Zsibó.
Zsibó.
Chybur ? 1205–1235, Zsibotheleke 1387, S˙bo 1423, Zybo 1460, Sybo 1475, Sibo 1545, Sz˙bo 1564, Sibo oppidum, Zsibo 1582.
Ma kisközség, de néhány oklevél, így egy 1582-diki, 1668-diki oppidumnak írja. Középszolnokvármegyei hely, melynek neve valószinüleg személynévi eredetű.
Zsibó nevezetességeivel már előzőleg megismerkedtünk. II. Rákóczi Ferencz csatája,* az 1848–49-diki szabadságharcz utolsó emlékei,* a nagy Wesselényi sírja* megszentelték földjét, mely fölött mindenha a hazafias kegyelet fog virrasztani. Láttuk már előbb, a Wesselényiek híres kastélyát is.*
* V. ö. I. k. 263–273. l.
* U. o. 276. l.
* U. o. 477. l.
* II. k. 288–294. l.
Egy 1571 nov. 9-dikén Kolozsvárt hozott törvényczikk Zsibót harminczadszedő helyül rendeli.*
* Gr. Mikó Imre: Erd. Tört. Adatok.
1599 okt. 20-dikán Báthori Zsigmond megengedte ugyan Gyulafi Lászlónak, hogy a Deésről szállított só rakodó helyét (portus) Syboról Őrmezőre vigye át, mert itt mind a fejedelemre, mind a cellerekre nézve káros és veszedelmes;* de 1610-ben Gábor fejedelem Zsibón hagyja.*
* GKG. C. fasc. XIX. V. ö. I. k. 764. lap.
* U. o. I. k. 765. lap.
837Kemény János 1660 junius 28-dikán, jul. 2-dikán s 7-dikén azt írja feleségének, Lónyai Annának, hogy a török pusztításokban a zsibaiak alkalmasint maradtak ugyan, de a falu mind oda. «A több faluknak is, kinek népe oda, faluja megmaradott, kinek faluja elégett, népe benn maradott». Szurdok elégett.* Ala pasa mellé tatár is érkezett.* Zsibón tizenöt asszony s öt leány veszett oda gyermekkel, szolgákkal; de Turbuczán, Rónán kevés maradt.*
* Tóth Ernő. Kemény J. és Lónyai Anna levelezése, 36–37. l.
* U. o. 38. l.
* U. o. 39. l.
1665 körül a zsibói vásárok sokat szenvedtek azoktól a szabad rabló csapatoktól, melyeket a törökök a megszökött jobbágyokból szerveztek.*
* Szilágyi Sándor: Az erdélyi hódoltság és végvárai. Rajzok és Tanulmányok, II. k. 158. l.
I. Apafi Mihály naplójában ezeket írja 1681 okt. 16-dikáról: «Jöttem Czikóhoz.» 17-dikéről: «Czikótól szállottam Sibóhoz.» 18-dikáról: «Sibótól jöttem Szurdokhoz.»*
* Tóth Ernő: I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek naplója, 1634–1694. 34. l.
1845 máj. 7-dikén a nagy Wesselényi Zsibón vendégeül fogadta Deák Ferenczet, Vörösmarty Mihályt, B. Kemény Zsigmondot, Beöthy Ödönt.
Nagy valószinüség szerint Zsibó neve lappang a Váradi Regestrum Chybur villájában, a hova való Tekene és Pósa lopással vádolják falubelijöket, Andrást Tóbiás, zonuki udvarbíró és a Tibur helységbe való Fintur pristaldus alatt. A tüzes vas elől azonban meghátráltak a vádlók s bevallották, hogy balhiedelemből vádolták Andrást, a ki a béke kedvéért a bíró kielégítésére kötelezi magát.*
* Chybur, Tibur = Zibov (Shibov) Kandra: V. R. 170., 171. l. 10–11. sz. j.
