V. KÖTET. BIRTOKOSOK, CSALÁDOK TÖRTÉNETE. A–K.

Teljes szövegű keresés

V. KÖTET.
BIRTOKOSOK, CSALÁDOK TÖRTÉNETE.
A–K.
DR. PETRI MÓR:
SZILÁGY VÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA.
V. KÖTET.
SZILÁGY VÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA.
SZILÁGY VÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK MEGBIZÁSÁBÓL.
IRTA
DR. PETRI MÓR.
V. KÖTET.
KIADJA SZILÁGY VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGE. 1903.
BEVEZETÉS.
Az egyes városok, falvak, elpusztult helyek története után most már, mint ezt munkám Előszavában említettem, a családok, voltaképen birtokosok s családok története következik. A régi Közép-Szolnok és Kraszna-vármegyék birtokosainak, vagyis inkább a mostani terület hajdan való birtokosainak, az itt élt s élő családoknak a történetét nyujtom a jelen s a következő, a hatodik (utolsó) kötetben. A várak urait, egyes nagy családokat már előzőleg bemutattam. Most sorban följegyzem mindazok nevét, a kik vármegyéink ezer éves multjának építéséhez bár csak porszemmel járúltak. A kik vármegyénk lakosságának állandóbb jellegű képet megalkották.
A családok történetéhez gazdag forrásokat szolgáltattak az oklevelek mellett a különböző korok különböző czélú összeírásai. Közép-Szolnok családjaira nézve a Hunyadiak korabeli adólajstrom s a tizenhatodik, tizenhetedik századbeli több rendbeli adóöszeírások, Kraszna vármegye családjaira nézve a tizenhatodik századtól szintén az effajta összeírások.
Közép-Szolnok vármegyének 1705-diki összeírását (sajnos, nem teljes), mely hihetőleg a II. Rákóczi Ferencz zászlaja alatt Zsibónál küzdők s bizonyára nagyrészt elvérzettek jegyzéke, az 1797-, 1805-diki összeírásokat, melyek a nemesi fölkelések alkalmából készűltek, Kraszna vármegyének a tizenkilenczedik század elejéről több rendbeli összeírásait, mindkét vármegye homagiális összeírásait a vármegye, Zilah városának 1781-diki homagiális összeírását, Szilágysomlyó városának 1790-, 1847/8-diki adókönyvecskéit az illető városok levéltárai őrzik, azért az ezekből való adatokat jegyzetekkel nem is kisérem. A jegyzetek a vármegyei s városi tisztviselőknél 8meg a papok neveinél is elmaradnak, ha az adatok az említett levéltárakból, illetve a papok a községeknél már érintett helyekről vagy az egyházmegyei levéltárból valók; de hiányzik a jegyzet máshol is olyankor, ha az okirat a vármegyei levéltárban van.
Ezeket az összeírásokat a legnagyobb aprólékossággal igyekeztem kiaknázni. Ezek már a helységek történetét is gazdagították; de a legbecsesebb adalékok a családtörténeti részbe illeszkednek.
Egyébiránt igyekeztem fölkutatni minden kigondolható forrást, a mint arról jegyzeteim tanuskodnak; az országos, a családi magánlevéltárak mellett egyéb forrásokat, emlékeket, pl. harangok, szent edények feliratait stb. se hagyva figyelmen kívül.
A tárgyalásra nézve csak annyit érintek, hogy a különböző eredetű, de ugyanegy nevű családokat is egy főczím alá fogtam. A nevek változatai mindenkor feltüntetvék; de a vezetéknév a főczím alatt is el-elmarad, ha az előző irásmóddal egyező. Merev szabályokat sem egyik, sem másik irányban nem lehet felállítani. A feldolgozás módját és menetét általában az adatoknak rokon vagy elütő származása, határozott vagy bizonytalan vonásai, a családok szereplésének e területrészekre szorított határvonalai – ezer meg ezer mellékdolog – irányítják, szabályozzák, néha a töredékek is teljesebb képhez vezethetnek, míg néha az adatok halmazából sem illeszthető egy vármegyei monographia keretébe egyéb – töredéknél.
Birtokosok, birtokos, birtoktalan nemes családok s mások (püspökségek, egyházi rendek, mint birtokosok, papok stb. betűsorban következnek a két utolsó kötetben.
A legkisebb embernek is álljon itt emlékül ez a pár betű.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages