Kusalyi. A Kusalyi Jakcsi család történetében már említettem, hogy a Jakcsi-család őse az a Kusalyi Jakab, a kinek adományából épűlt a zoványi zárda; a váradi káptalan említi 1299-diki levelében, hogy néhai Kusai Jakab adományából csaknem egy századdal előbb épűlt a zoványi zárda.
Arról is volt szó, hogy Kusali Domokos fia Jakab egyike azon nemes embereknek, a kiknek jelenlétében 1349-ben Kusalyi Lőkösné Jureni Margit eladományozza a szolnokvármegyei Kusaly birtokban levő leánynegyed örök birtokát ura testvérének, Jakcs mesternek.
Bizonynyal e Domokos fia az a Domokos Jakab, a nemes Ilenk (Ilinka? = Ilona) asszony második férje, a ki 1341-ben fiával Jánossal meg a Jakcsiakkal nejének egy moni részjószágát kapja «az eo keözöttök való házasságnak zerelmeert es jo akarattiaert.»
Lássuk most már a pusztán Kusalyi néven szereplőket.
Kusali Jakab fia Miklós más személyében esküdött meg a moni birtok felét illetőleg; ezért ellene 1378-ban parancslevelet adnak ki Moni Illés (Eliás) fia László érdekében.
1391. évi február 17-dikén tanuként szerepel bizonyos peres ügyben Kusalyi György Zolnuk vármegyéből.
1468 jan. 19-dikén Kwsali Jakab fia, György ügyvédjének vallja Szekeres Benedeket.
A budai egyház káptalanja 1472 kisasszony napja után való kedden tanúsítua, hogy a szerzetbeli Erzsébet asszony, néhai Kwsali László leánya szent Kalára asszony szerzetéből való, a szerzetbeli asszonyoknak klastromában Budán, előtte 849megjelenvén ilyen vallást tett: hogy ő Inóban, Dabjonban (Damleomban), a két Magyar-Goroszlóban, Oláh-Náprádon és Udvarhelyen (Wdwarhelyben) való (Szolnok warmegyében) egész fél részét, minden tartozékával bányai polgároknak, Ádámnak és Keresztélynek meg maradékaiknak 1500 arany frtért eladta, a mint már az erre vonatkozó szerződést teljes szövegében is láttuk.
1489 előtt Kusalyi János fia László ellen Kusalyi Jakcsi László leánya Ágnes leánynegyedének a középszolnoki Hadad és Kusaly birtokokból való kiadása iránt pert indított ezen Ágnes leánya Anna; ez ügyben most a nyolczados bíróság itéletet hozott.
1543-ban Kwassal˙, 1553-ban Gwsal˙) Ferencz kusalyi, vérvölgyi, nagymoni, szilágyszegi, sándorházi jobbágyai 1–1, 1549-ben a nagymoni jobbágyai 3, a kusalyiak 2 kapu után, 1554-ben Kwsal˙ György özvegyének kisnyíresi jobbágyai 2 kapu után fizettek adót. 1575 előtt (Kusall˙) Sulyok Györgygyel, Bornemisszánéval meg Jakcsi Mihályné Ártánházi Annával lép egyezségre bizonyos (hadadi, nagymoni) szántóföldekre, szénafűvekre, irtványokra nézve.
Kusali János egyike azoknak, a kik 1562-ben, mint a krasznavármegyei részleges szék bírái, aláírták Majádi Mátyás és Dobai János egyezségét.
1570-ben Kwassal˙ István kusalyi és nagymoni jobbágyai 1–1 kapu után fizettek adót.
Nagymoni Kusaly Ambrus, középszolnoki nemes, egyike azoknak, a kiknek S. Báthori Kristóf 1577-ben meghagyja, hogy Gyulafi Lászlót a középszolnoki Nagy- és Kis-Babocza Kolbászfalva, Redefalva és Somos birtokokba iktassák.
1588 máj. 18-dikán Kwssali Kwssaly Mórt tanúnak jelölte 850ki Báthori Zs. fejedelem, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Fajdasi Horváth Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát Peér, Ethely, Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba.