Bárczi
Bárczi. 1675 julius 25-dikén megállapítják, hogy a többek között Bárczi György mit bír Vaja puszta faluhelyen.* Id. Bárczi György krasznavármegyei somlyói lakos 1680 márzc. 6-án Somlyón kelt levele szerint a krasznavármegyei Domoszlón lakó Puskás György nevű jobbágyát fiával stb. elcseréli a most Szatmárt lakó Tasnád-Szántói Becski Györgynek 118a krasznavármegyei Varsolczon lakó Varga Benedek nevű jobbágyával, száz magyar forint büntetés terhe mellett kötelezik magukat a csere megtartására.* Bárczy György uram álnokul birta Barczy Sámuel leányának, Zsuzsánnának, récsei, zálnoki és vártelki részjószágait (emberek és puszták), – a mint írja Dezsőffi Zsigmond Récséről Guthy Farkasnak 1694 november 13-dikán.* 1696 junius 6-dikán Barczy György récsei jobbágyai tanúskodnak Krasznán tartott tanúvallatásnál.*
*Orsz. lt. Ügyvédek utáni iratok 29–105.
*Szgy.
*U. o.
*Nagyv. Múz. Blt.
1698 jun. 12-dikén Bárczai János megparancsolj récsei gondviselőjének, hogy fizessen Guthi Farkasnak 12–13 frtot, ez azonban a pénzt nem adta meg.*
*U. o.
1746-ban özv. ifjú Bánfi Zsigmondné Katalin, özv. Bánfi Boldizsárné Krisztina és özv. Bártzi Jánosné Erzsébet és mindkét nembeli utódaik adományul kapják anyjuk Magyar-Gyerőmonostori Kemény Simonné Vay Anna halála után örök jogon a krasznavármegyei Somlyó, Nagyfalu, Zovány, Perecsen és a középszolnoki Kövesd, N.-Derzsida, Ököritó és Sziget birtokokat, utóbbit a kuriával együtt. Ezeken most meg is osztozkodnak.*
*Bl. fasc. OO.
1795-ben Barczi Pál, mint a feleségétől, Vay Zsuzsánnától, született gyermekei gyámja és társai ellen a tasnádi és krasznai uradalmak felének visszaszármaztatása ügyében pert indítottak Aspremonti Goberti János és neje, Volkensteini és Strosburgi aspremonti Mária Anna.*
*Bl. fasc. yy. nr. 2.
Bártzi Pál előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárúlásra 1797-ben összeírt gyöngyi kisebb birtokosok között.
