Csete (dobai). 1388-ban Chethe Miklós szolnokvármegyei nemes tanúskodik a mellett, hogy Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza nem Kővárhoz, hanem Aranyos várához tartoznak. 1440 május 15. előtt Benedek, Gergely és Mihály; Csizér Mihály és Benedek; Nagydobai Martini Illés és Kisdobai Kakas Máté ügyvédeknek vallják egymást és még tizennégyet; ezek között Csízér Balázst és Fülöpöt meg Sarmasági Igaz Miklóst. 1441 május 4-dikén ugyancsak Chele Benedek és Gergely; azután Nagydobai Csízér Mihály és Benedek, Nagydobai Benedek és fia, Illés; Nagydobai Márton és fiai: Illés, Benedek és Pál; Kakas Máté; Kisdobai Gergely és Récsei Gergely vallják egymást kölcsönösen ügyvédeknek, továbbá: Miklós bírót Nagy-Dobáról, Perjemesi Pált, Kávási Pált, Szarvadi Hegen Pétert stb. (összesen tízet). Benedek fiai: István és Bertalan meg Chete Gergely azok között voltak, a kiket 1449 aug. 21-dikén Rúd Gergely a Nagydobai Rúdok nevében eltiltott 293néhai Nagydobai Demeter nagydobai birtokrészének elfoglalásától.
1449 aug. 16. előtt Chete Bertalan férje volt Keresztúri (?) Kelemen leányának, Orsolyának.
1456-ban Csete Pál fiai adományul kapják Szilágyi Mihálytól Alsó-Baksa birtokot, illetve beleegyezik László király, hogy Chethe, másként Dobai Márton, ajándékul kapja Horogszegi Szilágyi Mihálytól ezt a jószágot. V. László decz. 6-dikán meg is hagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Horogzeghi Zylaghi Mihály, nándorfehérvári kapitányt és általa Zylagi Mihályt és Mártont, néhai Nagydobai Chete Pál fiait, vezesse Alsó-Baksa középszolnokvármegye birtokba.
1501 május 20-dikán néhai Naghdobai Chethe Antal fia, László, elzálogosítja Nagy-Doba birtokbeli nemesi pusztatelkét birtokával együtt Nagydobai Adorján Jánosnak és Mihálynak.
Nagy-Dobai Csethe Péter 1519-ben a Kis-Dobai Szabókkal és több más rokonával osztozik a Kis-Dobán levő részjószágukon.
1534-ben Naghdobai Chethe Mihályt, mint szomszédot megidézték, a mikor Kis Lajos keresztúri és orbói birtokrészeibe beiktatták Sámsoni Kőrösi Ferenczet.
1550-ben Chethe Istvánt és Miklóst mint szomszédokat idézték meg, a mikor be akarták iktatni Tardi Gáspárt egy szécsi birtokrészbe. Miklóst is tanúnak jelölte Ferdinánd király.
1559-ben Csere Gábor, nagydobai meg keresztúri nemes tanúként szerepel a Bodno és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.
1690-ben Szentkirályi Csete István Szentkirályon «egy darab örökséget minden hozzátartozandó szántóföldeivel, kaszáló 294helyeivel és szőlőföldeivel» negyven magyar forintban elzálogosított Szécsi Gúthi Farkasnak. Mint Szikszai Lajos írja: e család tagjai Csete néven 1690-ig bírtak, a mikor az itt idéztem okírat szavai szerint a két kiváltképen való nemes személy, Szécsi Gúthi Farkas és Érszentkirályi Csethe István, kötötték a fenti szerződést Vérvölgyi Berkeszi István, Közép-Szolnok vármegye szolgabírája és Menyői Dobai Dániel, ugyanezen megye esküje előtt. Annak a darab örökségnek szomszédja délről a falu közönséges utczája, napkeletről Tolnai István öröksége, napnyugatról Kún György úr háza vala. Ez a Csete István elvesztegette minden birtokát, később saját személyét is eladta szolgaságra Perecseni Nagy Istvánnak, csupán csak azt kötötte ki, hogy őt, a ki régi nagy nemzetségből származott, aljas munkára ne használja. Ez volt – mint Szikszai mondja – a Garázda-családból kiágazott Szilágyi Csete-család utolsó ivadéka az egykori szilágysági vármegyékben.
Csete? (de Gyula) Mátyás1741-ben Közép-Szolnokban tett homagialis esküt.