Fejér szerint Olivér alkirálybiró 1281-ben kelt levele szerint Syou (Sibo) villa birtokán veszekednek Fyle Bán fia, István ispán és János, erdélyi püspök.*
* Fejér, VIII. 4. 183. V. ö. e mű I. k. 385–386. l.
1387-ben az aranyosi várhoz, 1545-ben Hadad várához, 8381553-ban Kővárhoz, de már 1564-ben ismét Hadad várához tartozott s birtoklásának története is nagyjában ehhez az utóbbihoz igazodik. Az 1423, 1545, 1548, 1570, 1577, 1581, 1582. évek* története teljesen egyezik Bogdánddal, mindaddig míg a birtok (Sybo város) 1584-ben Hadaddal a Wesselényi Ferencz kezeibe* kerűl. A tizenötödik, tizenhatodik század folyamán, a Kusalyi Jakcsi Mihály beiktatása (1545), azután Miksa új adománya Jakcsi Boldizsár és Jakcsi Mihály részére a főbb dolgok.
* Az itt említett évekből való oklevelek levéltári jelzeteit lásd Bogdándnál. A helység neve ezekben az oklevelekben: S˙bo (1423, 1545, 1570, Sibo 1545, 1548, 1577, 1581, 1582), ’Sibo oppidum, Zsibó (1582).
* V. ö. II. k. köt. 86. l.
1460 jan. 2-dikán Zyboi biró Ambrust ügyvédjének vallja Jakcsi Péter.*
* Dl. 36392. Km. Prot. E. min. p. 102. e. nr. 3.
1475 körül Sybo Jakcsi Péter (Petrj Jakcz) meg István jószága 2 és 3 frt adóval.* 1543-ban a középszolnoki S˙bon 18 kapu után adóztak a Jakcsi Mihály jobbágyai; fölmentést élvezett 1 biró, 7 szabados, 12 szegény és 4 új ház. Följegyeztek ekkor 1 puszta telket is.* 1549-ben Sybo birtok nem engedte meg, hogy összeszámlálják, azt állítván, hogy szabadságot nyert János királytól; 1553-ban szintén. 1550-ben Jakcsi Mihály itteni jobbágyait 24 kapura becsűlték.* 1553-ban a Kővárhoz tartozó, középszolnoki Sibon 14 kapu után adóztak a Jakcsi Mihály jobbágyai. 1554-ben szintén Jakcsit vették fel e helységből (S˙bo) földesúrnak, kinek részéről feljegyeztek ekkor 2 birót, 16 szegényt, 1 kőfaragót (lapicidator), 1 clanigert, 1 házi (dom.) agillatort, 1 molnárt (molendinator), 1 vámházat (domus teloniator.) és 1 új házat.* 1564-ben a hadadi várhoz tartozó Sz˙bon nem engedték meg, hogy összeszámlálják a Jakcsi-árvák jobbágyait.* 1570-ben (a középszolnoki S˙bon) 22 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Boldizsár jobbágyait.* 1604-ben a középszolnoki Veselényi-jószághoz tartozó Sibon 3 rótt ház után 6 forintot fizettek adóban.*
* V. ö. e mű I. k. 180. l.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
8391509 jul. 29-dikén Jakcsi Imre leköti Sybo birtokát bizonyos pénzösszeg fejében Losonczi Bánfi Jánosnak.*
* Dl. 36,405. Km. Prot. Michael p. 333. nr. 1.
1618-ban Sibo birtokot 4500 forint fejében Gyulafi Zsuzsánnára, Sámuelre és Borbálára iratja át Zsuzsánna férje, Wesselényi Pál,* a ki azt vallotta erre nézve a leleszi konvent előtt, hogy kénytelen volt elzálogositani 4500 frt értékben az egész, középszolnoki Sibo birtokát Wesselényi Istvánnak, mert ez eladta összes lengyelországi birtokaikat ugyancsak 4500 frtért egy lengyelnek és hogy Zsibó kiváltására felesége, Gyulafi Zsuzsánna tette le a pénzt.*
* Lelesz, Prot. 60. fol. 26. anni 1618.
