Dengelegi Zsigmond ellen 1425-ben vizsgálatot tartanak Báthori István, Tamás, Mihály, János és Bertalan fivérek Erdélybe utazó jobbágyának és lovának megsebesítéseért.1427-ben (Dengeleghi Zsigmond) középszolnoki alispán.
1441 ápr. 10-dikén Dengelegi Pongrácz ügyvédeket vall. 1450-ben Dengeleghi János tanú a Csaholyiaknak Tasnád-Szántón elkövetett erőszakoskodásai ügyében.
A Dengelegi-család a Dengelegi Pongráczokkal rokon. E család sarja, Bernát főispán bírta 1451-ben Királyit, Szunát 343és Fürményest. 1453 nov. 1-sején a középszolnoki Örményes birtokába iktatják. 1454 márcz. 5-dikén – úgy látszik, János, váradi püspök megbizottjaként – másokkal együtt jogtalanul foglalta el Bánfi János, György, András, Mihály és Katalin, Bánfi Istvánné Margit, Csaholyi János és Kusalyi Jakcsi László fiai: András és Péter Zovány, Kraszna, Goroszló és Balla birtokait. László, magyar király meghagyja a megyei bíráknak, hogy ez ügyben nyomozást tartsanak és rendeljék elébe őt és társait. 1455-ben nemes Dengeleghi Bernát számára örök vallomást (muditio perennalis) tesz kétszáz arany forintért Kene, Zölcze, M.-, O.-, F.-Csaholy, Szarvad és Panit részbirtokokról Csaholyi Sebestyén. Ügyvédjének vallja 1460 január 2-dikán Jakcsi Péter, 1461 jun. 5-dike előtt Majádi László. 1464 okt. 15-dikén részbirtokokat vesz zálogba Szomoron a Kémeriektől, megveszi 1465-ben Kőrösi Jakab leányainak középszolnoki Kőrös birtokrészeit. 1466-ban beiktatják a középszolnoki Szuna részbirtokba. 1475 körül «Bernaldus» szerepel, ki Orbó, a három Csaholy, Szent-Király, Körös, Tövissel, Terebes, Királyi és Felső-Szopor helységekben vala földesur.
1543-ban János (egr.) meginti Szodorói Jánost, a ki elhajtatta tövisedi jobbágyainak összes barmait Szodoróra és csak egyezség alapján akarja kibocsátani. (Dengellegh˙ János) tövisedi jobbágyait 1549-ben 2, 1554-ben 3, 1570-ben 1 kapuszámnyi adóval rótták meg.
1543-ban Dengeleghy Zsigmond tövisedi jobbágyai 5 kapuszámnyi adót fizettek. 1548-ban nemes özv. Dengeleghi Zsigmondné Erzsébet és leányai: Borbála és Juliánna megidézik Dengelegi János és Ferencz osztozatlan testvéreket, hogy adják 344ki néhai férje szatmárvármegyei Dengeleg, krasznavármegyei Tövised és szabolcsvármegyei Dada javaiból a fenti özvegyet megillető hozományt, valamint a leányait megillető leánynegyedet.
Dengelegh˙ Ferencz tövisedi jobbágyait 1549-, 1554- és 1570-ben 2–2 kapu után rótták meg adóval. Ferencz özvegyének Potentianak megbizottja, Petr˙i Dersy Kelem az özvegyet megillető hozomány és nászajándék kiadása mellett átengedi az özvegy néhai férjének középszolnoki Thevissed és más szatmárvármegyei részbirtokát Dengelegi Gáspár és Boldizsárnak.
1567 tájt Gáspárnak Domoszlón Kardos István és Lukács nevű jobbágyai Somosi Farkas János nevű jobbágyért kezességet vállaltak, 1585-ben mindszenti jobbágyai tanúskodnak a Gencsi Miklós másként Gencsi Csöghy Miklós, Gencsi László fia részére Sződemeteri Kenesy János ellenében Mindszenten tartott tanúvallatásnál. Gáspár férje volt Hatvan˙ János leányának, Annának, ki 1588-ban Báthory Zs., erdélyi vajdától adományul kapta a középszolnoki Mindszent possessioban levő részbirtokot.
1554-ben Dengeleg˙ Miklós tövisedi jobbágyai 5, 1570-ben 2 1/2 kapuszámnyi adót fizettek. 1588 előtt, 1589-ben, 1616 előtt Miklós a férje Parlaghi György Anna leányának, ki Magdolna nővérével adományul kapta Báthori Zs., erdélyi vajdától a középszolnoki Monó, Kelencze stb. részbirtokokat. 1588 máj. 18-dikán tanúnak jelölte ki Báthori Zs. fejedelem, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Német Zsófiát Peér, Ethely, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba. 1603-ban zálogba veszi kétszáz forinton Gyulafi László monói, száz frton Hadadi Wesselényi István 345völcsöki birtokát és az újlaki részbirtokát. 1604-ben Miklós jószágát a következő módon adóztatták meg. Völcsökön négy rótt házat 8 frttal, Mindszenten egy rótt házat 2 frttal, Monóban három rótt házat 6 frttal, Újlakon egy rótt házat 2 frttal, Zilahon hat rótt házat 12 forinttal. Tehát e jószágban tizennégy rótt ház után 28 forintot fizettek adóban.
1609-ben id. Miklósnak jobbágyai vannak Völcsökön. 1609 szept. 14-dikén id. Miklós is jelen van, mikor Károlyi Mihály odaadta kávási jobbágyházát s benne lakó, örökös jobbágyát Újnémethi Istvánnak egy károlyi jobbágyért. 1615-ben nemes Miklós és Újnémeti István cserelevelet kötnek a középszolnoki Mindszent részbirtokra nézve, ugyanő tiltakozik Vadász Mihály és Török Katlain ellen a középszolnoki Tövised és más szatmárvármegyei birtok elfoglalásáért. 1616-ban vizsgálatot tartanak Miklós (egr.) érdekében a középszolnoki Tövised és más szatmárvármegyei birtokról szóló oklevél holléte tárgyában, a mely oklevél őt néhai id. Dengelegi Miklósné Parlagi Anna jogán illeti és arról, hogy e javak mindkét nemet illetik-e, 1618 decz. 21-dikén özv. Dengeleghy Miklósné Parlaghy Anna megigéri, hogy Vid Lászlóné Gencsy Annát krasznavármegyei Kis-Paczalban lakó Zokoly Farkas és felesége, Kótya Ilona ellen megvédi azon mindszenti részjószágban, melyet Gencsy Anna előbbi ura, Újnémethi István Dengeleghy Miklóstól kapott cserében egy szabolcsvármegyei birtokáért.
1628-ban egy Dengelegi Miklós Pallagi Pálnak a veje.