ben 7, 1720-ben 48 kaszást. Jövedelem «más forrásból» 1715-ben 50 frt. A lakosok vezetékneve magyar, de nyelvre nagyobb részük oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 68. l.
1895-ben gazdaságainak száma 157. Területe 2257 katasztrális hold, a melyből erdő 789, szántóföld 736, legelő 311, rét 299, kert 19, nádas 6, szőlő (parlag) 5, terméketlen 92 hold.*
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 6913 K 40 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2346 K 74 f.
Határrészei: Rogoazě = Rogaze (sás), Şes = Sësz (róna), Părăul Şutului = Pereul Sutuluj (Şut=Sut [= suta] csermelye), Dealul Toderesii = Gyálul Togyëreszij (Toaderné = Tagyërné [= Tivadarné] dombja), Deaul Crăciuneselor = Gyálul Krecsunyeszëlor (Crăciunnék = Krecsunnék [= Karácsonynék] dombja), Faţa Jurteni? = Fáczá Zsurtyeny (Jurteanok = Zsurtyánok? oldala), Irtás, Gura Jurteni? = Gurá Zsurtyeny (Zsurtyánok? nyilása), Szállás, Valea Druii = Váljá Druji (Drujapatak völgye), Ogrădi = Ogrez (kertek), Coastea Mare = Kasztjá Márë (nagy halom), Hîituri = Hijiturj (szakadékok), Pomët (emlék, oláhul: gyümölcsös), ezen a Funtiná Tojëbi* (Théba? kútja), Bercuţ = Berkucz (berkecske), Oszojes, Fântânele = Funtinyelë 836(források), Corabie = Korábgyë (bárka), Poeana lui Costan = Pojáná luj Kosztán (Costan = Kosztán = Szilárd erdei rétje), Valea Pometului = Váljá Pomëtuluj (Pomet völgye), Citera = Csityërá (czithera), După Deal = Dupa Gyál (a dombon túl), Lunka,* Poderei = Pogyërëj (fennsíkocska), Ghębul = Gebul (a púp), Ţiclău = Czikló (hegyorom, szikla?), Pe Petri = Pë Ptyëtri (köves).
* V. ö. I. 45. l.
* V. ö. I. k. 587–588. l.
A híres Pometen faragott köveket, régi pénzeket, gyűrűket és gyöngyöket ma is találnak.
Vizei: az Egregy, Pomët és Druja pataka.