* GKG. C. fasc. XIX.
Liszti Ferenczné elfoglaltatta Sibaj tiszttartójával, Pogán˙ Ambrussal, az őrmezői vámházat, a mi ellen 1629 ápr. 19-dikén tiltakozik Gyulafi Sámuelné Bethlen Anna.*
* GFG. Ez a Pogány Ambrus 1639-ben is szerepel. U. o. C. fasc. XIX.
1638 okt. 24-dikén Gyulafi Zsuzsa kijelenti, hogy a néhai férjénél Wesselényi Pálnál maradt arany és ezüst marhákat fiának Wesselényi Istvánnak kezéhez adja, a pénzekhez, ennek hire nélkül nem nyúl, viszont Wesselényi nem háborgatja Sibóban, holta után Sibót visszaengedi Istvánnak.*
* Wl.
1668-ban előbb Kemény János, majd Wesselényi István özvegye, Lónyai Anna anyai indulatából Sibo várost (opp.) átbocsátotta Hadadi Wesselényi Pálnak.*
* Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. L. nr. 5.; 27. fiók.
1669 jul. 11-dikén Lónyai Anna szolgája kijelenti, hogy fejedelemasszonya fenntartja jogát ama város visszafoglalhatására.*
* U. o. L. nr. 1.
1677 szept. 19-dikén a zsibói és hadadi egész jószágot tartozékaival együtt feleségére, Béldi Zsuzsánnára iratja át Wesselényi Pál tízezer forintban,* a ki (1690 előtt) a sibai jószágát «jó akaratjából és házassági szeretetéből» kötötte le nejének, Béldi Zsuzsánnának hatezer forintban.*
* 1690-diki kiadvány. Wl.
* Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. B. nr. 47; 26. fiók.
8401703-ban, a mikor Zsibó és tartozékai birtokába Wesselényi Istvánt iktatják, Béldi Zsuzsánna tiltakozik.*
* Kolozsmonostori 1767-ben összeírt okl.-lajstrom (Szgy.)
1797-ben br. Wesselényi Miklós nem engedte meg, hogy Sibon és másutt levő jószágán összeírják a birtokosokat és más személyeket, kik a «hadi segedelemhez» hozzájárúlhattak volna. E tettét következőleg okolta meg: «Valamint törvényesen kész vagyok királjomhoz s hazámhoz való hívségemet minden vagyonomnak s véremnek feláldozásával megbizonyítani, úgy másfelől annyira irtóztat engemet 2-dik Uladislaus 2-dik könyve 5-dik decr. első articulusának: 5-dik paragraphusa, annyival is inkább, midőn a szolgabiróhoz intézett rendelésből s a mellézárt lajstromból világosan kitetszik, hogy országgyülése nem fog tartattatni, hanem a nemesség conscribáltatik és országgyülésén kívül subsidium adására kényszeríttetik, úgy hogy magamat arra nem vehetem, hogy sem magamat, sem jószágomat conscribáltatni engedjem».*
* Szv. lt.
1805-ben Sibo községből br. Wesselényi Miklóst és Cserei? (Cerei) Sámuel kapitányt irta ki a vármegye, mint fegyverfogható adómentes nemeseket (lóval).*
* U. o.
Reform. temploma keletelt; a szentélye a nyolczszög három oldalával záródik, 7.10 m. hosszú, 6.26 széles. A hajó hossza 12.40 m.; szélessége 10.10 m. Tornya újabban épűlt.*
* Bunyitay: Szilágym. Középkori Műemlékei, 43. lap.
Ez egyháznak legfőbb patronusai a Wesselényiek voltak. Különösen sokat áldozott Wesselényi István és neje Dániel Polixena, a kik a templomot kijavíttatták, a mint a felirat egy része mondja: «Mi a tieidet és a Tőled valókat felajánljuk Neked szolgád Wesselényi István és szolgálód Dániel Polixena. Ez a szent hajlék megnyittatott az örök üdv 1749-dik évében».* 841Adtak egy szép úrasztali takarót selyemmel varrva («A mely szőlővessző gyümölcse terem és tisztíttatik, hogy többet teremjen, 1749»), egy másik selyemtakarót arany hímzéssel («Boldogok azok, a kik a bárány menyegzőjének vacsorájára hivattattak. Jel. XIX.: 9. 1749; W. I. és D. P.»), egy keresztelő kis ezüst kannát («I. Pét. III.: 21. A bárkának megfelelő keresztség minket is megtart a Jézus Krisztusnak feltámadása által. L. B. W. I. és L. B. D. P. 1750.»), egy nagy ezüst tányért («I Kor. 10 : 12. A mi atyáink mindnyájan megkeresztelkedtek a ködben és a tengerben és mindnyájan egy lelki eledelt öllek mi vélünk. L. B. H. W. I. és L. B. D. P. 1750»), egy másik ezüst tányért, mely kisebb és meg van aranyozva («L. B. W. I. és L. B. D. P. Anno 1751»), egy úrasztali poharat (oldalirata «Isten dicsőségére készítette L. B. H. W. I. és L. B. V. D. P. 1751», körirata «1. Kor. 10. 16: Az hálaadásnak pohara, melyet megszentelünk: a Krisztus vérével való közösülésünk»). Papiházat építtettek («e papiházat Méltóságos Hadadi Wesselényi István rendeletére az ő drága, szomorú özvegye L. B. Dániel Polixéna az eklézsiával együtt kegyes versengéssel építtette. H. R. S. 1761»*). Más klenódiumok: egy régi avúlt kis abrosz («Varattatta P. B. H. J.») ezüst hímzéssel, egy még régibb abrosz («Isten dicsőségére adta Sz. S. András»), egy úrasztali pohár (a talpán: «Néhai Zsibói István diák adta 8421623-ban»), egy aranyozott ezüst pohár (körirata: «Mivel, fizessek az Úrnak? a szabadulásért való poharat felveszem és áldozom az Úrnak hálaadásnak áldozatjával, Solt: 116: 12. 17. Cserei Helena 1782»), egy az úrasztalára való vörös-fehér-zöld szegélyezésű nagy abrosz ((Készíttette Kelemen Elek május 14-én 1863») és a márvány szószékre egy szép hárászból és selyemből kötött takaró («W. M. B. H.» felirattal, 1874-ből).
* Az egész felirat eredeti szövege: Balról: «Jehova Deus noster, omnia hćc, quć paravimus ad ćdificandum Tibi domum pro nomine sancto Tuo, e manu Tua sunt et Tua sunt hćc omnia. I. Chron. XXIX. capite, versu 16. Nos Tua et Tuis Tibi offerimus servus Tuus Stephanus Wesselényi et ancilla Tua Polixena Dániel. Dive benigne accipias Fili at verbum Dei, qui pro nobis incarnatus et crucifixus es. Agnus Dei, qui tollis peccata mundi – miserere nostri. – Soli Deo gloria.» Jobbról: «Jehova Deus noster respicias ad orationem populi Tui, qua orabit in hac Domo. Sin oculi Tui erga domum hanc reversi nocte et interdiu; et auscultes deprecationem populi Tui, in loco habitaitonis Tuć in cślis et auscultans condones: I. Reg. VIII.-, XXVIII., XXIX., XXX. Sit Jehova Deus noster nobiscum, nec derelinquat nos, neque deserat nos. – Domus hćc sacra renovata in anno reperat de salutis ćternć MDCCXXXXIX. Santficia nos Domine cum Verbo Tuo – Verbum enim Tuum est veritas.» A templom mennyezete közepén e körirat olvasható: «Feltámad ti néktek, kik az én nevemet félitek, az igazságnak napja; Malakiás IV. 2. 1749.»
* Hanc domum parochialem ita dispontente Illustrissimo Dmno Stephano Wesselényi de Hadad desideratissima ejus moesta vidua Polixena L. Baronissa de Daniel pio zelo una cum ecclesia pieri curavit H. R. S. MDCCLXI.
A szószék a Zsibó határán bányászható, szürke márványból készült, alakja kehely. E márvány kathedra koronájának belső felén e szavak olvashatók: «Készűlt és megujíttatott az Isten igéje szolgájának Győrfi Ádámnak és Salamon S. H. György kántortanítónak idejében 1749».* A korona külső felén az alján: «Oh mily szépek az Evangelium hirdetőnek lábai, a ki békességet hirdet és szabadulásért prćdikál. Esaiás 52. 7.»*
* «Factum et renovatum in tempore V(erbi) D(ei) M(i)n(i)stri Adami Györfi et scholć rector Georg(ii) SH. Salamon. 1749.»
* Névk. ev. ref. 1779. 55–57.
Zsibón a tizenhetedik század elején, a kinek öt kalangya búzája termett, minden házas ember két-két kalangya búzával tartozott a papnak. A kinek öt kalangya zabja, az egy kalangya zabot adott. A kinek nem volt búzavetése, az egy véka búzával és a kinek zabja, az tíz denárral adózott. Az az özvegyasszony, a kinek «cimborában» szántó fia és vetése volt, egész bérrel, az pedig, a ki fonásból élt, három sing vászonnal tartozott. A nőtelen szolgalegénytől semmit sem követeltek. De ha anyjával lakott, szántott-vetett és örökségben élt, akkor egész bért vettek rajta, ha mindjárt nőtelen volt is. «Ezek felett négy-négy pénzzel (gyónó pénzzel) tartozott minden bérfizető ember.» Az egyik malomból, hogy ha az egész héten forgott, két véka búzát kapott a prédikátor, a másik vasárnap napnyugtától fogva hétfőn estig az ő számára járt,* de a molnárt illető részt ki kellett adni, s azután egy harmadot a rektornak. «Ha egy háznál hat vagy hét atyafiak» 843laktak is és egy kenyeren, mindamellett, ha házasok voltak, külön-külön bérrel tartoztak. Egy-egy boglya szénát minden emberre kiróttak; a ki nem adhatott szénát, az 24 denárt fizetett.
* T. i. őt illette a vám.
A szombati vámért 118 frt járt, melynek harmada (mint fönnebb is mondók) a mestert illette. A rektornak ezenfelül minden házas ember egy kalangya buzát és egy fél kalangya zabot, vagy pedig a búza helyett tizenhetedfél pénzt és a zabért öt denárt, az özvegy asszony másfél sing vásznat és – ha ennek «cimborában» szántó fia volt – félbért adott olyképen, mint a papnak. «Szántóföld Egregyszegben» három hold, az alsó fordulóban másfél hold volt a papé. Az egyik föld a Bodonkútnál Fóris István földje mellett, a másik, a fél hold, a Solymos patakon a pallón túl Orbán Pál földje szomszédságában feküdt. Ezek régen az egyház földjei voltak és az egyház szükségeire szántották mindegyiket, de «a romlás után a prédikátor szükségére» engedték. Ezeknek kétszeri szántásával a falu tartozott, de a prédikátor magvával vetették be. Fát úgy a papnak, mint a rektornak, bőven adtak. «A réteket gyűjtik, kaszálják és behordják idejében az eklézsiabeli emberek a parokhiára.» Szőlő is volt egy jó darab, melyet az ekklézsia művelt, de ez már pusztulásnak indúlt.*
* P. S. E. I. r. 31. és 32. l.
Id. Wesselényi Miklós özvegye, Cserei Heléna a következő alapítványt tette a zsibói egyház részére: «Én Cserei Heléna néhai B. Wesselényi Miklós özvegye igérek és ajánlok papi fizetésül 1. Készpénzt száz Rfrtot mostan folyó váltó czédulában oly nyilvános kifejezéssel és megjegyzéssel, hogy mihelyt conventios pénz találna folyásba jönni, azonnal osztán nem száz, henem csak ötven frtokat fogok conventiós pénzben adni. 2. Negyven kalangya búzát. 3. Negyven veder bort a zsibói határon levő szőlő terméséből, – oly feltétel alatt – ha az Isten termést ád, mert ha nem fog teremni, mint a 844közelebbi esztendőben is történt, abban az esetben azt, a mi nem terem, nem igérhetek. 4. Az Egregy vizén lévő malom szombati vámjának kétharmadrészét (egy harmada a Rectoré lévén). 5. Két dézma süldőt, és ennek meghízlalására hatvan véka csős málét.»*
* Névk. ev. ref. 1879. 68. l.
Az 1634 jun. 18-dikán Szatmárt tartott közzsinat (Sibora) Balai Györgyöt,* az 1656 jun. 18-dikán ugyancsak Szatmárt tartott közzsinat Veresmarti Jánost küldte papnak.* Papjai azután: 1672–1677. Zilahi I. János, titoknokságot és esperességet viselt,* Hétzei János 1686-ban nótárius lett, Csapai István meghalt Vérvölgyön (működése ideje ismeretlen), 1726-tól Debreczeni Dániel, meghalt Varsolczon, 1748–1762. Győrfi Ádám, székbeli biróságot viselt, meghalt eklézsia nélkül, iskolatanító, énekvezető, varor rektor Salamon György, 1762–1770. Zsombori György, 1770–1775. Zoványi Pál, 1775–1781. Bereczky Lajos, 1781–1815. Réthi József, a ki 1782 ápr. 11-dikén a Cserei Helén áttérése ügyében szerepelt,* székbiró lett 1788-ban, nótárius 1814-ben, esperessé választatott 1817-ben, meghalt Ballán 1817-ben, 1815-1831. Debreczeni Sámuel, 1831–1834. Úrházi György, 1834–1844. Salamon István, 1844–1848. Regéczi Nagy Pál, a ki 1845 november 19-dikén Lux Annát «azon ünnepélyes nyilatkozat után, miszerint eddigi vallását a szent irással és lelke sugallatával ellenkezőnek találja s üdvét csak anyaszentegyházunk hite után reméli, a reformata anyaszentegyház keblébe» bevette,* 1848 után Kún Károly, a kit Veress Sándor követett.*
* Tört. Tár, 1898. évf. 631. lap.
* U. o. 640. l.
* V. ö. I. k. 520. l.
* V. ö. Szilágyi Ferencz: Idősb br. Wesselényi Miklós, 11. lap.
* Szilágyi Ferencz: Ifjabb br. Wesselényi Miklós 87. lap.
* A többi adat a szilágyszolnoki evang. reform. esperes levéltárából.
1781-ben a reform. egyházban a lelkek száma 500 volt, 1789-ben már 529, 1802-ben 583, 1820-ban apadás látszik, akkor 546. 1844-ben már 697 lélekről szól a bejegyzés.*
* Névk. ev. ref. 1879. 59. l.
845A római katholikus templom 1886-ban épűlt.* A zsibói plébánusról szó van már a tizenötödik században. 1460 január 2-dikán Zyboi plebanus Kozmát ügyvédjének vallja Jakcs Péter.*
* V. ö. Bunyitai: Sch. 348. l.
* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. 102. e. nr. 3.
1781-ben alig volt több itt egy pár katholikus léleknél.*
* Szilágyi Ferencz: Cserey Heléna, id. br. Wesselényi Miklósné, a türelmi korszak vértanuja, 9. l.
A gör. katholikusoknak is van templomuk (fából).* 1733-ban Zsibóról (Dsibó) 14 oláh családot jegyeztek fel.*
* Sch. 1886. 163. lap.
* Tr.
1750-ben (Zsibon) a gör. kath. lelkek száma 705, de a kik részén templomról, papról vagy kántorról nincs szó.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 285. l.
A községben két elemi népiskola van: állami és római kath., az állami öt, a róm, kath. egytantermű. Az államit a községi iskola bevonásával 1895-ben szervezték, díszes új épületét 1899-ben emelték.
Zsibón kezdte iskoláit Urházi György hirlapiró, a ki 1823-ban Tokajban született s 1873-ban Budapesten halt meg. (Atyjával fönnebb a reform. lelkészek közt találkoztunk.) 1861-ben a zsibói kerület országgyűlési képviselője.
Zsibotheleke 1387-ben, mikor az aranyosi vár tartozéka, oláh falu. Akkor is oláh falunak van mondva (S˙bo), mikor a váradi káptalan Zsigmond királynak 1423 Ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek birtokaiba György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt iktatta be.*
* GKG. C. fasc. XII.
1703-ban negyvenkilencz jobbágy családot és huszonhárom puszta telket irtak össze. A jobbágyok szolgálmányait már előbb láttuk.*
* V. ö. e mű II. k. 98. l.
1715-ben 16 jobbágy, 3 zsellér, 5 taksá, összesen 24 háztartás fizetett adót; magyar közülök 22, oláh 2, 1720-ban 21 jobbágy, 7 zsellér, összesen 28 háztartás, magyar mind. Ebből 846következtetve a népesség száma 1715-ben 216 lélek, magyar 198, oláh 18, 1720-ban 252 lélek, mind magyar.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. 68. lap.
A zsibói uradalomban Wesselényi Miklós bárónak – 1831-ben – 450 cselédesgazdából, 2500 lélekből álló jobbágysága van.*
* Szv. lt.
Egy 1847-diki névkönyv szerint a lakosok száma 909; r. kath. 18, gör. kath. 43, ág. hitv. evang. 1, evang. reform. 843* (egy másik névkönyv szerint csak 732), az 1848 és 49-diki kolera miatt apadóban van a lakosság, 1850-ben csak 636 evang. reform. lélek volt, 1859-ben már 862, 1864-ben 913, 1867-ben 942 s 1869-ben 987 az evang, reform. lelkek száma. Az 1870-diki népszámláláskor az összes lakosság 1524 lélek, evang. reform. 1151, róm. kath. 56, gör. katholikus oláh 271, unitárius 7, izr. 39.* 1890-ben 2279 lakosa van: nyelvre nézve magyar 1908, német 24, tót 2, oláh 326, horvát 2, egyéb nyelvű 17; vallásra nézve róm. kath. 207; gör. kath. 391, ágost. hitv. evang. 3, evang. reform. 1386, unit. 3, izr. 289. Házak száma 355.
* Nagyv. Nvk. 1847. 109. l.
* Névk. ev. ref. 1879. 59. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 121, 1720-ban 456 köblöst; rétet 1715-ben 68, 1720-ban 278 kaszást; szőlőt 1720-ban 59 kapást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. 68. l.
A tizenhetedik században a Sybai majorságbúza 2000 kalangya, majorságzab a solymosin kívűl 443 kalangya.*
* Wl.
1895-ben mezőgazdaságainak száma 302. A gazdaságok területe (kat. holdakban) művelési ágak szerint: szántóföld 1458, kert 139, rét 391, szőlő parlag 19, legelő 585, erdő 1763, nádas, nem termő terület 139, összesen 4.494 k. h. A gazdaságok területéből tulajdon birtok 4260, haszonélvezeti birtok 38, haszonbéres birtok 196 k. h. Gazdaságok száma, épület biztosítással tűz ellen 24, gabona és takarmány bizt. tűz ellen 1, átalány bizt. tűz ellen 3. Gazdaságok iparvállalattal 2. Igásfogatok: lófogat: egyes 6, kettős 33, hármas 3; ökörfogat: 847kettős 20, négyes 15; bivalyfogat 30; öszvér- és szamárfogat 5; tehénfogat 24. Gyümölcsfák: alma 5472, körte 1005, cseresznye 60, meggy 238, őszi baraczk 287, kajszinbaraczk 50, szilva 4644, dió 571, mandula 1, eper (szeder) 1393, összesen 13,721 drb. Szarvasmarha: bikaborju, bika egy éves 58, két éves 32, három éves 15, három éven felül 15; üsző, tehén, egy éves 143, két éves 66, három éves 55, négy éves 33, négy éven felül 272; tinó, ökör, egy éves 50, két éves 56, három éves 31, négy éves 25, négy éven felül 214, összesen 1065 drb, az összes állományból: magyar erdélyi 777, mokány vagy riska 2, pirostarka 80, bivaly 206 drb. Ló: mén egy éves 8, két éves 5, három éves 1, három éven felül 3; kancza egy éves 7, két éves 2, három éves 7, négy éves 5, négy éven felül 67, herélt két éves 5, három éves 2, négy éves 1, négy éven felül 54, összesen 167 drb. Szamár 14, öszvér 6, kecske 12, sertés 1694, juh 1497, baromfi 2638, méhcsalád 143 drb.*
* Mg. St. 510.
Ki kell emelnem Zsibót, mint ősi helyét a vármegyében a selyemtenyésztésnek, melynek alapját a múlt század elején báró Wesselényi Miklós vetette meg. Az ötvenes években különösen virágzott a selyemtenyésztés, pár év óta ismét nagyobb lendületet vett s ma a vármegyében a legelső helyen áll az előmenetel tekintetében. 1898-ban meg csak 2 kgr. 40 dk. selyemgubót termeltek, 1901-ben már 1264 kgr. 60 dk. gubóért 2410 K 62 f beváltási árt kaptak a tenyésztők.
A községnek 1900-ban 44,438 K 98 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 19,467 K 8 f.
Utczái: Felszeg-, Alszeg-, Kolozsvári- és Solymosi-utcza, Csonkás- és Szőlő-sikátor.
Határán gipsz, márvány és kőszén van.
Határrészei: Luksa, Rakotya, Parlag, Dülői tábla, Kövics-aljai tábla, Két-út köze, Veres-patak, Veres-láb, Erős-oldal, Pusztaszőlő-oldal, Csonkás, Köves-patak, Kopasz-domb, Magyaros-árok, 848Vizes-árok, Tulsó-Nagy-árok, Sós-árok, Csiglen, Csiglen-tér, Csiglen-tér-alja, Malom mellett, Kösöny-árok, Szilas, Csikós kert, Nyúlsziget (románúl: Epurisce = Jepuristyë), Fáczán-kert, Kőhegy megett, Cserfar, Porond, Sorok-köze. Erdők: Pálpatak-árka, Veres-patak oldal-, Lunka-völgy, Zsigmond-bércz, Vadas-kert, Tálas-tető, Csonkás, Buj-árka, Bükk.
«A magas hegyet – írja Kemény – mely oldalról néz az úrilakra (t. i. a Wesselényi-kastélyra), Rákóczi-hegynek nevezik, minthogy az alatta elnyuló völgyben körülkerített és megvert magyar vezér e hegyre menekűlt, hol végig tekintve a tábor-romokon és halottakon, könyes szemmel vett bucsút Erdélyt.»*
* A két Wesselényi, 4. l.
A Bükk-erdőben van a Temetőbércz, melyet egykor nagy erdőség övezett; a néphagyomány szerint a tatár-járás idejében vívott véres csatában elhullottakat ide temették.
Vizei: Szamos; Egregy; Fürész-, Csonkás-, Pál- és Verespatak.
A Vizes-árok határrészben van a Sásos-tó nevű csorgó, a Vadaskertben a Kő-csorgó, e kettő a nagy Wesselényi kedves nyári mulatóhelye volt. A Vadaskert Sóskútját rheumatikus bajok ellen használják.
Konyhasós, kénes vizeit már előzőleg ismertettem.*
* I. k. 139. l.
